Jelenkor, 1841. január-december (10. évfolyam, 1-104. szám)
1841-04-24 / 33. szám
1841. Pest, szombat, apri. 24. 1.So dik szálas. FOGLALAT: Magyarország és Erdélykinevezések; Pestmegyei közgyűlés és szavazásijogkiterjesztés; Budapesti napló (gúnyversek a pesti német napilapban; napi események; nemzeti játékszín; ’s a’ t.; Szabad kir. városok elrendezése; heves megyei közgyűlés; szatmári nyilatkozat a’ „XIX. századi felvilágultság és türelem“ czikkre. ’s a’t.Spanyolország (kormányzóság és római ügy; ’s a’ f.) Anglia (O’Connell izgatása; udvari hírek; Suilliers gr. beteg; a’ zsidók fölszabadittatását biztosan reményük elegy. ’s a’ t.) Németország. Külföldi elegy kir. — Magyarország és Erdély. Ö cs. ’s ap. kir. Fels. Benkert Antal nyugal. kapitányt nemeslevéllel méltóztatott legkegy. megajándékozni. A’ am. m. kir. udv. Kamra Köböli Ferencz Károly nagybecskereki kir. sóárnokot hasonló rangban a’ lippai sóhivatalhoz tette át saját kérelmére ’s helyébe Weingärtner Ferencz mehádiai sótisztségi ellenőrt alkalmazó. Nagy Péter kassai 30czad-ellenőr meghalt. (Pesti Hossyci közgyűlés.) Pestmegye f. hó 1 Okén kezdett’s több köv. napjain folytatott közgyűlésében, 20kán a’ múlt közgyűlés azon határzata jött szőnyegre, miszerint a’ tisztesb rendűeknek is (honoratorok) szavazási joga dalott. A’ megye most is állt előbbi határzata mellett, csakhogy az elv gyakorlati alkalmazása körül látott sok nehézséget, mi miatt sok érdekes és nem értékes vitatkozás támadt. A’ múlt közgyűlés „honoratior“ név alatt csak az ügyvédi karnak, a’ prot. és kath. lelkészeknek, a’ káplánok kizártával, adott szavazást. Most kérdésbe veték , hogy a’ káplánok miért nem volnának honoratiorok s miértosztathatnának meg a’szavazási jogrul? kisebb ’s nagyobb szerencsével ki ellene, ki mellette nyilatkozott. Ekkor egy mérnök is felszólalt ’s ha a’káplánok részire szavazási jogot kívánnak, ő is azt követel ügyfeleinek. E’ vitatkozáskor leginkább azon pont körül forgott a’ kérdés: ki a’ honoratior?’s kit kell e név alatt érteni ? Némellyek azt mondták: honoratior az, ki nemesi teher alárva (conscribálva) van, de igy mondák mások, a’falusi jegyző is osztogathatja szavazási jogot, mert ő is conscribál nemesi teher alá. Mások azokat akarók honoratioroknak vétetni, kik nemesi biró alatt állnak. Ez sem tetszett, mert crminális pörben mindenki nemesi biró alatt áll. Végre elvül állíttatott fel, hogy kolárakor az, ki mind személyes, mind birtokjogi viszonyaira nézve nemesi biró áll és ez elv gyakorlati alkalmazás végett választmány elite utasittatott, melly most az idő rövidsége miatt csak az országgyűlési költégek kivetésére készített öszszeirást használandja , ’s még e’ gyűlés alatt tarozik jelentést tenni. Ezúttal az is kijelentetett, hogy a’megyének koránsem szándéka a’ honoratioroknak adandó szavazási jog által őket az adózók sorából kienni, minthogy ez által nem is vétetnek ki, hanem több jogadás mellett több öbb teher is rovatik rajok. Pestmegyéiül, hol ez alkalommal világosan kimondadk, mikép a’ biróválasztás mindenkinek természeti, elidegenithellen joga, mélán várhatjuk, hogy holmi apró érdeket félre tevén a’ honoratioroknak a’ legszélesb értelemben magadja a’ szavazási jogot, mert ezáltal az annyira féltékesűl őrzött nemesi szabaditék úgy nem vészit semmit, mint az égő gyertya nem vészit ilágábul, ha róla mást gyujtanak meg. Pest m. ezáltal csak nyerhet, mert példáját, a ’ többi megye is követendi, ’s részesitendi honoratior tagjait szavazási jogban, mi ise lépés arra, hogy a’nép is nemsokára választásába is folyjon be bíróinak, ’s ő csak fizetésébe, mint eddigelé történt. Kis zavarral mit sem retteghetni, mert ar-és józanszerű változtatás kis zavar nélkül ritkán történik meg, mint p. o. ha z ember a’ rendetlen életbül tér is józan életre, eleinte akkor is érez némi kellmetlenséget. Ez alkalommal egyhangúlag ’s közakarattal az is elhatároztatott, ogy ezután nem nemes polgártársink is minden olly megyei hivatalt viselhessek, mellyel bíróság nincs öszszekötve ’s kinek tetszik, jövő tisztujitáskor, titkosan is szavazhat.—A’ honorariorok szavazási joga ügyében véleményadás védi kinevezett választmány tegnap (ápr. 23.) lön jelentést. A’ küldöttség ’ megyének e’ tárgybani (honoratiorok) elveit a’ köv. osztályokra vélte alkalmzhatónak Budapesten: 1) A’ lelkészekre valamennyi törvényesen bevett vallónak közzül, ide nem értve a’ szerzeteseket. 2) A’ káplánokra valláskülönbségélkül, a’ szerzetbeli segédlelkészek kivételével. 3) A’ kir. ügyek igazgató-hivatlához tartozókra, az írnokok kirekesztésével. 4) A’ kir. egyetembeli rendszenti oktatókra, a’ rendkivelieket, ’s assistenseket és adjunctusokat ide nem szántva. 5) A’ gymnasiumbeli oktatókra, ide nem értve a’ szerzeteseket, nemkürnben a’ helv. ágost. és görög n. e. iskolák rendszerinti tanítóira. 6) A’ tudós trsaság rendes tagjaira, ’s a’ vakok intézetének igazgatójára; 7) A’ nemzeti muzeum tagjaira, az írnokok kizárásával; 8) A’ kir. fő törv.szék tisztviselőire, ’ szolgák kizárásával; 9) A’ polit. fund. igazgatóság tagjaira; 10)A’gyakoriti ügyvédekre; 11) A’ gyakorlati orvosokra’s gyakorlati mérnökökre; de a’ harminczadi, posta- zálog- és sóházi tisztviselőket nem sorozta ide, mert azokra érve a’ fenyitó bírósági hatóságot a’kamara gyakorolja. Seborvosi tanítókra is, de íbészekre nem; a’ dicasteriumi tagokra a’ fogalmazókig bezárólag ’s az osztályok ínekeire. 12) A’ Consilium hites ágenseire. 13) Az Ország levéltárnokaira; 14) Osta mesterekre mint postamesterekre nem.—A’ külső járásokra nézve . 15) Lelészek, káplánok a’ szerzetesek kizártával; 16) Főbb iskolák, Collegiumok, Lyeumok tanítójira; 17) A’ nem nemes azon haszonbérlőkre kik nem urb. földet bírák; 18) Gyakorlati mérnökök’s községek jegyzőjire, ide nem értve az ollyakat kikántorok; 19) Szabad közönségekbe Nkörös, Kecskemét, Dataj—Ráczkeveés z. Endrére, ’s ezek a’ megbízott szavazónak formaszerinti megbízólevelet adjanak. Budapesti napló. A’ pesti német Napilap múlt szerdai számban két hasábnyi epigrammák valának olvashatók, mellyek gúny ’s ócsárisi hangon nevetségessé törekszenek tenni mind azt, mi ujabb időkben nemetiség ’s általányos haladás és csinosbulás ügyében nálunk hazaszerte terült. Józan ’s törvényes haladásunk ügye olly szent, hogy egyes méltatlan égrohanás arra homályt teljességgel nem vonhat, ’s megvetésnél egyebet em is érdemel; de említés nélkül még sem véltük ez esetet hagyhatónak , mbár különben olly tisztelőji vagyunk a’ törvényszerű nyilvánosságnak, egy nézetinkkel ellenkező vélemények közre bocsátását is mindenkor nyűgötni szíveljük, mivel legalább arra szolgálhatnak alkalmul, hogy az ellenkező ézelek megvitatása által az igazság, mi a’ nyilványosság fő czélja , napínyre jőjön. Itt azonban két ok forog főn, miknél fogva illy méltatlan gúny egjelenése az érintett lapban különösen föltűnik ’s rendre igazítást kíván; lap tulajdonosa ugyanis fökép magyar irodalom mezején munkálkodik, mint tadó, ’s csupán Jósikánk munkáinak kiadásával is olly szép sikert eszközle íreskedésinek, hogy nemzetiségünk tőle illy viszonzást épen nem érdemle,ileg, miután értelmiségünk főbb képviselőji az „Árvizkönyv“ czimü jeles gyűjteménnyel ajándékozák meg őt, melly nemes tett bizonyosan más méltánylatot igényelhető résziről. Hazánk több lapjaiban elmondatott már, hogy a’ pesti német Napilap nemzetiség ellen törekvő elemeket terjeszt, ’s a’ szóban forgó gúnyversek ez állítás valóságát csalhatlanul tanúsítják. De talán a’ szerkesztő tapasztalt azok résziről némi sérelmet, kiknek hazánk virulásba indultát köszönhetjük, ’s ezért folyamodott emberi gyarlóságból most illy viszszatorláshoz? Ezen itt ott támadható kérdésre tagadólag kell válaszolnunk, mivel a’ szerkesztő azon néposztály közé tartozik, mellyel utóbbi országgyűlésünk olly szép jogokkal ajándékozott meg, minek után Európa nagyobb részében máig is siker nélkül sóhajt, sőt mi több , akadémiánk ugyanazon néposztályból múlt septemberben egy jeles férfit kebelébe emeltet. Pest megye pedig ugyanazt, néhány hét előtt, egyik állandó választmányának tagjává nevezte ki, tehát ország, megyei hatóság és az ország legkitűnőbb tudományos intézete vetélkedve buzogtak megmutatni, mikép a’ haladás szent ügyét nemcsak valóban szívükön viselik, hanem egyszersmind telileg gyakorlatba is sietnek azt hozni. Ennélfogva mind a’ kiadó tulajdonos , mind a’ szerkesztő máskép léphetne föl nemzetiségünk ügyében, ’s egyik sem érezheti magát jogosítva gúnyüzésre legjelesb férfiaink azon szent törekvése fölött, mellyel polgártársunk minden osztályát szellemi és anyagi tekintetben olly buzgón törekszenek emelni, hogy saját öröklött előjogaikat is legnagyobb örömmel készek megosztani, csakhogy ollyakat is részesíthessenek azokban, kik eddig sajnos nyomatás, vagy legalább kellemetlen korlátok közt szenvedtek, azon üdvhozó szempontból indulván ki , miszerint leginkább csak azon előjogok áraszthatnak boldogságot a’ hazára ’s egész néptestre , mellyek polgártársunk legnagyobb részét boldogítják. ’S e’ tekintetben valóban annyi történt a’ legközelebb lefolyt évek alatt, hogy Európa bármelly nemzetének évkönyvei is alig fognak gyorsabb és jelentőbb haladást fölmutathatni. Honnan származik tehát az érintett lap ez iránya? Kímélettel legyen szabad az egészet csupán nem menthető könnyelműségből származottnak mondanunk, és egyszersmind azon reményünket kifejeznünk, miszerint jelen tiszta szándékú ’s a’ sértésnek még árnyékát is elkerülni kívánó fölszólásunknak legalább azon haszna leend , hogy illy méltatlan kifakadások jövendőre a’ kérdéses lapból száműzetve fognak tenni. Mivel azonban sokan. olvasóink közül a’ pesti német Napilapot nem ismerik, tehát állitásunk igazolásául, ’s egyszersmind azon lap szellemének némi megismertetéséül, szükségesnek véljük a’ kérdéses gúnyversek néhányát fordításban közleni. ,Szabadság ’s egyenlőség! ez hangzik Amerikában , ’s mi utána dadogjuk, mindenki óhajtja; de barátom, a’ feketék más nótát énekelnek, ’s panaszkodnak, hogy nem szabadok, ámbár egyenlők. Lelkesültek, bár kissé feketén születtetek volna, hogy dicséretül ostort emelne uratok. Javítóinkat tehát rabszolgakereskedökkel hasonlítja öszsze a’ darabos xéniák írója, azon javítóinkat, kik az adózó népet hosszas igájából fölmenték, ’s folyvást azon buzognak, hogy szántóvető polgártársikat minél közelebb emeljék magukhoz. Vezérelhette e tiszta szándék e’ gúnyvers irójakezét ? „Rend, kényelem , fényes tisztaság nemcsak szorgalmat kíván, hanem szép pénzbe is kerül. Ha javítást akartok, jól van, tehát adózzatok ti is, és fizessetek; különben hangos kiáltozástok igen gyanús.“ Itt az olly megrótt házigazdák mellett is ügyvédkedik, kik talán csak a’ lakbért szeretik fölvenni, ’s egyébről nem akarnak gondoskodni; de alkalmasint feledé, hogy a’ lakosok nem ingyen lakják a’ házakat, nem ingyen koptatják a’járdákat , hanem évről évre nagyobbuló súlyos lakbért fizetnek, igen, ők fizetnek, ’s azért teljes joguk van tisztaságot, biztosságot nem kérni, hanem szigorúan követelni ’s azok ellen nyíltan föllépni, kik a’ közrendészet ’s bátorság kellékeit teljesitni nem akarják. Hol azon tiszta szándék, mellyböl itt a’ gúnyvers írója kiindult? „Indítsatok hadat visszaélések ellen, de magatokon kezdjétek! Mossátok meg kezeiteket, mielőtt a’ szenynyet nekünk mutatnátok. Tivornya , pénz és mindennemű vesztegetés vezérlik nálatok a’ választásokat, lélekismeretes jogosság ellen, ’sa’t.“ Ez mind igaz némelly hatóságra nézve, de vádolhatni , illy undok bűnről hazánk valamennyi megyei hatóságit é s alaposan szólalhatni , most fel igy Pesten, épen most, midőnt. Pestmegye a’ választási jogot, az alkotványos szabadság ez egyik legszentebb biztositó zálogát, a’ nemtelenek nagy részére is kiterjesztő , hogy az értelmiség határozzon a’ műveletlenebb tömeg fölött? Többet idézhetnénk még a’18 versből, miknek még folytatásával fenyegetőzik a’ szerkesztő; de úgy hisszük, e’ csekély próba elég világosan bizonyitá be a’ t. közönségnek a’ kérdéses lap szellemét, mellynek eredeti rendeltetése hiedelmünk szerint az volt, hogy nemzetiségi érdekinket német polgártársink rokon sziveibe oltsa ’s fogékonyakká tegye őket összeolvadásra, ’s együttérzésbe a’ haza sérveinek és örömeinek. Reményijük, hogy e’ szép rendeltetést ezentúl teljesitendi is, vagy legalább nem ingerlendi egymás ellen a’ kedélyeket, ha t.i. már egymáshoz közelebb hozni nem akarja. — E’ napokban egy joggyakorló egy lyányt pisztolylövéssel veszélyesen megsebesite, mivel szerelmét nem akaró viszonzani, ’s azután magát lőve agyon. — Múlt héten egyik külvárosunkban egy gyanús házban tetemesül megloptak egy czitromárust, ’s midőn ezt békén tűrni nem akará, úgy elverték , hogy félholtan kórházba vitetett. A’ szomszédok a’ ház ablakit 's ajtait beverék. — Budán casmoegyesület létesült, mellynek minden böcsületes magaviseletü ember tagja lehet, évenkint 12 pgc forintnyi fizetés