Honismeret, 2000 (28. évfolyam)
2000 / 4. szám - TERMÉS - Az oltalomra szorult Zilahy Lajos (Karacs Zsigmond)
Forog a világ, a kései utód, az író Zilahy Lajos, Nagyalontán született. A bárándi pap fia, Szél Kálmán szalontai lelkész keresztelte, aki Arany János leányát Juliskát vette feleségül, az ő kislányukat, Szél Piroskát pedig Karacs Teréz nevelte. Zilahi János fiai közül József, tanulmányai végeztével előbb Mezőtelegden, majd 1813-tól Nagyváradon lelkész. Az 1660. évi török foglaláskor sikerült kimenekíteni a félig nyomott Váradi Bibliát és híres iskoláját, naggyá téve vele a Debreceni Kollégiumot. 1692-ben a török alóli felszabadulás az erőszakos rekatolizálást hozta, a református egyház csak a türelmi rendelet után születhetett újjá 1784-ben, mivel a kezdeti szerveződés hamar megakadt. Az istentiszteleteket egyelőre Tisza László váradi kúriájában tartották. E nemesek irányította, lelkészeit váltogató egyházban Zilahy József a megállapodottságot jelentette. Tisztelettel, megbecsüléssel vették körül, Tisza László főgondnok társnak tekintette az eklézsia vezetésében. 1822-ben egyházmegyéje esperesévé választották, fél évszázadot töltött a váradi parókián. (Ez idő tájt zajlott a küzdelem a nyelvújításért; a jottistaság a kálvinizmust, egyben az erdélyi hagyományokat, az ipszilonistaság a katolicizmust egyben a királyi Magyarország hagyományait testesítette meg. Az a családi nevek végén csak a kiegyezés után lett a köztudatban a nemesség ismérve, s ettől kezdve kértek engedélyt a Tiszától keletre a régi nemesi famíliák százai nevük ipszilonosítására, de a döntő többség nem élhetett ezzel a lehetőséggel, hiszen nem i-re végződött a neve.) Érdemes bepillantani egy 1834. évi nemesi bizonyságlevél kiadásakor keletkezett iratba: „A Helvecziai Vallástételt követő Máradi Ekklésia Anya Könyvének Néhai Nemes Gyöngyösi Andrásnak, István, József, Ferencz, András, János és Sándor gyermekeitől Származott Unokáit illető kivonattyai. ... Ki írta és a Paróchia pecséttyével megerőssítve kiadta Válasziban: Februarius 22-en 1833. Esztendőben Zilahy Jósef mk Máradi Prédikátor." A Bihar vármegyét uraló Tiszák jóindulata gyümölcsöző maradt a család számára. Zilahy József fia, Lajos 1846-ban a megyei „Tiszti Törvény Széken Pertárs elnök". Az 1848. évi tisztújításon megyei főügyvéddé, azaz tiszti ügyésszé választották. A Pesti Hírlapot ő tudósította a későbbi vértanú Szacsvay Imre országgyűlési képviselővé való választásáról. A Tisza-család akkori feje, Bihar megye császári adminisztrátora volt, fiai azonban minisztériumi tisztviselőként, illetve huszártisztként a szabadságharc oldalára álltak, mintául szolgálva Jókai Kőszívű ember fiai című regényéhez. A Tisza-háznál volt Geszten nevelő Arany János 1851-től, és Tisza Domokosnak írta e gyönyörű sorokat. Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben. 1860-ban Tisza Kálmán volt az uralkodóházzal való egyezkedés egyik legfőbb ellenzője, Teleki László halála után a Határozati Párt vezére. A Kiegyezés után az ellenzéki Balközép Párt vezetője, nevéhez fűződnek a híres Bihari pontok, melyet hűséges politikai bajtársa Zilahy Lajos írt, illetve állított össze. (Megjelent a Hon és a Hazánk 1868. április 2-i számaiban.) Kimondta, hogy „Magyarország semmi más nemzetnek vagy országnak alá nem vetett, szabad és független ország. ... Megszüntettessék ennek folytán a delegáció intézménye és a közös minisztérium, s létesíttessék a magyar hadsereg, létesíttessék pénz és kereskedelmi ügyeink függetlensége és hazánk törvényes függetlenségének diplomáciai elismertetése." Ez volt az alapja annak, hogy majd négy évtized múltán Bihar vármegye Deák Ferencének nevezték idősbb Zilahy Lajost. 1867-ben a fiát, ifjabb Zilahy Lajost bűnfenyítő törvényszéki rendkívüli napibiztossá nevezték ki Nagyváradon, együtt - többek között - Ritoók Zsigmonddal, aki a századfordulón már a Tiszántúli Királyi Tábla elnöke volt. Zilahy ekkor királyi körjegyző és Nagyszalontán lakott, mindketten 1905-ben haltak meg. Zilahy Lajos gyermekei minden anyagi támasz nélkül maradtak. Az említett kérelem így ecseteli a gyermek Zilahy Lajos helyzetét: „e napokban vesztvén el édesapját mint vagyontalan árva áll az életben minden rokon és gyámol nélkül." Amikor az atyja meghalt, már időlegesen távol volt a Bocskai utcai szülői háztól. A négyosztályos szalontai algimnáziumot végigjárta 1904-ben, utána a hatosztályos erzsébetvárosi algimnázium tanulója lett. Ekkor érte az ötgyermekes családot a súlyos tragédia, mely Nagyszalonta társadalmát összefogásra és pártfogó keresésére késztette. A szülőföld szerető gondoskodását bizonyítja az 1905-ből való nyomtatvány, ami döntő hatással volt Zilahy Lajos életére. Az elkallódás helyett - a később oly nagyon megszolgált - bizalomtelt gyámolító kezek szerető simogatását érezhette. A veszendő ifjú lélek előtt egyszerre nyílt meg a mélység és a küzdelmes út végén