Ifjúmunkás, 1974 (18. évfolyam, 1-48. szám)
1974-05-02 / 18. szám
Ifjúmunkás A KISZ KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK HETILAPJA BEVÁLTOTT ÍGÉRET Az olvasóval való együttszerkesztésünk folytán javaslatot kaptunk a májusi vezércikkre: szólna fiatalos, nyílt hangon fiataljaink ünnepköszöntő tetteiről, lelkes vidámságukról, amellyel ebben az évben is fogadják a májusi ünnepet, a munkások és a munka világszerte elismert nemzetközi tekintélyének, elismerésének szimbólumát. Nos, a feladatot megértettük, s mert úgyis egybeesett eddigi szándékainkkal, nem lesz nehéz beváltanunk az ígéretet — az olvasó együtt éli majd át a szerzővel az ünnepi Pulzus születésének mozzanatait. .. Azzal kezdjük, hogy megpróbálkozunk a munka dicséretével. Persze, nem mi vagyunk az elsők, akik ezt megtesszük: a történelem, az emberiség fejlődésének tanulságai arra figyelmeztetnek, hogy a munka volt az, ami igazán emberré tette az embert. Nem kell nagy fantázia ahhoz, hogy megértsük — az emberiség jövőjének egyetlen letéteményese csakis a munka, a társadalom alkotó szolgálata lehet. (Ezzel el is érkeztünk egy olyan ponthoz, ahonnan világosan látszik, miben is áll nálunk az emberi munka becsülete. Sehol a világon nem lehet ma már komolyan venni azt, aki lenézné a dolgozók jelentőségét — nemcsak a történelem alakulásában, de úgy is, hogy fitymálva tekint munkájukra. Aki egy csöppet is őszinte magához és a világhoz, rájön: ma egyre inkább, mint eddig, a munkán, a szakértelmen fordul meg minden. Az alkotó emberi cselekedet tartja el a világot, biztosít elégséges, egyre gyarapodó anyagi alapot a szellemnek — a tudománynak, a művészetnek, a politikának — és a fejlődésnek, hogy előbbre léphessünk vágyaink és igényeink szerint az emberi jólét biztosításának útján... Most veszem észre, hogy kissé elkanyarodtunk attól, ami stílusunk, hangvételünk élénkségét, fiatalosságát biztosíthatta volna. De el kellett mondanunk ennyit elöljáróban, hiszen ha május lényegéhez — a múmka ünnepe és az ifjúság , apja lényegéhez — akarunk érin , tetten érni a fiatalok ünnepzárását, tisztában kell lennünk azokkal az igazságokkal, amelyek megértése ma nemcsak hogy minden fiatal számára nélkülözhetetlen, de szent kötelesség is. Ehhez pedig sem tréfálkozás, sem jó értelemben vett vagánykodás nem illik most. Bármikor illik viszont a móka azokhoz a tettekhez, amelyekben nap mint nap testet ölt május szelleme — soroljuk el őket? Gondolom, fárasztó lenne. Sokkal fárasztóbb, mint megfogni ilyenkor a lapát, a csákány nyelét, s duzzadó karral beleverni a földbe — oda, ahol álmainknak, vágyainknak készítünk vetni termékeny ágyat. Javasolom tehát, hogy aki fiatalságunk lelkesedésére kíváncsi, fogjon ilyenkor maga is szerszámot a kezébe, s vegyüljön el közötte segítő, jobbító szándékkal — így leli meg csak igazán az ünnepköszöntés, a tavaszvárás titkát. Persze, hazánk ifjúsága az ország dolgozóival együtt nagy fába vágta a fejszéjét, amikor szocialista munkaversenybe illeszkedő versengését meghirdette Az ifjúsági tevékeny tényező az ötéves terv határidő előtti teljesítésében címmel. Egynémely cikkíró ezek után abban fáradozna, hogy adatokat sorakoztasson föl, példákkal hozakodjék elő azt bizonyítandó, hogy ez az elszántság tökéletesen megalapozott volt. Mi lemondunk e megoldásról és egyszerűen közölnénk az olvasóval, hogy a KISZ KB elemezve az ifjúsági szervezetek eddigi versenytevékenységét, a májusi ünnep közeledtével kitüntette élen járóit. Ha valaki még nem ismerné az eredményeket, eláruljuk: különdíjat nyert a fővárosi KISZ-szervezet, első helyet foglal el Bihar megye fiatalsága, a második és harmadik helyen Arad, valamint Galae KISZ-szervezete végzett, dicséretben részesültek a bráilaiak és a Honvédelmi Minisztérium KISZ-szervezetei. Az iparban kifejtett példás tevékenységért ugyancsak Bihar kapott díjat, mezőgazdaságért Ialomita, míg a hazafias munkában Hunyad megye ifjai bizonyultak a legjobbaknak. Ezek után értelmetlen lenne egyéb érdemek felsorolása, hisz enynyiből is kitűnik: a fiatalság társadalomépítő lelkesedése Cseke Gábor (Folytatása a 3. oldalon) Pusztai Péter kollázsa Márvány és szirom Kicsi ház udvarán kies- kert Kicsi kertben hulló cseresznyevirág. Szirmok záporában dolgozik egy szobrász, Röppen ezernyi márvány-forgács. Virág-szirom, márvány-szirom: májusi eső. Marosvásárhely, Görbe utca. Dienes Attila dolgozik, Vés, Farag, örök anyagba, márványba, örök témát, szerelmet. Bogárzümmögés körös-körül: örök május. — Te, ez egy csukott szemű lány? — Nem. Csak a szeme még nincs kész. — Szóval még benne van a fehér márványban a nézés ... — Benne. Jövő héten talán kinyitja szemét a lány. Ha kedvez az idő a faragásnak... — Jövő héten... Ha kedvez az idő... — A májusban jó, ha bízik az ember. Ha sír is, kacag a szeme... — Kacag. A kacagó szemekben bízni kell... — Bízni... Kipp-kopp. Szirmok záporában dolgozik egy szobrász. Kicsi kertben, kicsi ház udvarán. Leányfejet farag, röppen ezernyi márványforgács. Virág-szirom, márvány-szirom, májusi eső. Örök a márvány, örök a szerelem, örök a május, örök a munka. Elekes Ferenc