Hétfői Hírek, 1969 (13. évfolyam, 1-53. szám)
1969-01-20 / 4. szám
Házi premieren a rajz-, trükk- és bábfilmek szülészeti klinikáján Több mint kilenc óráig tartana, ha egyfolytában vetítenék le a Pannónia Filmstúdió rajz-, trükk- és bábfilmalkotóinak egyévi termését. Húsz rendező, s több mint száz művészetitechnikai munkatárs vesz részt az alkotásban, s persze igen sok külső forgatókönyvíró, zeneszerző és esetenként felkért szaktanácsadó. (így például Szabó Sipos Tamás „Magyarázom a mechanizmust” című, máris népszerű vidám tv-rajzfilmsorozatának egyik szaktanácsadója, Csikós Nagy Béla, az Ár- és Bérhivatal elnöke.). Komputerek Ki mit tudja Pereg a film a stúdió házi vetítőjében. A műsor: egyetlen esztendő: 1968 legjobb hazai rajz-, trükk- és bábfilmjei. Különleges „házi premier” a filmszakma vezetői, a filmforgalmazási szervek képviselői számára. A bevezető két Gusztáv-film — a nagysikerű sorozat legújabb darabjai. Eddig 68 készült el, de még nem fenyeget a kifáradás veszélye: az élet szolgáltat új meg új témát a jellegzetes pesti kisember-figura kalandjai számára. A következő meglepetés: „Vili és Bütyök, a kiskatorták”. Két eredeti,, jópofa rajzfilmfigura, a ■ kövér meg a sovány ’ újökc, s ezúttal éppen az „Egri csillagok” forgatásán vesznek részt, mint statiszták és tönkreteszik — kétbalkezes ügybuzgalmukkal — a legbonyolultabb fel-vételt. Vitriólosan szellemes, az alig ötperces rajzfilm — Dargay Attila munkája —, keresve sem találhattak volna jobb kísérőfilmet az „Egri csillagok” számára, mégsem párosították össze —, műsortechnikai okokból. Újabb különlegesség: cinemascope trükkfilm. Címe: „A nagy mérkőzés”. A tv vetélkedőinek találó paródiája: két komputer nyilvános vetélkedője, néhány évtized múlva. A riporter: Vitray Tamás, áld ezúttal önmagát parodizálja — kitűnően! Öcsi a XXX. századból S messz ünnepélyes pillanat következik. Bemutatkozik a Pannónia Filmstúdió „újszülötte”, Mézga Géza és oldalbordája: Paula asszony, két neveletlen gyermekeit: Kriszta és Aladár, valamint öcsi, a család „leszármazottja” a XXX. századból és Bzöki, az eb, meg Maffia, a fekete macska. A Mézga család Nepp József rendező alkotása. Ez is sorozatnak készül: idáig négy — egyenként 26 perces — epizód került filmszalagra, s ebben az évben még kilenc újabbat forgatnak. A Flinstone-család adta bizonyára az ötletet, de — s erről rövidesen meggyőződhetnek a tv-nézők is — ötletességben nem egyszer felülmúlja a „kőkorszaki szakikat”. Újabb meglepetés: „A Nap és a Hold elrablása”. Közhelynek hangzik, de ezúttal igaz: páratlan alkotás a maga nemében. A rajzfilm-technika eddig nem látott megoldásai, dráma és költemény, lélegzetállító pillanatok, mindez 13 percbe sűrítve. Alkotója: Reisenbüchler Sándor. Négy évvel ezelőtt végezte el a Filmművészeti Főiskolát, az orosz— angol tanári hivatást cserélte fel a rendezéssel, a Pannónia Filmstúdió társadalmi ösztöndíjával. Már felvételi vizsgafilmje, a „Mosolygunk és rettegünk” kikerült a bécsi főiskolai filmfesztiválra, s nagy feltűnést keltett Főiskolás korában forgatott „Egy portré századunkból” című rajzfilmjét pedig meghívták a mannheimi nemzetközi filmfesztiválra. (Egyiket sem mutatták be itthon, de megvásárolta Kuba, Algír, és az Egyesült Arab Köztársaság ...). Miért csak külföldön? Teljesen egyedül, minden segítség nélkül, több mint másfél évig tartó *• készítette el „A Nap is Hold elrablása” című filmjét, Juhász Ferenc egyik magyar népmese feldolgozása alapján. A film ötezer rajzát is egymaga alkotta, az első kockától az utolsóig. Az ősbemutató az ősszel volt Moszkvában, kirobbanó sikerrel. Megvásárolta már az USA, Kanada, az NSZK és Bulgária. Hazai premierje ezen a héten lesz (minden előzetes reklám, hírverés nélkül!?) a körúti Híradó Moziban.. A vetítés végén valamenynyi részvevő vita nélkül egyetértett abban: a most látott műsor — önálló programként — kirobbanó sikert aratna bármely budapesti moziban. ■ — it — Hárman a Mézga-családból: Kriszta, Mézga Géza és Maffia, a macska. ELŐZETES Hazai pálya Magyar film. Irta: Bencsik Imre. Rendezte: Palásthy György. A hazai pálya minden futballcsapatnak előny, a kiskunbékási együttest kivéve. Itt ugyanis vén családapák, erősen kopaszodó, elfáradt öregfiúk mulatságos vergődésének színhelye. Kiskunbékáson ritkán történik érdemleges esemény, munkaalkalom nincs, amivel csábítani lehetne a tehetséges futballistákat. Éppen ezért ezt az „aranycsapatot”, a kivénhedt öregfiúk társaságát megrázza és szétrobbantja a vereség. A csapat sorsa megpörgeti a városka életét A hazai pályáról a rendőrségnek kell menekíteni a játékosokat a hazai szurkolók haragja elől. Mindaz, amit eddig jeleztünk, a filmet indító nagyszerű ötletsorozat. A játékosok bemutatása megannyi írói, rendezői lelemény. Ami ezután következik, kevésbé színes. A tanácselnök s az edző elhatározza, bármi áron is átformálja Kiskunbékás tanya világát. Munkaalkalmat teremtenek, gyárat alapítanak. Ha munkaalkalom van, vezetőállás is terem. Nem a békási lakosság, hanem a tehetséges fiatal futballisták számára. Ezért mindenre hajlandóit. Végigjárják a bürokrácia várait és létre is hoznak valami nyomorúságos, ósdi üzemecskét. S boldogan ünnepüik önmagukat. Kétségtelen, a filmnek ez a része fordulatokban gazdagabb, de a bürokrácia huppanóin, mellékutcáin bukdácsolni, inkább a szokványok ismételgetését jelenti. Ezzel az indítás ötletessége háttérbe szorul s az ironikus hang átadja helyét a nyersebb, szókimondóbb, de érdektelenebb szituációsorozatnak. Palásthy György rendezése is az ironikus megfigyelésekben remekel inkább, mint a bonyolítás érdekességében. A szereplők közül kiemelhető Pécsi Sándor, a tanácselnök, Latinovits Zoltán, a játékosedző szerepében, s az öregfiúk közt érdekes, színes, emberi jellemképeket villantott fel Győrffy György, György László és Koltai János. Kisebb szerepben fedezhettük fel Hacser Józsa eredeti komikai készségét Illés Jenő Július hatodika Szovjet film. Irta: Mihail Satrov. Rendezte: Jurij Karaszik. Huszonnégy rövid, feszültséggel teli, eseményekkel zsúfolt, sorsdöntő óra története elevenedik meg a vásznon, dokumentumhűséggel, s riportszerű frisseséggel. Az a huszonnnégy óra, amely eldöntötte: háborúba sodorják-e ismét a fiatal szovjetországot a baloldali esszerek, vagy a Lenin vezette bolsevik frakció biztosíthatja-e a breszti béke megőrzését. A művészi eszközökkel készült filmkrónika alkotói elsősorban a történelmi hitelességre törekedtek. Jóformán egyetlen képzeletszülte figura, kitalált mondat sincs a filmben, de épp oly hitelesek a fél évszázad előtti Moszkva rekonstruált utcái, házai, középületei, az autók, bútorok és a legapróbb kellékek is. Szerencsés kézzel válogatták id a színészeket: J. Kajurov ideális Lenin, de épp ilyen telitalálat V. Tatoszov (Szverdlov), V. Lanovoj (Dzerzsinszkij), B. Rizsuhin (Csicserin) és A. Gyemidova (Szpiridonova) alakítása is. A „Július hatodika” kiemelkedő helyet foglal el a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulójára készült filmek sorában. Élő áru NDK-film. Irta: Walter Jupé, F. R. Kául és Wolfgang Luderer. Rendezte: Wolfgang Luderer. Az Eichman-per jegyzőkönyvei, egykori magyar és német titkos dokumentumok alapján készült a forgatókönyv, a második világháború egyike talán legsötétebb, legmocskosabb — epizódjáról, a csepeli Weiss Man íród Művek „náci kisajátításáról”. Az egykori események ismeretesek. Himmler és az SS „üzletet*’ kötött a milliomos Chorinokkal és Weissekkel; a csepeli acélkonszern tulajdonjogának átruházása fejében semleges országokba menekítették a két család tagjait. A film a mocskos tranzakció hátterét is bemutatja: Eichman, Becher, Himmler és a „közvetítő” dr. Kastner egymás közötti harcát a koncért, a vagyonárt. A népes szereplőgárdából említést érdemel Horst Schulze, Hanso Hasse, Siegfried Weiss és Wolfgang Grease alakítása. A SZÁGULDÓ HEGEDŰS. * RADNÓTI MIKLÓS születésének 60. évfordulója alkalmából rövidesen megjelenne a Szépirodalmi Kiadó Nagy klasszikusok sorozatában a költő összes verseinek és műfordításainak gyűjteményes kötete, Kardos Ferenc rendező pedig dokumentumfilmet készít Radnóti Miklósról, „Oly korban éltem ...” címmel. A MAGYAR FILMKRITIKUSOK díját — amely az 1968-ban bemutatott legjobb magyar filmeket és az azokban nyújtott legkiemelkedőbb színészi alakításokat, valamint operatőri munkát jutalmazza — január 21-én délután nyújtják át a kitüntetetteknek a MÚOSZ székházában. © GYÁRFÁS MIKLÓS két egyfelvonásos színdarabot írt az Irodalmi Színpad számára. Az első címe: Mizantróp 68, avagy hódolat Moliére előtt, a másiké: Két Júlia, avagy hódolat a színészetnek. Az ősbemutató február 21-én lesz, Lendvai Ferenc rendezésében. Főszereplők: Váradi Hédi, Simor Erzsi, Dőry Virág, Mensáros László, Nagy Attila és Gáti György. – IRÁNY DÉL-AMERIKA! Első ízben vendégszerepel teljes magyar cirkusz Argentínában, Brazíliában, Chilében és Dél-Amerika több más országában. Az 50 tagú együttes március 5-én mutatkozik be Buenos Airesben. Az előadást — amely egyszerre két manézsban folyik majd — Gálfi János konferálja — spanyolul. A társulat tagjai között van a Váradi ugrócsoport, az Ötvös zenebohócok, a Dunai lovaszsonglőrök, valamint Farkas Vilma, idomított oroszlánjaival és párducaival , ANTONIUS ÉS GUGYERÁK. Ez a címe Bárdy György készülő önálló trestjének, melynek rendezője és forgatókönyvírója Palásthy György. Két nappal ezelőtt Vivaldit játszott Hamburgban, hétfőn este a Zeneakadémián lép fel, újabb két nap múlva Bachművel áll Köln közönsége elé Kocsis Albert Liszt-díjas hegedűművész. A Zeneakadémián egy japán zeneszerző, Yuzo Toyama művét mutatja be a hazai közönségnek. A DREISER híres regényéből, az Amerikai tragédiából készült szövegkönyvhöz komponál operát Vitautas Kleva litván zeneszerző. Amerikai tragédia a címe az operának is. © ÁBEL EZREDES, a legendás hírű szovjet felderítő, aki évtizedeken át tevékenykedett az Egyesült Államokban, személyesen működött közre a most elkészült „Holtszezon” című szovjet kémfilmben, amely napjainkban játszódik és egy Londonban működő szovjet felderítőről szól. A film egy rövid bevezetővel kezdődik, amelyet Ábel ezredes írt és mondott el a felvevőgép előtt. VADNAY LÁSZLÓNAK, a közelmúltban elhunyt magyar származású írónak és humoristának „Kupido” című posztumusz színpadi művéből Fényes Szabolcs musicalt komponál a Magyar Rádió számára. © MŰVÉSZEK és olimpikonok találkoznak január 27- én a Rátkay-klub háziszínpadán. A találkozót ezúttal is Szepesi György vezeti. 9 VENDÉGEK: februárban Budapesten vendégszerepel Djura Jaksic jugoszláv és Erich Schmidt svájci karmester, Zsigmondi Dénes magyar származású NSZK- beli hegedűművész, Desiré N’Kaoua francia, Amadeus Webersinke NDK-beli és Liana Serbescu román zongoraművész, valamint a nyugatnémetországi Rheinisches Kammerorchester, Thomas Baldner Pezanyletével... • KONCZ ZSUZSA a héten elutazott Franciaországba, ahol a cannes-i nemzetközi dal- és lemezvásár díszbemutatóján vesz részt, világhírű táncdalénekesek, így Tom Jones és Mary Hopkins társaságában. Ezt követően több hanglemezfelvétele lesz Budapesten és fellép abban a tavasszal forgatásra kerülő színes tv-showban, amely már a Magyar Televízió színes adásai számára készül. • VOITH ÁGI és Bodrogi Gyula február közepén a szabadkai Népszínházban vendégszerepelnek, a „Lulu” című zenés vígjáték két főszerepében. • TOLNAY KLÁRIRÓL (képünkön) és Major Tamásról készített rajzaival nyerte el Hauswirth Magda rajzolóművész az „1963 legjobb portrékarikatúrája” díjat a Magyar Újságírók Országos Szövetsége pályázatán. A két rajz a Hétfői Hírek hasábjain jelent meg az elmúlt évben. SZEMES MIHÁLY a napokban kezdi meg „Az alvilág professzora” című új filmjének forgatását. A főbb szerepeket Demján Edit, Latinovits Zoltán, Sinkovits Imre, Koncz Gábor és Szakáts Miklós játssza. TAKÁCS MARIKA mutatja be Magyarországot a varsói televízió január 25-i Magyar estjén, amely a Magyar Televízió legjelentősebb műsorainak segítségével ad keresztmetszetet hazánkról. @ WEÖRES SÁNDOR „Holdbéli csónakos” című verses színjátékát -r a költő első színpadi művét még az idei évadban bemutatja a Thália Színház, ezt követően pedig műsorra tűzi Bródy Sándor egyik legsikeresebb színművét, a „Dadá”-t. A Bródydráma címszerepét — melyet egykor Varsányi Irén játszott —, most Esztergályos Cecília alakítja. NEMZETKÖZI balettversenyt rendeznek Moszkvában június 11-től 23-ig, amelyre máris számos európai, amerikai, ázsiai és ausztráliai balettegyüttes jelentette be részvételét. A versenyt ezentúl minden évben megrendezik. Szakemberekből álló zsűri választotta ki az államosított filmgyártás 20. évfordulóján azt a tucatnyi filmet, amelyet a legjobbnak ítéltek. Dicséretes, hogy a televízió, felújítja,02 egész ország nyilvánosága előtt mutatja be a 12 legjobbnak tartott filmet. Sokakban mégis hiányérzet maradt. Készült ugyanis egy magyar film, amely egész szellemével az új világot és annak nézeteit tükrözi. Művészi hitelességgel ábrázolja a háború utáni korszakot s méltán aratott közönségsikert itthon, és ért el — nem túlzás — világhírt: a „Valahol Európában”. Igaz, nem az állami filmgyártás terméke, még előtte készült, de a miénk. Rólunk szól, a borzalmak után eszmélő életünkről. Megérdezmelné, hogy helyet kapjon e listán: 12-i-l iknek. (f.: Egy szál gyertyás tortával köszöntik fel az egy esztendős „új—mechanizmus— gyermeket” a Mikroszkóp Színpad új műsorának nyitó képében. Aztán „atttamagyar drámatöredék”, a bölcs majom, nézőtéri közjáték, házi filmhíradó, s még tucatnyi kitűnő játékos ötlet bizonyítja, hogy a Mikroszkóp Színpad új műsora beváltotta a címében szereplő felszólítást: „Tessék továbbmenni” — mármint a politikai kabaré műfajában is. Komlós János egyéni hangú, napi frisseségű, szellemes, egyszerre bíráló és építő humora nemcsak szórakoztat, de legalább annyira gondol.Irodásra is késztet, s épp ez a fő erőssége. A szereplők közül ezúttal Ilosi Géza remekbe sikerült magánszáma az est egyik meglepetése. Képünkön: ketten a Mikroszkóp Színpad új műsorából: Margittay Ági és Harkányi Endre.