Historia, 4. évfolyam (1931.)
3- 4. szám - Pestbudai Emléklapok - Isoz Kálmán: A rendszeres zeneoktatás megindulása Budapesten
gyakorlásokban c. munkái alapján. Különösen az utóbbi szemelvényekből egybeszerkesztett pedagógiai munkája mutatja, hogy számbavette a korábban megjelent s főleg a kezdet kezdetével foglalkozó munkákat . Útmutatásában hétmérföldes csizmával haladt a mind nehezebbé tévő s gondosan megválogatott munkák során végig. Az intézet kezdetben Podmaniczky báró házában volt, a Ferencrendiek piacán, innen Merkl lakása mellé, a Cukor-utcába költözött.11 A zeneiskola megnyitása előtt, 1834. december 21-ikén, Szervacsinszky közreműködésével egy hangversenyt rendeztek az iskolaalapítók, a városi kisebb táncteremben. A 40-nél több tagból álló szilletánsokat is magában foglaló zenekart Grill János vezényelte.12 . Az első iskolaév végén nyilvános vizsga volt a Magyar Király termében, amelyen a zene elemeiből, zongorából, hegedűből vizsgáztak s a közönség megelégedetten távozott, „miután e rég óhajtott intézetnek oly szép előmenetelét tapasztalta."Kí Ez az intézet azonban, mely növendékei között a gyermek Joachim Józseffel is dicsekedhetett, nem lehetett hosszú életű. Szervacsinszkyt szerződése Lembergbe szólította, a munka nagy része Merklre maradt. Döményt is elhívta hivatása Pestről, úgy hogy a magas célkitűzéssel, szépen megindult, de támogató pilléreit lassanként elveszítő intézet, melyet az 1838-as nagy árvíz elpusztított, beszüntette működését. Hosszabb életű volt a második nyilvánosságra törekvő magán zeneiskola. Joksch Anasztáz 1836. március 12-én Pest város tanácsától egy nyilvános magán zeneiskola nyitására kér engedélyt.11 Folyamodványának mellékleteiből kiviláglik, hogy Joksch Popitz-i (Morvaország) születésű, aki zenei tanulmányait Bécsben fejezte be s Lechter Simontól, a híres elmélettanártól, Gansbacher Jánostól, a neves bécsi Domkappelmeistertől, végre Drechsler József hittanár és karmestertől kapott ismereteit igazoló szép bizonyítványokat. Joksch Bécsben a Szt. József templom orgonása volt s mint ilyen, 1831-ben Pozsony város tanácsától magán zeneiskola nyitására nyert engedélyt, öt évi pozsonyi működéséről nevezett város tanácsa 1836. február 12-én ad ki bizonyítványt, melyben igazolja, hogy a növendékek ez iskolában szép előmenetelt tettek. Pesti iskoláját — mint beadványában előadja,— a bécsi Konzervatóriumok mintájára kívánja berendezni. Iskolájában 1. ének, 2. hegedű, cselló, nagybőgő, 3. fúvóhangszerek, 4. zongora, 5. orgona, 6. zeneszerzés taníttatnék. A növendékek oktatása nemek és képességek szerint beosztott csoportokban, osztályonként történik. Az év végén nyilvános vizsgát tart, a városi elöljáróság, a szülők és zenebarátok jelenlétében. A tanítás 4 és 6 éves tanfolyamokra oszlik. A növendékek a 4-ik év végén bizonyítványt, a 6-ik év végén diplomát kapnak. Az igazgató Joksch, aki megfelelő számú és képzettségű tanerőt vesz maga mellé. A tandíj mérsékelt. A várost semminemű költség nem terheli, mert az intézetet teljesen saját kockázatára állítja fel. Majdnem félévi információszerzés és tájékozódás után a tanács 1836. november 5-ikén úgy határoz, hogy Joksch Anasztáznak a kérvényében felhozott módozatok mellett a zeneművészet tanítására szolgáló magánintézet felállítására az engedélyt megadja. Az iskola megnyílt s szépen fejlődött, úgy hogy Joksch ezt üzleti vállalkozásnak nézte s még néhány vidéki városban akart zeneiskolát nyitni. Hogy ezt megtehesse, 1843-ban, mint nyilvános jellegű zeneiskola tulajdon