Szerencs - Szerencsi Hírek, 2008 (23. évfolyam, 1-21. szám)

2008-06-27 / 12. szám

címmegi uíunk MINISZTERI TALÁLKOZÓ A SZERENCSI KISTÉRSÉG POLGÁRMESTEREIVEL A társulás tanácsa által a társada­lom jobbá tétele érdekében készített vitaanyagról tárgyalt a szerencsi kis­térség településeinek polgármesterei­vel Szűcs Erika szociális és munka­ügyi miniszter. A társadalmi vita egyik részének is tekinthető a június 13-án délután Miskolcon, a megye­házán megtartott műhelybeszélgetés. A Szerencsi Kistérségi Társulás Ta­nácsa május 23-ai ülésén fogadta el azt a dokumentumot, amely a tele­pülésvezetők együttes véleménye alapján a mai magyar társadalomban tapasztalható kedvezőtlen jelensége­ket foglalja össze. A javaslatokat is megfogalmazó összegzést a tanács képviselői május 26-án a parlament­ben adták át Szili Katalinnak, az Or­szággyűlés elnökének. Június 13-án a kora délutáni órákban Miskolcon a Megyeházán gyülekeztek a szerencsi kistérség településeinek polgármeste­rei, akik zárt ajtók mögött folytattak megbeszélést Szűcs Erika szociális és munkaügyi miniszterrel. A szaktárca vezetője a tanácskozást követően a saj­tó képviselői előtt kifejtette, hogy a kis­térségi tanács valós társadalmi prob­lémákra, vidéki gondokra hívja fel a figyelmet. - Nagyon sok mindenben lehet közös álláspontot kialakítani - tette hozzá Szűcs Erika. - A megol­dás részleteiben az önkormányzati szövetségekkel közösen, de minde­nekelőtt a kezdeményezést aláíró ti­zennyolc polgármesterrel kívánunk együtt dolgozni. A miniszter kiemel­te, hogy a tanácskozáson meghatá­rozták azokat a területeket, ahol lé­péseket terveznek. Ezek részben il­leszkednek a kormány „Út a munká­hoz" című programjához, de kiegé­szülnek olyan kérdésekkel is, amelyek elsősorban a szociális jövedelmek nem rendeltetésszerű felhasználásáról szólnak. Rónavölgyi Endréné, a Szerencsi Többcélú Kistérségi Társulás Taná­csának elnöke szerint nem tartható az a helyzet, hogy napjainkban a magyar társadalom 54 százaléka viseli az ál­lam fenntartásának terheit. A rászo­rulókon továbbra is segíteni kell, azonban el kell érni, hogy jobban meg­érje dolgozni, mint segélyekből élni. Meg kell szüntetni az uzsorakamatot, garanciák szükségesek a szociális jut­tatások megfelelő felhasználására. Az elnök reményei szerint ősszel tör­vénymódosítások születhetnek a ked­vezőtlen társadalmi jelenségek mér­séklése érdekében. Szűcs Erika együttgondolkodást ajánlott a polgármestereknek. Mád KITÜNTETÉS AZ ISKOLABARÁT ÖNKORMÁNYZATNAK Eötvös József-em­­lékplakett adomá­nyozásával ismerte el a mádi önkor­mányzat iskolát tá­mogató tevékenysé­gét a Pedagógus Szakszervezet. Az el­ismerést június 16-án a helyi polgármeste­ri hivatal dísztermé­ben adta át Galam­bosi Imre polgár­­mesternek Árok An­tal, az érdekvédelmi szervezet országos alelnöke. Az ünnepi ese­ményen elhangzott, hogy Mádon az önkormányzat szívügyének tekinti a gyerekek nevelését és oktatását, amit lehetőség szerint magas szín­vonalon biztosítanak. A tárgyi fel­tételek megteremtése mellett gon­doskodnak a gyerekek tehetségének sokoldalú kibontakoztatásáról. A pedagógusok mindig időben meg­kapják a munkabérüket és az egyéb járandóságaikat. A helyi igényekre alapozva 2005-ben bölcsődét hoz­tak létre a településen. Árok Antal köszöntőjében fontos­nak tartotta a gyerekek magas szintű oktatását, ami azonban hosszú távon megtérülő befektetés és sok áldozatot igényel az önkormányzatoktól. Má­don eleget tesznek ennek a jövőt szolgáló befektetésnek, amit a helyi óvoda és iskola dolgozói kollektívái is elismernek. Így született meg az Eötvös József-emlékplakettre történő felterjesztés, amelyből a Pedagógus Szakszervezet országos szinten min­den esztendőben hármat ítél oda az arra érdemeseknek. Eddig huszon­hét kisebb-nagyobb település kapta meg az elismerést, amelyek között immár Mád is megtalálható. Galambosi Imre polgármester a község vezetése nevében mondott köszönetet a megtisztelő kitünteté­sért, amelynek a jövőben is igye­keznek majd megfelelni. Az emlékplakettet Galambosi Imre polgármester (balra) vette át Árok Antaltól. KITEKINTŐ FALUNAP GOLOPON Program: 2008. június 27., pén­tek: 18 óra: Zenés bortúra a Kos­suth utcai pincesoron. Nyáresti ze­nés-táncos borkóstolós mulatság. 2008. június 28., szombat: 9 óra: Kispályás focitorna meghívott csa­patokkal. Közben főzőverseny. 19 óra: Utcabál. A zenéről és a jó han­gulatról Tóth József golopi zenész gondoskodik. 2008. június 29., vasárnap: 10 óra: Gyülekezés a golopi fel­sőboltnál, majd falunapi felvonulás. 11 óra: Megnyitó műsor. Köszöntőt mond Kiss Lajos polgármester, majd a falunapot Takács Albert egyete­mi tanár nyitja meg. Ezt követően a Libabőr néptánccsoport, a tállyai Nefelejcs népdalkör és a monoki népdalkör műsora. 12 óra: Jó ebéd­hez szól a nóta (ebédszünet). 13.30 óra: A taktaharkányi mazsorett-cso­port és a megyaszói Fúvószenekar műsora. 14.15 óra: A tállyai Kővi­rág Népdalkor és az abaújszántói Sivák Barnabás Népdalkor műsora. 14.30 óra: A taktaszadai modern tánccsoport. 75 óra: Óz, a nagy va­rázsló című mesemusical. 16 óra: Slágerparti Gusztival. 17 óra: Lux­usvonat (Minidáridó). Táncdalok, operettek, magyaros csárdások a Miskolci Nemzeti Színház művé­szeinek az előadásában. 18 óra: Új­vári Marika műsora. 18.40 óra: Hastáncbemutató. 19 óra: Ihos Jó­zsef (Kató néni) és Polgár Péter pa­­rodista, a „Csillag születik" című műsor felfedezettjének zenés ka­baréműsora. 20 óra: Tombol a sor­solás. 21 óra: Karaoke-show. 22 óra: Tűzijáték. Egész nap: kirakodóvá­sár, ugrálóvár, játszóház várja a ven­dégeket. 2008. JÚNIUS 27. O MONOKI VÁLASZ AZ OMBUDSMAN JELENTÉSÉRE V_________________________________________________________________________________) A nemzeti és etnikai kisebbségi jo­gok országgyűlési biztosa június 17- én tette közzé jelentését a szociális ellátásokat szigorító egyes helyi ön­­kormányzati rendeletek kisebbségi jogi szempontú vizsgálatáról. Kállai Ernő megállapítása szerint törvényellenes a monoki és a hozzá csatlakozott települési önkormány­zatok azon döntése, mely szerint közmunkához kötik a segélyek ki­fizetését. Mindezekre reagálva június 1­7-én Szepessy Zsolt monoki polgármester sajtótájékoztatót szervezett, melyen újságírók előtt fejtette ki véleményét. A településvezető többek között ki­emelte, hogy az ombudsmani je­lentés szeretné roma ügyként beál­lítani a kezdeményezésüket, pedig nem erről van szó. Szepessy Zsolt szerint be kell látni, hogy a rend­szerváltás óta eltelt 18 év segélye­zési rendszere nem érte el a célját, ezért határoztak úgy, hogy az ország gazdasági helyzetének stabilizálása érdekében változásokra van szükség. A polgármester hozzátette: remény­kedik abban, hogy a parlament őszi ülésszakán meg fog változni a szo­ciális rendszer szabályozása, annak érdekében, hogy segélyt valóban csak rászoruló kapjon, aki viszont munkára képes és hajlandó is dol­gozni, annak sokkal jobban fizető ál­lást kell biztosítani. Szepessy Zsolt hozzátette azt is, hogy az országgyűlési biztos jelen­tése semmire sem kötelezi a mono­ki képviselő-testületet, de szeretnék elérni, hogy az önkormányzatok lé­nyegesen nagyobb hatáskörrel ren­delkezzenek a jövőben. Mint hang­súlyozta, nem Budapesten kell el­dönteni, hogy egy vidéki kistelepü­lés lakóinak hogyan kell élnie, az len­ne a célszerű, ha helyben hozhat­nának meg érdemi, településre sza­bott döntéseket a helyhatóságok. Rátka Fennállásának harmincadik évfor­dulóját ünnepelte május 31 -én a Rát­­kai Hagyományőrző Népdalkör. A ju­bileum alkalmából négy vendég­együttes részvételével tartottak dalos találkozót a község művelődési házá­ban. Az eseményen Héring Istvánná kö­szöntötte a napjainkban húsz nyugdí­jasból álló vegyeskart. Rátka polgár­­mestere méltatta a kórus közösségte­remtő erejét és a hagyományőrzésben vállalt szerepét egyaránt. Mint az ünnepségen elhangzott, a népdalkört 1978-ban még asszonykó­rusként alapította meg Birk Ignácné, fenntartójuk a helyi termelőszövetke­zet volt. Ezt a feladatot 1984-ben vet­te át a művelődési ház. 1990-től működnek vegyeskarként, nevüket pe­dig Rátkai Hagyományőrző Népdal­körre változtatták. Az országos arany fokozatú minő­sítéssel rendelkező együttes fontos szerepet tölt be a község életében ha­gyományőrző és -teremtő tevékeny­ségével, a német nemzetiségi kisebb­ség kultúrájának ápolásával. Rend­szeres fellépői a falu rendezvényeinek, évente több alkalommal szerepelnek más települések fesztiváljain. Tevé­kenységük sokoldalú. Énekelnek ma­gyar és német népdalokat harmoni­kakísérettel, német többszólamú kó­rusműveket és egyházi énekeket ma­gyarul és latinul egyaránt. Szakmai ve­zetőjük Nagy Attila, az egyházi éne­keket pedig Ficsor Márton tanítja be a kórustagokkal. A népdalkör a helyi kulturális turizmus fellendítéséből is ki­veszi a részét. Külföldi és hazai cso­portok fogadásakor műsoros esttel, a rátkai népviselet és a helyi sváb étel­­specialitások bemutatásával, elkészí­tésével kedveskednek a vendégek­nek. Emellett a kistérségi rendezvé­nyeken a települést képviselik gaszt­ronómiai bemutatókkal. HÁROM ÉVTIZEDE DALOLNAK A hagyományőrző népdalkor fontos szerepet tölt be a Rátka életében. Bekecs ERDŐN-MEZŐN JÁRTUNK Három bekecsi osztály vett részt április 21-25. között a Simai Ifjúsá­gi Táborban megtartott erdei iskolá­ban. A program megvalósításához az Igazságügyi és Rendészeti Miniszté­rium, valamint az Oktatási és Kultu­rális Minisztérium által közösen kiírt pályázaton nyert támogatást az in­tézmény - tájékoztatta lapunkat Volczné Simka Marianna, a bekecsi általános iskola igazgatója. Az öt nap alatt a pedagógusok kiemelt figyelmet fordítottak a környezetvédelmi, élet­­vezetési és bűnmegelőzési ismere­tekre. A szülők költségeinek csök­kentéséhez a Bekecsi Gyermekekért Alapítvány is hozzájárult. Az erdei iskola fő eleme a termé­szetes környezet megismerése, a ta­nulók környezettudatos magatartásá­nak fejlesztése, hogy tudják megbe­csülni és megőrizni a természet ép­ségét, egyensúlyát, sokféleségét. A Zempléni-hegységben a bekecsi gye­rekek jókedvűen kirándultak, baran­goltak, ismerkedtek a növényekkel, ál­latokkal, gyűjtőmunkát végeztek. Az egyik délután érdekes előadáson vet­tek részt a gyerekek, amelyen Ma­gyarország nemzeti parkjairól és a kör­nyezetvédelemről hallhattak infor­mációkat. Falujárás során betekintést nyertek a diákok a helyi hagyomá­nyokba, a kézműves foglalkozáson sokféle technikával készítettek dísz­tárgyakat. A programok között nagy szerepet kapott a mozgás és a sport: játékos vetélkedők, sorversenyek, meccsek, táncház, népi játékok szí­nesítették a Simán töltött napokat. A rendezvény bűnmegelőzési prog­ramjainak szervezéséhez a Szerencsi Rendőrkapitányság Tállyai Rendőrőr­se nyújtott segítséget az iskolának. Az előadóktól hallottak a diákok drog­prevenciós és közlekedésbiztonsági előadásokat és megismerhették a nyomrögzítés technikáját is. A tájé­koztatókat követően a gyerekek pla­kátokat készítettek, melyeket a társalgó teremben állítottak ki. Különösen népszerűnek bizonyult a rendőrségi kutyás bemutató. A szerencsi tűzol­tók is gazdagították a diákok ismere­teit: tűzmegelőzési előadást tartottak és bemutatták a beavatkozások során használt eszközöket. A tábor záró programjaként a ta­nulók meglátogatták Boldogkő várát, ahol a történelem felidézése mellett kőzet- és ásványkiállítást tekintettek meg.

Next