Siófok - Siófoki Hírek, 1991 (4. évfolyam, 1-17. szám)

1991-01-10 / 1. szám

2 „Tejszínhab a TIT-tortán” Baby-sitterek Amerikába A Tudományos Ismeret­­terjesztő Társulat siófoki szervezete 1990 áprilisától - az országban második­ként - a megyétől függet­len, önálló egységként mű­ködik. Az egyesület a szer­vezeti átalakulást kihasz­nálva - mint Leer Nándor városi titkár elmondta helyi igényeknek jobban a megfelelő ismeretterjesztő programokat kíván biztosí­tani. Felmérést végeztek - a Munkaerő Közvetítő Hi­vatallal közösen - a lakos­ság igényeiről, s arról is, hogy melyek a hiányszak­mák. Mindezek alapján ja­nuár közepétől az alábbi szakterületeken indítanak tanfolyamot: ív- és lánghe­gesztő, kazánfűtő, motor­fűrész-kezelő, targoncave­zető, számítógép-kezelő, gépíró, valamint valuta­pénztáros. Lakossági ké­résre több közhasznú tan­folyamra is sor kerül. Pél­dául a - manapság oly nép­szerű - természetgyógyá­szaton belül a reform­konyha és a talpmasszázs titkairól hallhatnak elő­adásokat az érdeklődők. Az egyesület a hagyo­mányos nyelvtanfolyamait kibővíti, s intenzív - heti többórás - nyelvtanulásra ad lehetőséget. Emellett a Ferro Üdülő közreműkö­désével februártól bentla­kásos, intenzív angol és né­met nyelvtanfolyamokat is indítanak­­ országos szin­ten. Lehetőséget teremte­nek arra is, hogy a tanfo­lyamok végeztével a nyelv­vizsgát helyben, a siófoki szervezetnél próbálják meg letenni a hallgatók. Mindebben az ELTE nyújt segítséget a társulatnak. És még csak most jön a „tejszínhab” a TIT tortá­ján! Még ez évben utazási irodát hoznak létre STÚDIUM Tours néven, melynek feladata a diákok nyelvtanulásának fejlesz­tése lesz külföldi tanulmány­utak szervezésével, va­lamint munkavállalási le­hetőségek közvetítésével. A Stadium Tours a kültu­­rizmus fejlesztése érdeké­ben koncerteket, konfe­renciákat, kiállításokat is szervez, de egyelőre csak a nyári szezonban. Sok fiatal szeretne Ka­nadában, Angliában vagy az Egyesült Államokban családoknál gyermekfel­ügyelői munkát vállalni... Eddig nem volt könnyű ki­jutni, most viszont egy bonni cég felajánlotta köz­vetítői segítségét azzal a feltétellel, ha a siófoki TIT egy tanfolyamon a leendő baby-sittereket olyan taná­csokkal látja el, melyek elengedhetetlenül szüksé­gesek számukra ahhoz, hogy a komoly elvárások­nak megfeleljenek. Ilyenkor vetődhet fel az olvasókban a kérdés, hogy „mindez szép, de miből és mennyiből?” Az egyesület megpró­bálja a terheket levenni a tanulni vágyók válláról. Most már van rá lehetősé­ge, hisz ezentúl nem kell minden évben egymillió forintot átutalni a megyei szervezetnek, így a fokoza­tos technikai fejlesztés mellett is a múlt évi tanfo­lyamdíjakat biztosítják a jelentkezőknek. A siófoki TIT sorsa most már nem mások kezében van. Ezentúl, mint önálló vállalkozás, arra törek­szik, hogy nekünk siófoki­aknak minden lehetősé­günk meglegyen tudásunk gyarapítására! Dénesi Erika Reklámot a városnak! Siófok utcái; nagy válto­zások színtere. Új beruhá­zások, szolgáltató- és ven­déglátóegységek épülnek. Napról napra emelkednek ki a földből a gyönyörű épületek, stílust és sajátos arculatot adva városunk­nak. Idegenforgalmi központ vagyunk a nyugatiak szol­gálatában. De vajon az épületek falán, a hirdető­oszlopokon, az építkezése­ket körülkerítő farostle­mezeken éktelenkedő rek­lámok magukhoz csalogat­ják-e az információéhes tu­ristákat? Az ideérkező vendég nem a tapasztala­taira támaszkodik, hanem amit lát, észrevesz, amire felhívják a figyelmét. Felfigyel-e az ízléstelen, színtelen, félig leszakadt plakátokra, a kiégett ne­onreklámokra, a semmit­mondó prospektusokra? Jelentéktelen dolognak tűnik, de az egymással ver­sengők, konkurálok e kis dologgal is nagy lépést te­hetnének előre üzleteik és a város felvirágoztatásá­ért. Gáspár N. Andrea Siófoki Hírek 1991. január 10. Az írástudók meg a panasz közhírré tétetik és ez­úton adatik tudtára min­denkinek: ha balga mó­don észrevette, hogy a boltban kettőt fizetett, s egyet kapott, amit vásá­rolt, nagyobb, vagy ki­sebb volt a kelleténél; a javítani vitt áru nem lett jobb, mint annak előtte; végül az eladó, vagy fő­nöke kioktatta nem lé­tező jogairól, akkor az állampolgár azt tehet, amit tud. Persze, a legolcsóbb, ha nem tesz semmit. Mintha minden rendben lenne, ügyesen kisomfor­dál a tett színhelyéről. Esetleg vesz egy „Samu bácsi” sorsjegyet, hátha ott nyer. Vagy vegyen be nyugtatót, de gondoljon arra, hogy a gyógyszer drága. Amennyiben ez sem elég, marad a hiva­tal. Csakhogy nem az, amire a Tisztelt Állam­polgár gondol! Némely üzletben ugyan még ott a régi tábla, mely tudatja mindenkivel, akit illet, hogy panaszával hova fordulhat. A felsorolás­ban elöl a volt helyi ta­nács szerepel... Ma már az állampolgá­rokat sokkal jobban meg­becsülik annál, mint hogy „fogyasztói pana­szaikat” helyben is elin­tézzék. Erre nemcsak a tanácsból átvedlett, de még az Anka Balázs-féle lakitelki hivatal se alkal­mas. Felkarolván a népi­nemzeti hagyományo­kat, Béla király módjára elrendezték, hogy a dü­hös állampolgár ne hely­ben és szóban mondja el, ami a begyét nyomja. Ve­gyen papírt, borítékot, bélyeget, s ha ujjai gör­csösek, fogadjon egy írás­tudót, ki kérésére „felírja a panaszt”. Ezután, ha még tudja, hogy kire dü­hös jobban, címezze leve­lét az Országos Kereske­delmi és Piaci Felügyelő­ség Vásárlók Irodájának, Budapestre. Ez a szerve­zet az, melyre a jövőben a fogyasztói panaszok in­tézése tartozik, ez lett az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium egységes panaszirodája. Azért van mód to­vábbra is a király elé já­rulni. Nem kell más, mint Pestre menni a Vigadó utca 6-ba, ahol hétfőtől csütörtökig 8.30 és 16.30 közt, pénteken meg 16 óráig várja a panaszkodó­­kat Radó Károly úr és irodája. Itt a panaszt fel­jegyzik, minősítik, osz­tályozzák. A fontosabba­kat (például, hogy kit za­var a fülemüle füttye), maga az iroda vizsgálja ki, de a kisebbekből jut majd a megyei felügyelő­ségeknek, sőt esetleg más szerveknek is. Ez­után megindul a levele­zés oda, meg visszafele (babka za gyegyku, gyegyka za repku), s előbb-utóbb választ kap az állampolgár. Ha még kíváncsi rá. Történik mindez az Úr 1990., a bürokrácia elleni harc sokadik, valamint a rendszerváltás és az ön­­kormányzatok első évé­ben, az Ipari és Kereske­delmi Közlöny 4. számá­nak 92. oldala szerint. Ráadásul tartok tőle, hogy folyt. köv.­ Honvári Tibor Tisztelt Szerkesztőség! Nagy megdöbbenéssel és csalódottsággal értesültem a sajtóból és a helyi tv-ből, Siófok város újonnan vá­lasztott képviselő-testületé­nek egyik reagálásáról, ne­vezetesen arról, hogy a meg­választott képviselők egy ré­sze nem kíván vagyonnyilat­kozatot tenni. Számomra érthetetlen, hogy valaki az európai de­mokráciákhoz tartozását csak szavakban kívánja megvalósítani, nem pedig tetteiben. Az állampolgárok előze­tes bizalmát elnyerő megvá­lasztottak hiteles képviselői­vé csak akkor válhatnak a tömegeknek, ha ilyen kis for­mátumú ügyben is az euró­pai mércéhez mérik magu­kat. Hiszem és remélem, hogy számukra is Európa a nyu­gatot s nem a Balkánt jelenti. Az elmúlt rendszert képvi­selőknek erkölcsi és anyagi tisztaságát sokan megkérdő­jelezték, a rendszerváltásba vetett hitet tehát ilyen „apró­sággal” ne terheljük. A biza­lom törékeny valami, s azt gondolom, hogy a Magyar Köztársaságra fölesküdött valamennyi tisztségviselő elemi kötelessége vagyonnyi­latkozat tétele, hogy mandá­tumuk lejárta után is emelt fővel nézhessenek polgártár­saik szemébe, s hogy tevé­kenységüket gyanú árnyéka se kísérje. Tisztelettel: Pintér Lajos Siófok, Bláthy Ottó u. 6. Balatonföldváron, a Hajóállomás felé vezető úton árválkodott december második felében ez a hajó. A csúszós úton bizony nem könnyű autóval kikerülni... Tisztelt Olvasónk! Engedje meg, hogy bemutat­kozzon Önnek a Vállalkozók Pártja. Napjainkra nyilvánvalóvá vált, hogy a dolgozók érdekeltsége nél­kül működő nagyvállalatok nem képesek megfelelni a világpiaci követelményeknek. Az elhibá­zott gazdasági, politikai döntések következtében a vállalatok nem tudják a gazdasági válságból kive­zetni az országot. E tények felis­merése vezette arra az ország szakembereit, hogy a rugalmasan alkalmazkodó, piacra érzékeny, közvetlen érdekeltséggel bíró ma­gánvállalkozásokban keresse a továbbfejlesztés útját. Sajnos azonban az évtizedekig beidegző­dö­ reflexek következtében a magánvállalkozások támogatása csak formális. A vállalkozók tevé­kenységét jogszabály, hatalmi funkciókkal rendelkező helyi kis­királyok akadályozzák. Nyílt tér Szükségessé vált egy olyan szervezet létrehozása, amely a magánvállalkozások, magánvál­lalkozók érdekeit képviseli, első­sorban gazdasági, de politikai te­rületeken is megfogalmazza a vál­lalkozók igényeit. Ezeknek az igényeknek a kielé­gítésére 1989-ben megalakult a Vállalkozók Pártja. E párt célja: A magántulajdon sérthetetlenségének garantálása, a vállalkozásbarát, stabil közgaz­dasági és jogi feltételrendszer megteremtése és továbbfejleszté­se. Hatékony, szakmákra és sze­mélyekre szóló érdekképviselet kialakítása és működtetése, amely nagymértékű jogi és köz­­gazdasági biztonságot jelent tag­jai számára. Szakmai-gazdasági programjá­val elősegíti a vállalkozások indí­tását és működését, lehetővé té­ve, hogy a párt olyan erővé vál­jék, hogy kellő súllyal szolgál­hassa politikai és érdekvédelmi céljainak megvalósulását. Politikai tevékenységének alapelvei a népek önrendelkezési jogának, a békés egymás mellett élésnek, a kölcsönös előnyökön és biztonságon alapuló együttmű­ködésnek, a bizalomnak elisme­rése és igénye. E célok megvalósí­tását a párt a vállalkozókat érintő jogszabályok előkészítésével és véleményezésével, az önkor­mányzati munkákban történő ak­tív részvétellel, hazai és nemzet­közi piaci-üzleti információk rendelkezésre bocsátásával, a vál­lalkozások támogatására létreho­zott szakértői bizottságok mű­ködtetésével, aktív közéleti mun­kával kívánja elérni. Bővebb felvilágosítással szol­gál: Kresz Zoltán, a Vállalkozók Pártja Somogy Megyei Koordiná­ciós Bizottságának elnöke: 8623 Balatonföldvár, Pf.: 62. Telefon: 10-413.

Next