Jelenkor, 1845. január-december (14. évfolyam, 1-104. szám)
1845-01-02 / 1. szám
mondani,miként nemzeti ujjá alakulásunk nagy munkája folytában koránsem látható azon következetes öszhangzat, melly a’ magasra fejlett férfiúi tulajdonok félreismerhetlen typusza’s az értelmi érettség jelleme szokott lenni. Tekintve akadémiánkat , nem szükség attól tartanom hogy utóbbi állításom ténnyel czáfoltassék meg; sőt ha épen komolyan hozzá fognék,kimutathatnám, miként ez országos intézetet illetőleg olly vala eddig a’ nemzet cselekvéseinek legnagyobb része, hogy abból előbb következnék állitványom igazsága mint az ellenkezőnek csak lehetősége is. Szent buzgalomada létet ez intézetnek, s ha valaha áldozott a’magyar nemes czélra lelkesen ’s értelmesen egyszersmind, azt bizonnyal nagyobb mértékben soha nem téve mint midőn a‘ magy. akadémiát alapító; azon egyesek,kik annak létrehozásában egyedüli tényezők voltak teljesitik szakadatlanul azt, mi kezdetben önkéntes ajánlás vala, ma pedig már törvényszentesitette kötelesség.Sokkal parányibb része vagyok e’ nemzetnek hogysem jogot sajátíthatnék magamnak e lelkesek dicsőitésére, még sokkal parányibb vagyok arra nézve,hogy kérdőre vegyem a nemzetet: miért nem ten eddigelé semmit ezen intézet emelése, szilárdítása s felvirágoztatása ügyében,melly országos pártfogás nélkül is több eredményt mutathat a’hazának mint akármelyik országosan pártolt közintézetüek. Azok, kik majd akkor érkezőidnek,midőn az apró álokok ’s ürügyek sűrű köde a’ magasbra emelkedett igazság napja előtt lassanként elpárolgott — azok tisztábban fogják a’dolgok mai állapotját látni’s cselekvésink fölött elfogulatlan ítéletet hozhatnak, a’ bekövetkező szebbkor ezen boldogabb fiai tanúságot teendnek a” felől, miként a' magyar hazában alkotvány nemzetiség és nyelv olly szoros kapcsokkal valónak összefűzve, hogy egyiknek kiveszése okvetlenül a'másik halálát vonandó maga után.Mit tett akadémiánk közvetlenül a'nemzeti nyelv körül? tudja az el nem fogust's kellőleg méltányolja is , mintigyekezett nemzetünk szellemi fejlettségét értelmi műveltségét közvetve és közvetlen előmozditani? tanúsítják azon törekvések, mellyeknek köszönhetni nagy részt hogy a’ külföld tudom, állásához olly szépen kezdünk közelgetni. Szomorú dolog volna,ha egyes ember védő szava kivántatnék arra, hogy az illy életre szóló eredmények számára megismerés eszközöltessék: erre szükség nincs ’s pedig két oknál fogva*, ugyanis az igazság e tekintetben nem azok mellett áll,kik akadémiánkat elmaradáséul vagy tán tespedésrül vádolják*, ezenfelül sokkal egészségesebb még a' magyar vér, hogysem az,mi jó, szép és nagy — habár későn is megismerésre méltánylás és pártoltatásra ne számíthatna. Ki kétségbe vonná a'magy. akadémia érdemeit, az épen úgy cselekednék mint ki például déli égöv termesztette gyümölcsöket óhajtana kertjéből a’nélkül hogy a' kert földjét legkevesbbé is az elvetett mag természetéhez alkalmazná.Azon egykét igen igen magasra látó ur, kik a’ m. t. társaság ellen itt ott szót emelnek,mindig franczia, német, angol ’sz. eféle tudós társaságokat tartanak szemeik elött ’s azt akarnák, isten tudja mi jognál fogva,hogy 16 éves akadémiánk a‘ pétervári, párisistb. intézetekkel mérkőznék vagy tán azokat — a’ magyarnak vérré vált tulszárnyalási törekvésénél fogva — messze hagyná maga mögött. Mennyire alaposak e’ magas követelések , ’s benső értéküknél fogva mennyi súlyt igénelhetnek*, annak^ kimutatását egyik következő számban kisértendem meg. Egy# (Legújabb mozgalmaink folyt. ) Figyelmeztetésül azoknak,kik a következő szám megjelenéséig el szokták felejteni, mi az előbbiben mondatott, helyén lesz itt ismételni, miként nem ártani akarás hanem inkább a’ legőszintébb hazafias részvét íratja velünk mindazt, mit legújabb moz° halminkra vonatkozólag mondánk ’s még mondani fogunk ( ezt ismételve kijelentenünk annyival szükséges!) , mennyivel meglepőbb azon oldalról találkozni nehézségekkel, honnan kevéssel előbb ügy iránti buzgalom szülte védőleges föllépés,s az újabb mozgalmak melegen nyilatkozó helyeslése tapasztaltatói. Mi már magát ez uj irányú mozgalmat illeti, ki hosszas gondolkozás nélkül ki fogja találni hogy itt a megindult cselekvőség azon menetéről szólunk, melly a‘hazai műipar körül mutatkozik , 's melly tekintve a' részvét napról napra növekedő fejletét, olly határzott alakot kezd magára önteni, mellynek láttára még az elfogult 's irigykedő ellenség is kénytelen megvallani, miszerint az e’ térre irányzott erő nem fog puszta akarással megelégedni , hanem tettbe menvén át a' nemzetélet működéseinek főbb részét foglalja le maga számára , ’s lelkesültséggel szerencsésen párosítva gyakorlatilag lehetőt, eredményeket fog fölmutatni, miket tagadni már csak azért sem lehetem, mivel szemmel láthatók és kézzel megfoghatók. Minél nagyobbszerű valamelly vállalat, annál kimerítőbb combinatiót és számító erőt szükségesít azok részéről, kik az egésznek mikénti intézésére ésbel és küligazgatására vannak megbízva • sokszorosan magasul az intézők ’s legfőbb kezelők nélkülözhetlen kellékeinek száma , ha a* kezdeti munka nem csupán egyesek körére szorítkozó kísérlet, hanem a’nemzet első helyen álló érdekeivel közvetlen kapcsolatba tett vállalkozás. Amott elég az illető feleket biztosítni okszerűen táplált várakozásaikra nézve , ’s becsületesen arra törekedni, hogy a’megbízott egyedek szorgalom , hűség vagy szakmai képesség tekintetében semmit ne mulasszanak el, mi a' kívánt sikert illetőleg üdvös hatást igért, tehát szorosan csak a’ vállalat közvetlen érdekeit szükség szem előtt tartani : itt föl kell emelkedni azon magas 's csak kevesek által elérhető látpontig, honnan tisztán szemlélhetni az egyes érdekeknek a haza közös érdekévek összefüggését , ha e’ pontig fölemelkedni nem bírunk, vagy ezt bármi okból elmulasztottuk,alapeszméjében legmagasztosbb igyekezetünk nem üdvöt árasztand , de vészt fog hozni a’ nemzet fejére, ’s netaláni elhamarkodásunk gyászkövetkezésit megsinylik az unokák harmad izigten. Ha a gyáralapitó társ. azzá fejüik, mivé az előleges terv szerint fejlenie kell, azon vállalatok közé lesz sorozandó, mik az illetők közvetlen anyagi érdekei mellett összefüződnek a’ haza közérdekével , 's később támadandó ágaikkal körülövezvén nemzeti létünket, ennek meg annyi erősitvényei ’s támaszai lehetnek, de más részről tévesztve a szükséges óvakodást, ’s az ez által kimutatott előzvények létesítését nem eszközölve megingathat alkotványt ’s nemzetiséget egyaránt és a’képzeltük anyagi jóllét fejében alááshatják szebb jövőnk szellemi ’s értelmi alapbiztositékit. Látszassék ez állítás bármi különösrél, nyíltan kimondjuk, miként úgy mint jelenleg állunk,minden lépés,melly honi ipar előteremtésére közvetlen intéztetik, leggondosabb óvatosság ’s jól meghányt átgondolás nélkül siettetheti alkotmányos nemzeti létünk elbukását. Hogy e’ részben mind magunkat mind — ha volnának — a’ rokon gondolkodásunkat megnyugtassuk egyszersmind pedig járuljunk mi is , kiknek az anyagi erők és segédeszközök szőkébben jutottak , értelmi parányiságunkhoz képest a haza jóllétének ezutáni munkálásához : elmondjuk először általjában, mily ilyen Óvatosságot ’s minő előzvényeket vénénk szükségeseknek ipar körüli mozgalmunkat illetőleg *, másodszor pedig a’,Gyáralapító társasági jog alapú biztosítéki , pénzügyi állapotra ’s beligazgatásáról terjeszteniük elő nézetűiket,már itt jó előre megjegyezvén , miként czélunk e’ fejtegetésnél főleg az volt: minél nagyobb figyelmet ébreszteni a' hazafiak között ’s ez által az általunk néhány fővonalomban megpendített tárgyak minél részletes!) megvitatására Irni föl a’honi erőket egyaránt minden színezeti különbség nélkül, s ezt annyival inkább remény illetjük,mivel az anyagiak felé mindenütt általányos gravitatio vehető észre. A’ törvényhozás négy vagy öt orsz.gyűlésen át annyira egyengeté az utakat birtokviszonyaink tisztába hozatalára, hogy e’ részben tekintve főleg a’ legközelebb alkotott törvényczikkelyt, szükséges előzvények nélkül tovább menni nem tanácsos, sőt tán veszélyesebb mint gondolnék. Megerősít e* véleményünkben ugyan az uj törvények azon czikkelye, melly a* vallás ügyében hozatott , ezt az előbbenivel együttvéve — ha a hivatalképességet ez alkalommal mellőzzük is — igen mélyen tekinthetünk sok még most gondosan rejtegetett terv szövedékibe ’s elég alkalmunk van bámulni következetességen, mellyet a’magyar törvényhozás észrevehetlen intézése körül bizonyos hatalom soha szem elöl nem vesztve tart. Damocles kardjaként lebeg az ősiség fölött az előbb utóbb elkövetkező halálos ítélet, s ezen százados institutio kiküszöbölése anynyira elhatároztatott, hogy ki még ma is merne mellette szót emelni, kivéve egy két tisztes aggastyánt bizonyosan számot tarthatna soknak szánakozó morsólyára soknak meg hangos gúny, hahotására. Hogy az ősiség mint magánytörvényi institutio kártékony hatású , sokszor megmutatott s ma már elfogadott igazság, azonban nem kell felednünk, miként törvénykönyvünkben a‘ magányos és közjog gyakorta annyira összeforrva láthatók, hogy egyik vagy másik résznek figyelembe nem vétele mellett történt lényeges!) módosítás ritkán esik meg a’ nélkül hogy idővel káros következései nem mutatkoznának: ezenfölül vaskos corpus jurisunkban nem egy törvényt tettek le apáink, melly inkább — ha szabad e’szóval élnünk — politikai fogás mint szorosan vett jog. Az ősiséget illetőleg eddig az mondatott, miszerint ezen, a’maga idejében nagyszerű intézkedés által az őscsaládok conservatioja föntartása czéloztatott , erre természetesen korunk nem sokat hajt, főleg mióta a’ fiatal nemzedéket megtaniták nem látni érdemet abban: őseitől öröklé e valaki vagyonát v. uzsoras tözsérkedés utján jutott birtokhoz ’s névhez. uo vanazért erre hivatkozva kívánni az ősiségnek még e°gy ideig életben hagyatását,annyit tenne,mint Newtonféle emanatio mellett szónoklani ollyan előtt, Ida vibratiot pártolja. Mi pedig, mi tűrés tagadás, töredelmesen megváltjuk a’ nagy közönség előtt, hogy meggyőződésünk szerint az ősiséget még most eltörleni nem tanácsos és ezt ép ugy be tudnók bizonyítani,mint azt, hogy az,mi itt az ősiségről mondatik,bár eltérni látszik fel vett tárgyunktól,azzal csakjogan kapcsolatban van. Mi birtokviszonyunk törvényutani rendeztetését’s mindazon előkészületeket illeti,mik az ősiség támaszait és gyámoszlopait úgyszólván egyenkint szedegették el, hogy a’ magánálló törzset annál könnyebben meg lehessen dönteni ,ollyba vehetök legnagyobb részben ,mintha vala melly megszállott vár szorongó védöji a’ falakon kívül álló vívókra dobálnak, úgy is töredezett óra 10 ml ástyák legnyomatékosb kődarabjait nem gondoskodva a’ támadt rézsnek más utáni betöltése ’s kifoltozásáról. Közvetlen az igaz hasznosnak látszik mindkét eljárás: itt távol tartja pillanatra a támadókat,s igy a’ benlevők megnyugtatását — nem engedvén a’ fejökre nőtt veszély hosszadalmas tanakodást,’s a’ messze rejlő következések áttekintését — eszközli , amott szives örömmel fogadtatik a’ hazában lakó polgárok nagy része által , mivel egy igen számos osztály állapotját széles!) jogalapra látszik helyzeni. Nincs egyéb hátra minthogy e’ fonállá — egyébiránt már igen meg-intatott __ falvonalt a’ támasz nélkül hagyott ősiséget lerontsuk, 's kaput tártunk a' betóduló ide-gen elemnek. Nem tagadhatni, miként ősiségiünk azon állapotban, mellyre B, 4 orsz.gyülés szépen öszszevágó munkálkodása következtében jutott—igen silány védelmet nyújthat a' nemzetiségnek; de azért szerfölött kívánatos, hogy addig, míg törvényhozásunk a külön ágak egyesítő pontjait szemügyre véve csak valamit is teend a mulasztottak pótlására — ez egyetlen gátat, mellynél most már egyebünk az idegen elemteli elárasztatás ellen nincsen,büntetésre méltó vaksággal le ne rontsuk. Jól tudja e' sorok írója , mi kevés reménye lehet az iránt hogy e’ szavaknak egykor a’ cselekvés mezején tán hatása is tapasztaltassék. Most, midőn axiómaként ki van kiáltva,'s a*divateszmék legfőbbjeihez tartozik a'rut hangzású aviticitás ellenségeként nyilatkozni minden lehető alkalomkor; most midőn a' családélet kötelékei majd minden osztálykülönbségi kivétel nélkül, elhanyagolt nevelés következtében annyira tápittatvák , miszerint az általános fölbomlás jelei nem egy helyütt vehetők már is észre; most midőn a' kiváltságosak nagy része megrongált anyagi viszonyokkal küzködik, ’s majd kényszerítve van jövőjét bocsátni áruba, hogy a’ pillanat bukással fényűé szükségeiből valamennyire kivergödhessék; most midőn a’közügyek külön lét elemei 's tényező erői olly minden arány nélkül állnak egymás irányában,hogy még csak hasonlítási pontokat is alig találhatni közöttük; most midőn egy rész szánakodásra méltó értelmi elhagyatottságban,pokol-szőrte ármány öntudat nélküli eszközeként gyakorolja az alkotmányos jogok főbbjeit, más rész meg sem elég értelmi súllyal sem elég szellemi fensőséggel nem bir a’gyengébb fél hijányinak pótlására— míg egy harmadik súlytényező folyvást szilárduló állásra vergődve napról napra inkább érezteti tulnyomóságát, ’s ha még tovább is illy mértékben növekszik, egyedül birándi határzó erővel----------^— most szót emelni az ösiség mellett csak két esetben nyújthatna bekövetkező siker iránt némi reményt . hat. i. vagy a* haza valamellyik 1 e g 11 e v e z e t e s b férfija szó