Heves Megyei Hírlap, 1994. szeptember (5. évfolyam, 205-230. szám)

1994-09-10 / 213. szám

8. oldal Hétvégi Magazin Zverev orosz fodrász valósággal megőrjítette a nyugati világ hölgyeit. A szebbik nem képviselői ugyanis versengenek hajkompozícióiért, amelyekért - természetesen - súlyos pénzeket fizetnek. Több milliomos felesége is meghívta Zverevet, hogy találjon ki számára új frizurát. Sikerének talán az az egyik lehetséges oka, hogy a különleges hajviseletek részben orosz népi ihletésűek... Visszatérnek a farkasok a Yellowstone parkba A húszas években - mint nem kívánt ragadozót - minden teketória nélkül lepuffantották a Yellowstone park valamennyi farkasát. Hetven évvel később ugyancsak nehéz hazatérésnek bizonyul visszatelepítésük az Egyesült Államok leghíresebb természetvédelmi területére. A washingtoni kormány ugyan több éves vita után júniusban áldását adta arra, hogy az elkövetkező három évben 30 szürke négylábú vadászt visszaköltöztessenek a Yellow stone parkba, de sem a termé szetvédők egyrészről, sem pedig a farmerek másrészről nem igazán boldogok a döntés miatt, amelynek hozzá kellene járulnia ahhoz, hogy a Sziklás-hegység északi vidékein ismét helyreálljon az ökológiai egyensúly. Az állattenyésztők attól tartanak - és alighanem joggal -, hogy a farkasok megtizedelik majd a nyájaikat. A washingtoni belügyminisztérium illetékes osztályának becslése szerint a Yellowstone parkban a farkasok évente 19 szarvasmarhát és 68 juhot téphetnek szét. Az ezért fizetendő kártérítés összegét maximum 30 ezer dollárra teszik. Hogy az állattenyésztők kedvébe járjon, ezért a belügyminisztérium - a környezetvédők legnagyobb sajnálatára - a farkasokat nem nyilvánította „veszélyeztetett fajtának”. Ezért aztán lelőhetők, ha szarvasmarhákat támadnak meg. Továbbá elüldözhetők, ha legelőkre hatoltak be. A hatóságok remélik, hogy a Yellowstone park farkasnépes sége 2002-re ismét eléri majd a százat. A visszatelepítéskor minden farkast nyakörvvel látnak el, hogy folyamatosan megfigyelhessék őket. A késő ősszel, kanadai farkasok „importjával” kezdődő visszatelepítési program teljes költségeit mintegy 6,7 millió dollárra becsülik. A belügyminisztérium az ökológiai egyensúly helyreállítása mellett hosszú távon a turizmus fellendítésében is reménykedik. Az azonban kérdé ses, hogy a Yellowstone parkot évente felkereső több millió turista egyáltalában megpillanthat-e csak egyetlen farkast is. A farkasokat ugyanis különösen félénk állatokként tartják számon. Szőrmeháború: Bardot kontra Loren Brigitte Bardot hadat üzent Sophia Lorennek. Tévedne azonban, aki azt hinné, hogy az egykori francia szexbálvány a világot jelentő deszkákkal kapcsolatos kérdésben ásta ki a csatabárdot, vagy esetleg a megbocsátható női hiúság késztette őt erre a lépésre. A hadüzenetnek sokkal prózaibb oka van. Az történt ugyanis, hogy az olasz filmcsillag a közelmúltban reklámszerződést írt alá az Annabella nevű olasz szőrmenagykereskedéssel, s ennek értelmében kötelezte magát arra, hogy szőrméket reklámozzon olasz napilapokban és magazinokban. Több sem kellett ennél a francia „kolleginának”, aki az utóbbi évtizedekben elsősorban állatvédelmi tevékenységével vonta magára a francia és a nemzetközi közvélemény figyelmét. Az Il Mattino című nápolyi lap minapi számában megjelent egészoldalas levélben Brigitte Bardot a szemére vetette Lorennek, hogy „a szőrmék reklámozásával olyan ipart támogat, amelynek érdekében állatok millióit csalják csapdába, fojtják vízbe vagy verik agyon a szabadban, vagy gázosítják el, fojtják meg vagy végzik ki árammal a fogságban”. A nyílt levél a továbbiakban hangsúlyozza: „Még ha az Ön pénzügyi helyzete indokolja is az ilyen szerződés aláírását, akkor is megvetendő és sajnálatos lépés olyan pénzt elfogadni, amelyhez állatok vére tapad. Ne feledje, hogy szőrmebunda tulajdonosának lenni annyit jelent, mint ha az ember temetőt hordana a vállán”. A levelet nyilvánosságra hozta Bardot Párizs központú állatvédelmi alapítványa is. Ezzel egyidejűleg amerikai és olasz állatvédelmi egyesületek is tiltakoztak az ellen, hogy Sophia Loren szőrméket reklámozzon. Az Annabella üzletház azt nyilatkozta, hogy előre figyelmeztette a színésznőt az esetleges tiltakozásokra. Maga Sophia Loren, akinek Genfben és Los Angelesben is van otthona, jelenleg szabadságát tölti, és nem volt elérhető az újságírók számára akik, akik Bardot levelével kapcsolatban meg akarták őt interjúvolni. 1994. szeptember 10-11., szombat - vasárnap Spanyolország az európai ember bölcsője? Spanyol régészek szerint lehetséges, hogy az Ibériai-félszigeten, a mai Burgos városa mellett éltek az öreg kontinens első lakói. A legöregebb európainak - egy homo erectusnak - most megtalált maradványai a becslések szerint mintegy 500.000 évesek. A tarragonai egyetem világhírű régésze, Eudard Carbonell úgy véli, hogy a most felszínre került három fog és a bal alsó állkapocs egy darabja korábbi időszakból származik, mint a nemrég Nagy-Britanniában talált boxgrove-i leletek. A Burgos tartománybeli Gran Dolina nevű ásatási helyen talált szemfog és két őrlőfog különbözik minden eddig ismert európai foglelettől, bizonyos hasonlóságokat mutat azonban afrikai és ázsiai emberi maradványokkal - mondta Carbonell. Az emberiség bölcsője a tudomány mai állása szerint Afrikában volt. Kereken egymillió évvel ezelőtt néhány ősembercsoport vándorútra kelt előbb Ázsia, majd Európa felé. A kihaló homo erectus helyébe aztán a modern homo sapiens lépett, amely mára az egész földkerekséget meghódította. A spanyol kutatók most vélhetőleg Európa legősibb lakóinak maradványait tárták fel. Bár a lelet korát eddig csak közvetett módon határozták meg, az emberi lelettel együtt felszínre került egy körülbelül félmillió éve kipusztult egérfaj egyedének kövülete, és az ugyanabban a rétegben talált őskőkorból származó szerszámok korát is ennyire becsülték a tudósok. Az emberi múlt további megismerése érdekében 1995-ben folytatják a szakmai körökben igen gazdagnak tartott Gran Dolina-i lelőhely feltárását, amely így Európa legnagyobb ásatásává válhat - teszi hozzá a DPA tudósítása. A sebességkorlátozás mégis segít...? Valószínű, hogy Svédország az egyedüli a világon, ahol a növekvő forgalom ellenére évről évre csökken a halálos közlekedési balesetek száma. Egy közelmúltban kiadott statisztikai jelentés szerint 1993 júniusa és 1994 májusa között 550 személy halt meg közlekedési baleset következtében, ami 28 százalékkal alacsonyabb, mint az egy évvel korábbi hasonló időszak 762 fős adata. A 90-es évek halálos közlekedési baleseteinek száma egyébként eddig az 1993-94-es évben volt a legalacsonyabb. A közlekedési balesetben elhunytak számának csökkenése azért is érdemel fokozott figyelmet, mert ezzel egyidejűleg az országban növekszik a forgalomban résztvevő gépkocsik száma és a benzinfogyasztás. Svédországban azonban - a közismerten jó utak ellenére - szigorú sebességkorlátozás van életben. A maximális sebesség az egész országban 110 km/h, a városokban csak 50 km/h, és még az autópályákon is gyakran van 90 km/h vagy 70 km/h sebességkorlátozás, amelynek megszegőit nagyon szigorúan büntetik. Bár a forgalom ellenőrzésében résztvevő rendőrök száma kevesebb, mint korábban volt, azonban a különböző, magas szintű technikai műszerek segítségével munkájuk sokkal hatékonyabb. Eredményesebben tudják például megállapítani, hogy állnak-e a gépkocsivezetők valamilyen kábítószer hatása alatt. A halálos balesetek számának csökkenése egyébként a különféle kategóriákban más és más. Abban a csoportban, ahol a számok viszonylag magasak - a gyalogosok halálos balesetei - volt a legalacsonyabb a csökkenés, az 1992-93. évi 121 főről 1993-94-ben 76 főre. A halálos utasbalesetek száma ugyanezen idő alatt 143-ról 96-ra csökkent. Ugyanakkor szinte változatlan a helyzet a motorbicikliseknél, ahol korábban 43, míg az utolsó évben pedig 38 volt a halálos balesetek száma. A korcsoportok szerinti vizsgálat azt mutatja, hogy amennyiben a kisgyermekek csoportját nem veszik figyelembe, a legkevésbé a 25-44 évesek halálos közlekedési balesetei csökkentek. Meg kell azonban említeni, hogy a halálos közlekedési gyermekbalesetek száma rendkívül alacsony. Talán ebben az is segít, hogy a svéd gyermekeknek biciklizésnél kötelező a biciklibukósisak viselése, amelyet már a szülők kerékpárján utazó apróságok fejére is feltesznek. Az Állami Közúti Szervezet (Vägverket) főigazgatója szerint a felmérések egyértelműen azt igazolják, hogy a sebességkorlátozás csökkenti a halálos közelekedési baleseteket. Egy közvélemény-kutatási vizsgálatból, amelyet a svéd statisztikai hivatal végzett el, kiderül, hogy a megkérdezettek 40 százaléka szerint az autóvezetők manapság sokkal körültekintőbben vezetnek, mint korábban. Narkomániások Lengyelországban... Lengyelországban hivatalosan 30-40 ezerre becsülik a kábítószer rabjainak számát, a velük foglalkozó különböző társadalmi szervezetek azonban határozottan állítják, hogy legalább 200-300 ezer fiatal áldozata van e rettenetes szenvedélynek. Ennek egyik fő oka, hogy rendkívül olcsón lehet kábítószerhez jutni - az egyszerűbbekből egy adag csupán annyiba kerül, mint egy üveg külföldi sör. A szakértők a legveszélyesebb új jelenségnek azt tartják, hogy az elmúlt évben a kábítószer-kereskedők célba vették a legfiatalabb nemzedéket, az általános iskolásokat is. A gyerekek kábítószer-fogyasztása olyan méreteket öltött már, hogy a középiskolák felvételi vizsgái előtt állítólag eltűnt a varsói piacról az amphetamin, mert az e próbatételre készülő - és szorongó - gyerekek vásárolták fel. Általános vélemény szerint a narkománia gyógyítása elmaradt a szükséglettől, mert túl hosszú ideig koncentráltak a „kompótra” , e több évtizedes múltra visszatekintő, speciális lengyel kábítószerre. Ezt a mák szalmájából készülő, kiszámíthatatlan erősségű főzetet azonban az utóbbi időben teljesen háttérbe szorították a hagyományos kábítószerek, amelyek közül a marijuana és a hasis nagy tételekben érkezik az országba, míg a talán legnépszerűbb amphetaminnak csak az alapanyagát csempészik be, s helyi üzemek állítják elő - immár nemcsak exportra. A narkomániával egyenes arányban terjed az AIDS, különösen, mivel - érthetetlen okból - a lengyel narkósok egy része még azokat a kábítószereket is injekcióban adja be magának, amelyeket a világon mindenütt szájon át fogyasztanak. A narkománia vámszedői eleni harcot rendkívül megnehezíti a szükséges törvény hiánya. Az elavult szabályozás értelmében a kábítószer birtoklása semmilyen mennyiség esetén sem büntethető, ha az az illető saját használatára szolgál. Vagyis hiába fognak el valakit, akinek 50 kiló heroint találnak a lakásán, ha nem tudják rábizonyítani, hogy kereskedik vele. Az új törvénytervezet pedig már vagy két éve eltűnt a parlamenti bizottságok útvesztőiben... (MTI) Van-e rejtélye a Kheopsz-piramisnak? A gízai piramisokat évszázadok óta a titokzatosság köde lengi körül, és amióta megindult a régészeti kutatás, nem egyszer keltek szárnyra velük kapcsolatban különféle, misztikus képzelődések. Újra meg újra felbukkannak egyes feltételezések arról a titkos, arannyal zsúfolt sírkamráról, amely állítólag Kheopsz fáraó (Kr.e. 2551-2528) piramisában rejtőzik. A média által nemrég világgá kürtött legújabb spekulációk most már ennek a 136 méter magas fáraósírnak - a Kairó kapui előtt magasodó három közül a legnagyobbnak a további kutatását is gátolják - írja a DPA. A vitát egy egy esztendővel ezelőtti felfedezés robbantotta ki: a Német Régészeti Intézet (DAI) kutatócsapatának egy speciálisan erre a célra kifejlesztett kisrobotja egy 20 centiméter széles és ugyanilyen magas folyosóban 57,5 méter után csiszolt mészkőtömbre bukkant. Rudolf Gantenbrink müncheni robotszakértő a hírt egyoldalúan a sajtó tudomására hozta, hangot adva egyben feltételezésének, miszerint az „ajtó” mögött egy sírkamra található. Egy német bulvárlap ennek nyomán már azt is tudni vélte, hogy a kőtömb mögött a fáraó hamvai és aranykincsek rejtőznek. A DAI-csoport vezetője, Rainer Stadelmann professzor a leghatározottabban kizárta egy ilyen sírkamra létezésének lehetőségét. Egy videokamera képeinek elemzése és a piramisban talált három, hasonló folyosó vizsgálata alapján igazolva látja azt a nézetét, hogy a folyosó célja nem volt más, minthogy azon keresztül - a régi egyiptomiak vallási hiedelmei szerint - a fáraó lelke a mennybe emelkedjék. A sírkamra- teória híveit azonban ez az elmélet éppoly kevéssé győzi meg, mint a régészprofesszor másik „földönjáró” érve, amely szerint a keskeny folyosón egyetlen ember sem tudta volna átpréselni magát, nemhogy még abban egy szarkofágot vagy kincseket elrejthettek volna. A spekulációk eloszlatásának egyetlen módja az lenne, ha sikerülne videofelvételeket készíteni a folyosónak a kőtömb mögötti szakaszáról. Az Egyiptomi Régészeti Igazgatóság (EAO) szakembereit viszont felbosszantotta a Nílus-parti országban „érzékeny politikumnak” számító felfedezés megszellőztetése. És bár a német kutatók előtt „nem csapták be teljesen az ajtót”, Gantenbrink további részvételét „nem tervezik”. A kisrobot (és annak feltalálója) nélkül azonban a kutatásnak nincs értelme, ezért a folytatás mégiscsak valószínűsíthető. Gantenbrink annál is inkább ragaszkodna ehhez, mivel a robot költségeit szinte teljesen saját pénzből fedezte. „Őrült ember vagyok - mondja magáról -, van-e még valaki, aki esetleg csupán 4 méternyi előrehaladás reményében már 400.000 márkát áldozott volna fel?” (MTI) „Vámpírsírra” találtak „Vámpírsírt” találtak kutatók Connecticut állam egy elhagyott temetőjében. Amikor ugyanis egy ötvenéves korában elhunyt férfi sírját felnyitották, megdöbbenéssel látták, hogy a halott fejét elválasztották törzsétől, és a mellére helyezték, a combcsontok pedig keresztbe téve feküdtek. Ez a baljós lelet megerősíteni látszik azt a szóbeszédet, amely szerint New England lakosai még a XVIII. és a XIX. században is meggyalázták azokat a sírokat, amelyekben „tetszhalottakat” gyanítottak - vélekedik az esetről beszámoló brit tudományos magazin, a New Scientist. A New Englanden széles körben elterjedt babona szerint a tuberkulózisban elhunytak visszalátogattak a holtak birodalmából, hogy hozzátartozóik vérével táplálkozzanak. Védekezésül ezekkel a „vámpírokkal” szemben a helybéliek könyörtelen eszközökhöz folyamodtak: felnyitották a tébécében elhunytak sírját, és elégették a halott szívét vagy akár magát az egész holttestet is. Ha pedig a halott szíve már előbb bomlásnak indult, akkor a csontvázat feldarabolták, és új elrendezésben helyezték vissza a sírba. Ez a sors jutott osztályrészül a XIX. század közepén elhalálozott férfiúnak is - állapította meg beszámolójában Paul Sledzik, az amerikai fegyveres erők washingtoni patológiai intézetének munkatársa, valamint kollégája, Nicholas Bellantoni, a connecticuti egyetem tanára. Ezen kívül a szakértők az elhunyt férfi bordáin megtalálták a tébécés megbetegedés nyomait. Ez az első régészeti bizonyíték a valamikor a gyakorlatban is megvalósult babonára.