Heves Vármegye Hivatalos Lapja, 1924 (49. évfolyam, 1-52. szám)
1924-04-24 / 17. szám
XLIX. ÉVFOLYAM. EGER, 1924. ÁPRILIS HÓ 24. 17. SZÁM. KIADJA HEVES VÁRMEGYE TÖRVÉNYHATÓSÁGA MEGJELENIK RENDSZERINT MINDEN CSÜTÖRTÖKÖN. * ELŐFIZETÉSI ÁRA EGÉSZ ÉVRE 20 000 KORONA. További intézkedést igénylő kéményseprési dijak megállapítása. 5624/a. 1924. szám. Hevesvármegye alispánjától. A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 62309/ 1924. számú rendelete, mely a törvényhatósági bizottságnak a kéményseprési dijakat megállapító 20/kgy. 3144/a. 1924. számú véghatározatát megváltoztatta és a kéményseprési dijakat megállapítja. Határozat: A m. kir. kereskedelemügyi miniszter ur fenti rendeletével a kéményseprési dijakat 1924. évi március hó 1-től a következőképen állapította meg: Minden tényleg teljesített egyszeri seprés a következőképen díjazandó: a) Földszinti kémény ... .... .... .... 1000 K b) Emeletes kémény ... ... ... ... 1500 „ c) Minden emelet után többlet............ 500 „ d) Kéményégetés... ... ... ... ... 5000 „ e) Új kémény lehúzása .. ... .. 5000 „ f) Egysütős takaréktűzhely tisztítása ... 1000 „ g) Kétsütős takaréktűzhely tisztítása ... 1500 „ h) Nagyobb szabású (vendéglői) takaréktűzhely tisztítása... ... ... 3000 „ i) Vaskályha tisztítása.......................... 1000 „ k) Központi kályha tisztítása ... ... 5000 „ l) Cserépkályha tisztítása _►................. 5000 „ m) Gyárak és gőzmalmok kéményeinek tisztítását, amely tisztítás a tényleges szükséghez képest végzendő ... 80000 „ Minden kéményseprő köteles a díjszabást munka közben magával hordani és kívánatra felmutatni. Felhívom a járási főszolgabíró urakat, hogy alárendelt hatóságaikat a fenti díjszabás közlése mellett utasítsák, miszerint a dijakat ennek megfelelőig szedjék be és fizessék ki a kéményseprőmestereknek. Jelen határozatomat a járási főszolgabirák utján a kerületi kéményseprőmesterekkel is köz általános jellegű rendeletek, sem tudomásvétel végett. Ezen határozatot a vármegye hivatalos lapjában is közzétenni rendelem. Miről a járási főszolgabirákat és általa a kéményseprőmestereket értesítem. Eger, 1924. április 18. Isaák Gyula, alispán. A gyermekhalálozások korlátozása. 6466/a. 1924. száma. — Hevesvármegye alispánjától. Főszolgabirák és polgármestereknek. Magyarország halálozási magas arányszámát a csecsemő és kisgyermekek bélhurutja okozza. Hazánkban a háború előtt elhaltak egynegyed része, évenként átlag 140,000, bélhurutban pusztult el, több mint valamennyi ragályos betegségben együttvéve. Vármegyénk múlt évi népmozgalmi viszonyait vizsgálva, a statisztikai havi közlöny adataiból azt látjuk, hogy az egy éven aluli korban, az országos 186 arányszámmal szemben, nálunk 21,9, tehát az országos átlagnál 33 százalékkal több pusztult el. Összesen 2064. Kétségtelen, hogy ennek is legnagyobb részét a bélhurutban való halálozás okozza. A csecsemők halandóságát s közelebbről megjelölve, a bélhurutban való nagy halálozást nem a szülök közönyössége, avagy szeretetlenség, hanem babona, rossz szokások, a nép alacsony műveltsége s általában a tudatlanság okozza. Népünk nem ismeri a természetes táplálás, a szoptatás helyes módját sem és az emlőn való elaltatással, továbbá túltáplálással, mikor a csecsemő minden nyugtalanságát emlő nyújtásával csillapítja s különösen akkor, mikor a csecsemő bélhurutban már megbetegedett, hasfájása van, kipirul, összehúzódik és kis öklét a szájához viszi, abban a hiszemben, hogy ezzel a mozdulattal kér, tehát éhes, újra és újra emlőre helyezi, gyomor bélhurutot okoz, a meglevő bélhurutot fokozza s így a tudatlan anya magának sok bajt, nyugtalanságot, aggodalmat szerez és csecsemőjére életveszélyt hárít.