Iparrégészeti tájékoztató 1. (1982)
ELÖLJÁRÓBAN Az Iparrégészeti Tájékoztató kiadását 1980 július 30-án, a Sopronban rendezett "Iparrégészet, Égetőkemencék" című tanácskozáson határozták el az ott egybegyült kutatók. Az Iparrégészeti Tájékoztató /továbbiakban IT/ célja az Iparrégészeti Munkabizottságba és Munkacsoportba tömörült régészek és természettudományi, valamint műszaki kutatók informálása egymás munkájáról. Az IT egy későbbi számában visszatérünk arra, hogy mi az iparrégészet itt nálunk, Magyarországon? Az a kutatási terület, amelyen munkabizottságunk tevékenységét elkezdte, kétségtelen, hogy csak egyik - és külföldön az Industrial Archaeology területén talán nem is a legintezívebben művelt - része ennek a munkának. A Munkabizottság közeli célja a magyarországi műhelyek és égetőkemencék leletkataszterének összeállítása és kiadása. Ebben a kataszterben a régészetileg feltárt, vagy megfigyelt olyan műhelyeket és kemencemaradványokat soroljuk fel, amelyekben az ásványi nyersanyagokat a tűztechnika alkalmazásával alakították és dolgozták fel. A kataszter magába foglalja a műhelyekben talált nyersanyagok, szerszámok, termékek és melléktermékek számbavételét és kiértékelését, ezeken a leletanyagokon végzett természettudományos vizsgálatok eredményét, így a kataszterben a régi bányákat, fazekas-, téglaégető-, mészégetőkemencéket, színesfémolvasztó- és vasolvasztó kemencéket, valamint szénégető boksákat rendszerezzük. De helyet kapnak benne a kovácsműhelyek és a fémfeldolgozás egyéb munkahelyei, eszközei, tárgyi emlékei /szerszámok/ üvegipari emlékek. Mivel az ipari kemencék és a közelükben talált melléktermékek interdiszciplináris vizsgálataival a régen elfelejtett technikai eljárások rekonstruálására is lehetőség nyílik, ezek a leletek nemcsak a régészet és településtörténet szempontjából fontosak, hanem technikatörténetileg az egyes iparágak fejlődésének a vonalát segítik felrajzolni. Emellett a kemencék égett anyagai jól használhatók a fizikai kormeghatározások alapanyagául. 1982 aug. A geofizikai leletfelkutatásnál az átégett objektumok határozott anomáliákkal jelentkeznek, így azt látjuk, hogy az égetőkemencékkel való beható és sokoldalú foglalkozás elősegítheti a fizikai kormeghatározások és leletfelkutatás módszereinek a finomítását és pontosítását, ami nemcsak az iparrégészet, hanem általában régészettudományunk hasznára válik. E szakterület beható művelésével megszilárdulhatnak, ugyanakkor - az érintkezési pontokon - rugalmassá válhatnak a természettudós-régész, régész-műszaki szakember-kapcsolatok. Iparrégészeti Tájékoztatónknak éppen az a célja, hogy e tudományterületek között az iparrégészetben búvárkodók szilárd és rugalmas munkakapcsolatait segítse elő, tájékoztatást nyújtva a másik szakterület iparrégészeti vonatkozású eredményeiről. ASATASOK Újabb kelta edényégető kemencéket talált Jerem Erzsébet /MTA Régészeti Intézet/ a soproni Jereván lakótelep építését megelőző régészeti leletmentés során /Krautacker-lelőhely/. Az egyik fazekaskemence rostélya épségben megmaradt. A kemence helyszíni bemutatására tervek készültek. Szarmata-kori fazekaskemencét tárt fel Doboz-Hajduirtás lelőhelyen Kovalovszki Júlia /MNM/. A szekszárdi avarkori faluban újabb - az eddigieknél épebb - fazekaskemence került elő. Rosner Gyula /Béri Balogh Ádám Múzeum, Szekszárd/, az ásatás vezetője a kiemelés munkálatait készíti elő. Pilisszántón M. Albeker Mária /Országos Műszaki Múzeum/ folytatta az 1981- ben megkezdett mészégető kemencék feltárását . A Sopron melletti bányaszurdokban Gömöri János /LFM/ feltárta az ottani római kori téglaégető kemencéket, összesen 3 kemence került elő, kettőt már a század elején felfedeztek amatőr régészek, a harmadik az egyik korábban ismert téglaégető alatt /mint annak szétégett előzme- MTA VESZPRÉMI AKADÉMIAI BIZOTTSÁG IPAR RÉGÉSZETI MUNKABIZOTTSÁGA IPARRÉGÉSZETI TÁJÉKOZTATÓ 1.évf. 1.szám ,