Huszadik század, 1909

1. szám - II. Szemlék és jegyzetek - Ujhelyi Nándor: Szanin

eugenetika névvel. Egy másik csoport a társadalmi osztályok antropoló­giáját tanulmányozza és a szegényosztályok testi és lelki degeneráló­dására, valamint az arisztokráciák kihalási tendenciájára emlékeztet. Mások figyelmét a természeti kiválasztás harci eleme kötötte le (a Huxley-féle eltorzított értelemben) és az emberi társadalom „gla­diátori küzdelmét" vette tüzetesebb vizsgálat alá. Sok romantikus tapogatózás után a faj biológiai fogalmát annak szociológiai beállítása váltja fel s a háború problémája új és termékeny meglátásokhoz vezet az államalakulás kérdésében, melyek véglegesen kiküszöbölik az „ősszer­ződés" gondolatát és mély betekintést engednek a társadalmi asszimi­láció folyamatába. Eme kutatási irány reakciójaként mások a küzdő csoportok közötti társadalmi kohéziót és „kölcsönös segítséget" nyomozták, lénye­gesen helyreállítva így Darwinnak egyik eltorzított gondolatát. Mindezen kutatásokkal karöltve érdekes és egyre megújuló törek­vések történnek a jognak és az erkölcsnek természettudományi meg­alapozására (született bűntettes, a bűn, mint atavizmus, szabadszerelem), melyek azonban sikertelenek, avagy csonkák, mivel e tereken a faji és egyéni biológiai szempont jelentősége háttérbe szorul a speciálisan társadalmi (gazdasági és egyéb) folyamatokkal szemben. Ugyanezen megállapítás alá esnek azok a törekvések is, melyek korunk nagy politikai küzdelmeiben, főleg az individualizmus és szocializmus harcában várják a darwinizmustól a döntő ítéletet, melytől pedig ilyen nyilvánvalóan nem jöhet, hisz a természetes kiválasztás nem alkot új változatokat, csak válogat azok közül. A természetes kiválasztás esetleg dönteni fog individualista és kollektív alapokon álló társadalmak létért való harcában, de csak régi fajtájú utópista gon­dolhatja, hogy a jelen kollektivista jelszók alatt küzdő táborát a faj degenerálódására vagy más ilyen távoli lehetőségekre vonatkozó ködös próféciák visszatarthatnak a kollektivizmustól, ha az különben lehet­séges és keresztülvihető. Forrongó, kevés végleges megállapítást nyújtó, kalandos szintézi­sektől (a renesszánsz, mint germán vérkeveredés, a római birodalom bukása, mint vérmegromlás stb.) hemzsegő világ ez a társadalom­tudományi darwinizmus világa. Mégis a tudományos haladás minden barátja csak örömmel szemlélheti, mert a történelmi materializmussal együtt az a két irány, mely a társadalomtudományban legjobban ébren­tartja a kauzális törvényszerűség gondolatát. J. O. Szanin. I. — Impressziók. — M­erész, különös perspektivájú hang. Szanin, az erős, vágyás férfi, nézi az ő nővérét Lidát. Nézi az ő telt, kívánó, májusi testét. És valahogyan másképen, mint ahogyan a férfi­ember az ő nővérét . . szokta. S Lida érzi ezt. S benne is fellángol a nő és nem a testvér. x.­­ 3. 19

Next