Hétfői Hírek, 1969 (13. évfolyam, 1-53. szám)

1969-01-20 / 4. szám

Házi premieren a rajz-, trükk- és bábfilmek szülészeti klinikáján Több mint kilenc óráig tartana, ha egyfolytában vetítenék le a Pannónia Filmstúdió rajz-, trükk- és bábfilmalkotóinak egyévi termését. Húsz rendező, s több mint száz művészeti­technikai munkatárs vesz részt az alkotásban, s per­sze igen sok külső forgató­könyvíró, zeneszerző és esetenként felkért szakta­nácsadó. (így például Szabó Sipos Tamás „Magya­rázom a mechanizmust” cí­mű, máris népszerű vidám tv-rajzfilmsorozatának egyik szaktanácsadója, Csikós Nagy Béla, az Ár- és Bér­hivatal elnöke.). Komputerek Ki mit tud­ja Pereg a film a stúdió há­zi vetítőjében. A műsor: egyetlen esztendő: 1968 leg­jobb hazai rajz-, trükk- és bábfilmjei. Különleges „házi premier” a filmszakma ve­zetői, a filmforgalmazási szervek képviselői számára. A bevezető két Gusztáv-film — a nagysikerű sorozat leg­újabb darabjai. Eddig 68 ké­szült el, de még nem fenye­get a kifáradás veszélye: az élet szolgáltat új meg új té­mát a jellegzetes pesti kis­ember-figura kalandjai szá­mára. A következő meglepetés: „Vili és Bütyök, a kiskato­­rták”. Két eredeti,, jópofa rajzfilmfigura, a ■ k­övér m­eg a sovány ’ újökc, s ezúttal ép­pen az „Egri csillagok” for­gatásán vesznek részt, mint statiszták és tönkreteszik — kétbalkezes ügybuzgalmuk­kal — a legbonyolultabb fel-­­vételt. Vitriólosan szellemes, az alig ötperces rajzfilm — Dargay Attila munkája —, keresve sem találhattak vol­na jobb kísérőfilmet az „Eg­ri csillagok” számára, még­sem párosították össze —, műsortechnikai okokból. Úja­bb különlegesség: ci­nemascope trükkfilm. Cí­me: „A nagy mérkőzés”. A tv vetélkedőinek találó pa­ródiája: két komputer nyil­vános vetélkedője, néhány évtized múlva. A riporter: Vitray Tamás, áld ezúttal önmagát parodizálja — ki­tűnően! Öcsi a XXX. századból S messz ünnepélyes pilla­nat következik. Bemutatko­zik a Pannónia Filmstúdió „újszülötte”, Mézga Géza és oldalbordája: Paula asszony, két neveletlen gyermekeit: Kriszta és Aladár, valamint öcsi, a család „leszárma­zottja” a XXX. századból és Bzöki, az eb, meg Maffia, a fekete macska. A Mézga család Nepp József rendező alkotása. Ez is sorozatnak készül: idáig négy — egyen­ként 26 perces — epizód ke­rült filmszalagra, s ebben az évben még kilenc újabbat forgatnak. A Flinstone-csa­lád adta bizonyára az ötle­tet, de — s erről rövidesen meggyőződhetnek a tv-né­­zők is — ötletességben nem egyszer felülmúlja a „kőkor­­szaki szakikat”. Újabb meglepetés: „A Nap és a Hold elrablása”. Közhelynek hangzik, de ez­úttal igaz: páratlan alkotás a maga nemében. A rajz­film-technika eddig nem lá­tott megoldásai, dráma és költemény, lélegzetállító pil­lanatok, mindez 13 percbe sűrítve. Alkotója: Reisen­­büchler Sándor. Négy évvel ezelőtt végezte el a Filmmű­vészeti Főiskolát, az orosz— angol tanári hivatást cserél­te fel a rendezéssel, a Pan­nónia Filmstúdió társadalmi ösztöndíjával. Már felvételi vizsgafilmje, a „Mosoly­­gunk és rettegünk” kikerült a bécsi főiskolai filmfeszti­válra, s nagy feltűnést kel­tett Főiskolás korában for­gatott „Egy portré száza­dunkból” című rajzfilmjét pedig meghívták a mann­­heimi nemzetközi filmfeszti­válra. (Egyiket sem mutat­ták be itthon, de megvásá­rolta Kuba, Algír, és az Egyesült Arab Köztársa­ság ...). Miért csak külföldön? Teljesen egyedül, minden segítség nélkül, több mint másfél­ évig tartó *• készítette el „A Nap is Hold elrablása” című filmjét, Ju­hász Ferenc egyik magyar népmese feldolgozása alap­ján. A film ötezer rajzát is egymaga alkotta, az első kockától az utolsóig. Az ős­bemutató az ősszel volt Moszkvában, kirobbanó si­kerrel. Megvásárolta már az USA, Kanada, az NSZK és Bulgária. Hazai premierje ezen a héten lesz (minden előzetes reklám, hírverés nél­kül!?) a körúti Híradó Mozi­ban.. A vetítés végén valameny­­nyi részvevő vita nélkül egyetértett abban: a most látott műsor — önálló prog­ramként — kirobbanó sikert aratna bármely budapesti moziban. ■ — it — Hárman a Mézga-család­ból: Kriszta, Mézga Géza és Maffia, a macska. ELŐZETES Hazai pálya Magyar film. Irta: Bencsik Imre. Rendezte: Palásthy György. A hazai pálya minden fut­ballcsapatnak előny, a kis­­kunbékási együttest kivéve. Itt ugyanis vén családapák, erősen kopaszodó, elfáradt öregfiúk mulatságos vergő­désének színhelye. Kiskunbé­káson ritkán történik érdem­leges esemény, munkaalka­lom nincs, amivel csábítani lehetne a tehetséges futballis­tákat. Éppen ezért ezt az „aranycsapatot”, a kivénhedt öregfiúk társaságát megrázza és szétrobbantja a vereség. A csapat sorsa megpörgeti a vá­roska életét A hazai pályá­ról a rendőrségnek kell me­nekíteni a játékosokat a ha­zai szurkolók haragja elől. Mindaz, amit eddig jelez­tünk, a filmet indító nagy­szerű ötletsorozat. A játéko­sok bemutatása megannyi írói, rendezői lelemény. Ami ezután következik, kevésbé színes. A tanácselnök s az edző elhatározza, bármi áron is átformálja Kiskunbékás tanya világát. Munkaalkal­mat teremtenek, gyárat ala­pítanak. Ha munkaalkalom van, vezetőállás is terem. Nem a békási lakosság, ha­nem a tehetséges fiatal fut­ballisták számára. Ezért min­denre hajlandóit. Végigjárják a bürokrácia várait és létre is hoznak valami nyomorúságos, ósdi üzemecskét. S boldogan ünnepüik önmagukat. Kétségtelen, a filmnek ez a része fordulatokban gazda­gabb, de a bürokrácia huppa­nóin, mellékutcáin bukdá­csolni, inkább a szokványok ismételgetését jelenti. Ezzel az indítás ötletessége háttér­be szorul s az ironikus hang átadja helyét a nyersebb, szókimondóbb, de érdektele­nebb szituációsorozatnak. Palásthy György rendezése is az ironikus megfigyelésekben remekel inkább, mint a bo­nyolítás érdekességében. A szereplők közül kiemelhető Pécsi Sándor, a tanácselnök, Latinovits Zoltán, a játékos­edző szerepében, s az öreg­­fiúk közt érdekes, színes, em­beri jellemképeket villantott fel Győrffy György, György László és Koltai János. Ki­sebb szerepben fedezhettük fel Hacser Józsa eredeti ko­mikai készségét Illés Jenő Július hatodika Szovjet film. Irta: Mihail Satrov. Rendezte: Jurij Ka­raszik. Huszonnégy rövid, feszült­séggel teli, eseményekkel zsúfolt, sorsdöntő óra törté­nete elevenedik meg a vász­non, dokumentumhűséggel, s riportszerű frisseséggel. Az a huszonnnégy óra, amely el­döntötte: háborúba sodor­ják-e ismét a fiatal szovjet­országot a baloldali esszerek, vagy a Lenin vezette bolse­vik frakció biztosíthatja-e a breszti béke megőrzését. A művészi eszközökkel készült filmkrónika alkotói elsősor­ban a történelmi hitelesség­re törekedtek. Jófor­mán egyetlen képzeletszülte figu­ra, kitalált mondat sincs a filmben, de épp oly hitelesek a fél évszázad előtti Moszk­va rekonstruált utcái, házai, középületei, az autók, búto­rok és a legapróbb kellékek is. Szerencsés kézzel válo­gatták id a színészeket: J. Kajurov ideális Lenin, de épp ilyen telitalálat V. Ta­­toszov (Szverdlov), V. Lano­­voj (Dzerzsinszkij), B. Ri­­zsuhin (Csicserin) és A. Gyemidova (Szpiridonova) alakítása is. A „Július hato­­dika” kiemelkedő helyet foglal el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára készült filmek sorában. Élő áru NDK-film. Irta: Walter Jupé, F. R. Kául és Wolf­gang Luderer. Rendezte: Wolfgang Luderer. Az Ei­ch­man-per jegyző­könyvei, egykori magyar és német titkos dokumentumok alapján készült a forgató­­könyv, a második világhá­ború egyik­e talán legsöté­tebb, legmocskosabb — epi­zódjáról, a csepeli Weiss Man íród Művek „náci kisa­játításáról”. Az egykori ese­mények ismeretesek. Himm­ler és az SS „üzletet*’ kötött a milliomos Chorinokkal és Weissekkel; a csepeli acél­­konszern tulajdonjogának átruházása fejében semleges országokba menekítették a két család tagjait. A film a mocskos tranzakció hátterét is bemutatja: Eichman, Be­cher, Himmler és a „közve­títő” dr. Kastner egymás közötti harcát a koncért, a vagyonárt. A népes szerep­lőgárdából említést érdemel Horst Schulze, Hanso Hasse, Siegfried Weiss és Wolfgang Grease alakítása. A SZÁGULDÓ HEGEDŰS. * RADNÓTI MIKLÓS szüle­tésének 60. évfordulója al­kalmából rövidesen megjele­nne a Szépirodalmi Kiadó Nagy klasszikusok sorozatá­ban a költő összes verseinek és műfordításainak gyűjte­ményes kötete, Kardos Fe­renc rendező pedig dokumen­tumfilmet készít Radnóti Miklósról, „Oly korban él­tem ...” címmel.­­ A MAGYAR FILMKRITI­KUSOK díját — amely az 1968-ban bemutatott legjobb magyar filmeket és az azok­ban nyújtott legkiemelke­dőbb színészi alakításokat, valamint operatőri munkát jutalmazza — január 21-én délután nyújtják át a kitün­tetetteknek a MÚOSZ szék­házában. © GYÁRFÁS MIKLÓS két egyfelvonásos színdarabot írt az Irodalmi Színpad számá­ra. Az első címe: Mizantróp 68, avagy hódolat Moliére előtt, a másiké: Két Júlia, avagy hódolat a színészetnek. Az ősbemutató február 21-én lesz, Lendvai Ferenc rende­zésében. Főszereplők: Váradi Hédi, Simor Erzsi, Dőry Vi­rág,­­ Mensáros László, Nagy Attila és Gáti György. – IRÁNY DÉL-AMERIKA! Első ízben vendégszerepel tel­jes magyar cirkusz Argentí­nában, Brazíliában, Chilében és Dél-Amerika több más or­szágában. Az 50 tagú együttes március 5-én mutatkozik be Buenos Airesben. Az elő­adást — amely egyszerre két manézsban folyik majd — Gálfi János konferálja — spanyolul. A társulat tagjai között van a Váradi ugró­csoport, az Ötvös zenebohó­cok, a Dunai lovaszsonglőrök, valamint Farkas Vilma, ido­mított oroszlánjaival és pár­ducaival , ANTONIUS ÉS GUGYE­­RÁK. Ez a címe Bárdy György készülő önálló tr­­estjének, melynek rendezője és forgatókönyvírója Pa­lásthy György. Két nappal ezelőtt Vivaldit játszott Hamburgban, hétfőn este a Zeneakadémián lép fel, újabb két nap múlva Bach­­művel áll Köln közönsége elé Kocsis Albert Liszt-díjas he­gedűművész. A Zeneakadé­mián egy japán zeneszerző, Yuzo Toyama művét mutatja be a hazai közönségnek. A DREISER híres regényéből, az Amerikai tragédiából ké­szült szövegkönyvhöz kompo­nál operát Vitautas Kleva lit­ván zeneszerző. Amerikai tragédia a címe az operának is. © ÁBEL EZREDES, a legen­dás hírű szovjet felderítő, aki évtizedeken át tevékenyke­dett az Egyesült Államokban, személyesen működött közre a most elkészült „Holtsze­zon” című szovjet kémfilm­ben, amely napjainkban ját­szódik és egy Londonban működő szovjet felderítőről szól. A film egy rövid beve­zetővel kezdődik, amelyet Ábel ezredes írt és mondott el a felvevőgép előtt.­­ VADNAY LÁSZLÓNAK, a közelmúltban elhunyt magyar származású írónak és humo­ristának „Kupido” című posztumusz színpadi művéből Fényes Szabolcs musicalt komponál a Magyar Rádió számára. © MŰVÉSZEK és olimpiko­nok találkoznak január 27- én a Rátkay-klub háziszín­padán. A találkozót ezúttal is Szepesi György vezeti. 9 VENDÉGEK: februárban Budapesten vendégszerepel Djura Jaksic jugoszláv és Erich Schmidt svájci kar­mester, Zsigmondi Dénes magyar származású NSZK- beli hegedűművész, Desiré N’Kaoua francia, Amadeus Webersinke NDK-beli és Lia­na Serbescu román zongora­­művész, valamint a nyugat­németországi Rheinisches Kammerorchester, Thomas Baldner­ Pezanyletével... • KONCZ ZSUZSA a héten elutazott Franciaországba, ahol a cannes-i nemzetközi dal- és lemezvásár díszbe­mutatóján vesz részt, világ­hírű táncdalénekesek, így Tom Jones és Mary Hopkins társaságában. Ezt követően több hanglemezfelvétele lesz Budapesten és fellép abban a tavasszal forgatásra kerülő színes tv-showban, amely már a Magyar Televízió szí­nes adásai számára készül. • VOITH ÁGI és Bodrogi Gyula február közepén a sza­badkai Népszínházban ven­dégszerepelnek, a „Lulu” cí­mű zenés vígjáték két fősze­repében. • TOLNAY KLÁRIRÓL (ké­pünkön) és Major Tamásról készített rajzaival nyerte el Hauswirth Magda rajzolómű­­vész az „1963 legjobb portré­­karikatúrája” díjat a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­ge pályázatán. A két rajz a Hétfői Hírek hasábjain je­lent meg az elmúlt évben.­­ SZEMES MIHÁLY a na­pokban kezdi meg „Az alvi­lág professzora” című új filmjének forgatását. A főbb szerepeket Demján Edit, La­­tinovits Zoltán, Sinkovits Imre, Koncz Gábor és Sza­­káts Miklós játssza.­­ TAKÁCS MARIKA mutat­ja be Magyarországot a var­sói televízió január 25-i Ma­gyar estjén, amely a Magyar Televízió legjelentősebb mű­sorainak segítségével ad ke­resztmetszetet hazánkról. @ WEÖRES SÁNDOR „Hold­béli csónakos” című verses színjátékát -r­ a költő első szín­padi művét­­ még az idei évadban bemutatja a Thália Színház, ezt követően pedig műsorra tűzi Bródy Sándor egyik legsikeresebb színmű­vét, a „Dadá”-t. A Bródy­­dráma címszerepét — melyet egykor Varsányi Irén ját­szott —, most Esztergályos Cecília alakítja. ­ NEMZETKÖZI balettver­senyt rendeznek Moszkvában június 11-től 23-ig, amelyre máris számos európai, ame­rikai, ázsiai és ausztráliai ba­lettegyüttes jelentette be részvételét. A versenyt ezen­túl minden évben megrende­zik. Szakemberekből álló zsűri választotta ki az államosí­tott filmgyártás 20. évfordu­lóján azt a tucatnyi filmet, amelyet a legjobbnak ítéltek. Dicséretes, hogy a televízió, felújítja,­­­02 egész ország nyilvánosága előtt mutatja be a 12 legjobbnak tartott filmet. Sokakban mégis hiányér­zet maradt. Készült ugyanis egy magyar film, amely egész szellemével az új vilá­got és annak nézeteit tük­rözi. Művészi hitelességgel ábrázolja a háború utáni korszakot s méltán aratott közönségsikert itthon, és ért el — nem túlzás — világ­hírt: a „Valahol Európában”. Igaz, nem az állami film­gyártás terméke, még előtte készült, de a miénk. Rólunk szól, a borzalmak után esz­mélő életünkről. Megérdez­melné, hogy helyet kapjon e listán: 12-i-l­ iknek. (f.: Egy szál gyertyás tortával köszöntik fel az egy esztendős „új—mechanizmus— gyermeket” a Mik­roszkóp Színpad új műsorának nyitó ké­pében. Aztán „attta­­magyar drámatöre­­dék”, a bölcs majom, nézőtéri közjáték, házi filmhíradó, s még tucatnyi kitűnő játékos ötlet bizo­nyítja, hogy a Mik­roszkóp Színpad új műsora beváltotta a címében szereplő fel­szólítást: „Tessék to­vábbmenni” — már­mint a politikai ka­baré műfajában is. Komlós János egyéni hangú, napi frissesé­­gű, szellemes, egy­szerre bíráló és épí­tő humora nemcsak szórakoztat, de legalább annyira gondol.­­Irodásra is késztet, s épp ez a fő erőssége. A szereplők közül ezúttal Ilosi Géza remekbe sikerült magánszáma az est egyik meglepetése. Képünkön: ketten a Mikroszkóp Színpad új műsorából: Margittay Ági és Harkányi Endre.

Next