Honismeret, 2012 (40. évfolyam)

2012 / 2. szám - TERMÉS - Falusi kisegítő magánkórházak az első világháború alatt (Kölesd) (Gesztesi Enikő és Gesztesi Tamás)

Vizsolyi-család is. 1870-ben kinevezték Kölesdre körorvosnak. Megnősült, elvette feleségül Hausz­mann Máriát, professzorának leányát. Két gyermekük született. Egy sorozás során Pakson találkozott Zavaros János barátjával.20 Zavaros Gyula, Zavaros János paksi jegyző fia szintén orvos lett, Pakson kezdett dolgozni. Györki doktor idősebb fia váratlanul meghalt, apja depressziós lett, így munkáját nem tudta Kölesden folytatni, majd rövidesen meghalt. Helyére már korábban meghívták vejét, dr. Zavaros Gyulát, akit ki is neveztek kölesdi körorvosnak. Györki Máriával kötött házasságukból négy gyermek született. A jól képzett orvos, ki igen nagy munkabírással rendelkezett, haláláig (1920) nagy megbecsü­léssel és közszeretetben végezte körorvosi tevékenységét. Élete utolsó éveiben zajlott az első világhá­ború. A világháború kitörése után néhány nappal, augusztus 1-i dátumozással megjelent az országos Vö­rös­kereszt Egyesület szekszárdi fiókjának első felhívása, amelyben egész Tolna vármegye lakosságá­tól elsődlegesen pénzadományokat kértek az első betegek befogadására.21 Hamarosan kiderült, hogy Zavaros Gyula kiváló szervező is volt. A felhívás hatására feleségével együtt létrehoztak egy kis kórházat, amely főleg rehabilitációs célokat szolgált, hadisérült katonák kise­gítő ellátását végezte. Kölesd község a fenti cél magvalósításához számos kedvező helyzetet tudott fel­mutatni. Kiválóan képzett, korábban katonaorvosként is dolgozó, nagy munkabírású körorvos állt a dolgok élére. Felesége az előző körorvos lánya, aki részt vett apja munkájában és a betegségek leküzdé­sének elkötelezett és hozzáértő híve. Zavaros Gyula és Györki Mária örököltek az előző körorvostól egy nyaralóházat, melyet addig senki sem használt lakás céljából. Ezt gyorsan rendbehozták és falugyű­lést hívtak össze, amelyen a szomszédos falvak is részt vettek. A jelenlévők, a korabeli tudósítások sze­rint, nagy örömmel fogadták orvosuk felvetését. Azonnal megindultak az adományozások, 15 ágy és ezek felszerelése jött össze. A kórházvezető kidolgozta a kórház működési rendjét, és azt ki is függesz­tette a kórtermekben.22 Hogy Zavaros doktor mennyire komolyan vette feladatát, azt láthatjuk abból is, hogy részt vett a Magyar Orvosok és Természetjárók Egyesületének éves kongresszusán. Ekkor készült jegyzetei több mint 400 oldalt tesznek ki, bizonyítva, hogy az ott hallottakat igyekezett rögzíteni, vala­mint a kórház betegei érdekében felhasználni.23 Korán tisztázódott, hogy az ápoltak táplálását minden nap más család fogja megoldani. Rögzítésre került a felvehető betegek súlyossági foka, természetesen csak viszonylag könnyebb sebesültekről lehe­tett szó. A működési engedélyt a székesfehérvári katonai kórház állította ki, ők látták el a szakmai fel­ügyeletet is. Feljegyezték, hogy különösen figyelték a higiéniai viszonyokat. 1914. augusztus 6-án a megye főispánja engedélyezte ágyak beszerzését és a Kölesdre való kiszállítását.24 1914-ben már meg is indult a betegápolás. Zavaros doktor vezette a kis kórházat, de természetesen ellátta körorvosi feladatait is. Felesége, férje távollétében, ellátta az enyhébb problémákat. Nem vélet­len, hogy az események lezajlása után Zavaros Gyulánénak, Györki Máriának elismerésül a „Hadiékít­ményes Vörös­ Kereszt ezüst díszérmét díjmentesen" adományozták.25 Segítsége lánya, Zavaros Ilona volt.26 A falu lakossága is példamutatóan segített. A már említett „sorházi" táplálás mellett pénzt adtak össze gyógyszerre, az asszonyok mostak, vasaltak, takarítottak, tépést készítettek. De térítésmentesen segítettek a falu szabói (ruhatisztítás, vasalás, stb.), a falu borbélya, fogatosai.27 A sajtó augusztus 20-án, a megyében szinte egyedülálló híradást tett közzé a Kölesden megindított és folyó munkáról. di- 20 Ez a két család harmadik találkozása. 21 Tolnavármegye és a Közérdek XXIV. (X.) évf. 63. szám, 1914. augusztus 3. 2. Néhány nappal később újabb felhívás jelent meg. Ebben a felhívásban azonban a pénzadományokon túl, illetve azok mellett ágyakat és ágy­felszereléseket kértek. Tolnavármegye és a Közérdek XXIV. (X.) évf. 64. szám, 1914. augusztus 6. 2. 22 Sajnos a dokumentumok igen rossz állapotba kerültek, ezeket már nem lehet táblázatba foglalni. Annyi kive­hető, hogy szabályozta a látogatási idő, a reggeli felkelés és az esti lámpaoltás, stb. időpontját. Ha az ápoltnak panasza volt, a kifüggesztett pontok rendelkeztek, hogy mikor kellett az orvosi és mikor a gazdasági vezetőhöz fordulni. Az italfogyasztás, a dohányzás helye, mennyisége és időpontja is pontosan meg lett határozva. 21 A levél és a jegyzetek jó része a Wosinsky Mór Megyei Múzeumban, Szekszárdon található. 24 Kellényi Zoltánné: A Györki és Zavaros család történeti feljegyzései. A kórház iratai, valamint más családi ira­tok a Tolna Megyei Önkormányzat Levéltára gondozására van bízva (TMÖL). Iktatószám: 176/2000. Törzs­szám: XIII/48. 14. pallium. (A továbbiakban TMÖL XIII/48. 14-24. pali.­ 25 Az adományozás időpontja: 1916. április 19. TMÖL. XIII/48. 24. pali. 21­ Hármuk tevékenységéről rendkívüli elismeréssel szól a helyi sajtó. Tolnavármegye és a Közérdek XXV. (XI.) évf. 64. szám. 1915. augusztus 12. 3. 27 Tolnamegyei Közlöny című lap 1914. október 25-i száma beszámolt arról, hogy a honvédelmi miniszter enge­délyt adott arra, hogy a beteg katonákat házi gondozásban részesítsék, azzal a feltétellel, hogy időnként a sebe­sülteknek meg kellett jelenniük a legközelebbi katonai kórházban orvosi kezelés céljából. XLII. évf. 43. szám, 1914. október. 25. 3. Nincs utalás arra, hogy házi gondozásra volt-e példa Kölesden.

Next