Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1974 (81. évfolyam, 1-50. szám)

1974-05-05 / 18. szám

FEB 1­75 URS­UARIA FAZEKAS 341 EAST LAKEVIEW BLVD­ERIE PA 16504 1739 Mahoning Avenue, Youngstown, Ohio 44509 — Telefon: (216) 799-2600 Amerika egyetlen katolikus CatllOlIC IIUIlg«rÍflIl$9 Sunday magyar hetilapja '■—====' srr- The only Catholic Hungarian Weekly j Newspaper in the United States Egyes szóm óra: 20 cent KIADÓHIVATAL: — EDITORIAL OFFICE: Price of one copy: 20 cent Mindszenty József bíboros Amerikában ELMONDHATÓ, hogy nincs olyan nagyobb magyarlakta városa Amerikának, ahol az ameri­kai magyarság ezekben a napokban ne ülésezne és nyilvánosan ne készülődne arra, hogy méltókép­pen fogadja a magyarok lelki fejedelmét. Mind­szenty Józsefet, amikor Amerikába érkezik. Az ame­rikai magyarságnak ez a mozgósító szervezkedése, gyors ütemben halad. Mindenütt megalakultak azok a központok, amelyek a lelki fejedelem időrendjét és látogatási rendjét kialakították, papi gyűlések és világi bizottságok lázasan tevékenykednek azon, hogy a látogatás napján a maguk vidékének ma­gyarságát mozgósítani tudják, fel tudják vonultat­ni és be tudják mutatni Mindszenty Józsefnek. ★ AHOGY MA LÁTHATÓ, a munka a lelki­pásztori gyűléseken indul el. Innen ágazik ki a te­rületi általános bizottságokba. Az általános bizott­ságok osszák fel a látogatás idő- és menetrendjét a helyi programokra és a helyi programok rendezői végzik aztán a helyi magyarság között a rendezői és szervező munkálatokat. ★ EZ, TERMÉSZETESEN, csupán általános nagyvonalakban jellemzi a munka folyását. Az ame­rikai magyarság élete ma olyan gazdag és annyira színes, hogy általánosságban a rendezést nem is le­hetne leírni. Amerika szinte minden területi egy­ségében, minden egyházában, keleten, nyugaton, középen és délen más és más, a magyarság letele­pedésének szerkezeti és társadalmi egysége és a magyar erők élete és munkája. Mindezt mindegyik területrészen be kell számítani a munkába. ★ MA MIDEN AMERIKAI MAGYARNAK KÖTELESSÉGE segíteni ebben a munkában. — Hosszú ideje annak, ha ugyan volt ilyen alkalom ezt megelőzően (talán Kossuth Lajos amerikai lá­togatása), amikor az amerikai magyarság felvo­nulása ennyire fontos lett volna. Amikor ma any­­nyit beszélnek Amerikában az etnik erőről, első­sorban fontos az, hogy ez alkalommal mi magyarok mutassuk meg, milyen erősek vagyunk Ameriká­ban. Ennek a mozgósításnak és jelentkezésnek a munkájában mindenki kiveheti a részét. Aki nagyon elfoglalt, az legalább azzal, hogy amikor kell, meg­jelenik és felvonul.­ ­ DE SZÁMÍTANUNK KELL ARRA IS, hogy sok helyen velünk fognak felvonulni azok az etnik testvéreink is, akik hozzánk hasonló sorban, me­nekült, száműzött sorsban élnek Amerikában, és akiknek népét ugyanaz a szovjet veszély fenyegeti, odahaza a hazában, mint a mi népünket. Mindszen­ty az ő nemzeti létének és az ő nemzeti küzdel­müknek is szimbóluma, és így van ez jól. ★ RENDKÍVÜL FONTOS erőnk megmutatá­sa amerikai szempontból is. Amikor Amerikában sokan — érthetetlenül és riasztó módon — igye­keznek a vallási, a gondolati, a politikai szabad­ság elrablóival kiegyezni, tekintet nélkül azokra a milliókra, akik ezeket az emberi szabadságjogokat, az emberi méltóság biztosítékait, a nemzeti lét fel­tételeit hazájukban már századokkal ezelőtt kivív­ták, szükséges megmutatni, hogy Mindszenty Jó­zsef bíboros, a magyar nép lelki fejedelme ma is az, akin­ek még Eisenhower elnök mondotta, mind­ezeknek a jogoknak a biztosításáért folyó szabad­­ságkhizdelem szimbóluma. ★ EBBŐL KÖVETKEZIK, hogy Mindszenty Jó­zsef bíboros amerikai látogatását nem lehet leszű­kíteni. Amikor jön, Krisztus igéit hozza. És tör­ténelmünk során, Közép- és Kelet-Európában, de Nyugat-Európában is, mindig a vallás, Krisztus megvallása volt az az alap, amelyből a szabadság mozgalmak­­és küzdelmek kiindultak. Krisztus igéi nemcsak az ima, hanem a gondolat, a szó és az élet szabadságáért is szólnak. Amikor ma az elné­mított egyházak szabadságáért állunk fel, akkor az tudja, és mindenkinek meg kell ezt tanulni, — az elnémított egyház szabadságával visszatér majd az emberi szabad méltóság is a társadalomban. Az erről szóló jóhírt hozza nekünk Mindszenty József. ★ MINDEZT TUDVA ÉS MEGVALLVA, mi magyarok mozgósítunk Magyar Amerikában, hogy megmutassuk magunkat lelki Fejedelmünknek és az egész világnak. Közte a minden reményétől megfosztott, szov­jet csapatokkal megszállott Magyarországnak is. (F. I.) Az amerikai magyarság mozgást íja és megmutatja magát A diktatúra védekezésbe vonul Magyarországon A Magyarországon uralkodó kommunista párt, amely ma MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁS­PÁRT-nak nevezi magát, 1974. március 19—20-án összehívta Központi Bizottságát, de kiegészítette a központi bizottságot különböző pártbizottságok képviselőivel, nevezetesen a Központi Ellenőrző Bi­zottság elnökével, a Központi Bizottság osztályve­zetőivel, a megyei pártbizottságok első titkáraival, a budapesti pártbizottságok titkáraival, a miniszter­­tanács tagjaival, a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának a titkáraival, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkárával, a Fővárosi Ta­nács elnökével, valamint a központi sajtó vezetői­vel. Amint láthatjuk, ez a gyűlés az uralkodó párt vezetőségének riadóállapotba való helyezése volt. Előadók voltak: Pullai Árpád, külpolitikról: Biszku Béla belpolitikáról, Aczél György a kultúráról és Kádár János a párt helyzetéről. Nagy ki és felfelé buktatások voltak. Felmen­tették helyükről Aczél Györgyöt, Bencsik Istvánt, Nyers Rezsőt, Ajtai Miklóst, Fehér Lajost és Bor­­bándi Jánost. Aczél György a központi bizottság tagja volt, mint kultúrfelelős, a minisztertanács elnökhelyet­tese lett, bukott, de felfelé buktatták, új helye csu­pán üres tisztség. Bencsik István a Hazafias Népfront vezetője volt, nyugállományba ment. Nyers Rezső a politikai bizottság tagja volt és az Akadémia közgazdaság­­tudomány intézetének lett az igazgatója. Ajtai Mik­lós a központi bizottság tagja volt, nyugállomány­ba küldték. Fehér Lajos a minisztertanács elnök­­helyettese volt, nyugállományba küldték. Borbádi János, a központi bizottság tagja felfelé bukott, a minisztertanács elnökhelyettese lett. Viszont a Népszava szerkesztőségét megerő­sítették és annak élére tették az eddig félretolt Komócsin Zoltánt. A közlemény megnevezi a veszélyt A régi pártarisztokráciát felbolygató és meg­ritkító központi bizottsági ülés „Közlemény"-ét négy részre osztották fel. Az első rész első pontjában a „Közlemény” megállapítja: „Ebben a helyzetben a szélsőséges imperialista reakciós körök mind a nemzetközi enyhüléssel szem­ben, mind saját országuk demokratikus mozgal­mainak letörésére ellentámadást indítottak..., szé­leskörű felfokozott kommunista- és szovjetellenes propagandakampányt folytatnak. Mozgósítják a legsötétebb erőket, a társadalmi haladás minden rendű és rangú ellenségét. Ismét elővették az anti­­kommunizmus ósdi, kopott lemezeit, eszközként fel­használják Szolzsenkcin szovjetellenes­­író írásait, csakúgy mint Mindszentyt, a régi világ képvise­lőit, csakúgy mint az antikommunizmus újsütetű lovagjait.” Ez, a Magyarország felett uralkodó pártura­lom riadóztatott központi bizottsága által kiadott „Közlemény” 1. része 1. pontjának megállapítása. A szellemi omlás megkezdődött A párt felsorolta azokat, akiktől tart. A szellemi és lelki erőtől tart, ezért szerepel a bukottak között az a pártbürokrata, aki eddig a diktatúra kultúr­­ügyeit, tehát végeredményben a vallás és irodalom olyan közeli ügyét is elnyomta. A párt látja, hogy hol történt a baj. A szellemi omlás kezdődött meg, Mindszentyvel és Szolzsenicinnel. Amit egyébként az is bizonyít, hogy a riadóál­­lapotba helyezett központi bizottsági ülés „úgy ha­tározott, hogy ki kell dolgozni a párt új program­­nyilatkozatát. A központi bizottság a párt új prog­ramnyilatkozatának előkészítésére bizottságot kül­dött ki­. A szellemi omlás megállítása Egyébként a szellemi omlás megakadályozá­­(Folytatás a második oldalon) Keresztúton a magyar feltámadás felé Csengett a csilingelésből világra szóló harangzúgás Szemünk láttára, fülünk hallatára ismétlődik meg a tör­ténelem. Akárcsak öt évszázaddal ezelőtt, egy új Kapisztrán Szent János él és jár közöttünk. De míg a ferences Kapisztrán mindössze néhány középeurópai országban rázta fel a szegény népet a nyugati civilizációt végveszéllyel fenyegető istentelen­­ség elleni önvédelemre — a mi modern Kapisztránunk immár bejárta a fél világot. Kanada már Dél-Afrikába vezetett útja, majd az Egyesült Államok magyarlakta városainak végiglá­­togatása után Dél-Amerika, sőt a távoli Ausztrália szerepel menetrendjében. Bármerre viszi a lélek, törékeny alakját látni, érces hang­ját hallani akarja a sokaság. Élete kálváriájával, mely egyúttal hőn szeretett magyar népének kálváriája. Mindszenty az, aki a világesemények homlokterében, szinte elérhetetlen magasságok­ba emelkedett. És míg az emberiség sorsát kormányzó — avagy sok esetben félrekormányzó — nemzetközi nagyságok üstö­kösként hol feltűnnek, hol meg letűnnek a megoldhatatlan bo­nyodalmak porondján, Mindszenty neve még élete során idő­­állónak, örökéletűnek bizonyult. Amerikai körútja során a mindenki által tisztelt magyar Főpásztor ajándékot visz egy eszmei elődjének nevét viselő, egyszerű kaliforniai tengerparti faluba, San Juan Capistranoba. Nem csupán azért, mert Hunyadi János szövetségeséről nevez­ték azt el, hanem mert a március 15-től mindössze néhány nap­ra eső József napon, Mártír Bíborosunk névü­nnepén, turisták tömege zarándokol Capistranoba, mert akkor érkeznek meg Brazíliából a tavaszt hozó fecskék, hogy a missziós templom harangjait csiripeljék körül. Teszik ezt pontosan okt. 23-áig, mely tudvalevőleg Kapisztrán János Zimonyban tör­ént haláp­iénak az évfordulója. "És egy olyan dátum, amit a magyar if­júság 1956-os tanúságtétele mindörökre beírt az emberiség históriájába! Mivel a missziós templomot 1776-ban, az Egye­­sült Államok kikiáltása évében építette Junipero Serra ferences barát, nemcsak Kalifornia, de Amerika más vidékéről oda to­longok nemzeti büszkeséggel övezik. Hercegprímásunk amerikai zarándokútát most betetézi az­zal, hogy bronztáblát helyeztet el a kaliforniai San Juan Ca­­pistranoban, mely az 1456-os nándorfehérvári diadal és a déli harangszó magyar vonatkozásaira hívja fel a közfigyelmet. — Hadd tudja meg széles Amerika népe, hogy amint 1956 októ­berében ifjú magyarok halálmegvetése révén lélegzett fel egy ma még mindig kísértő lidércnyomástól: ilyen csodával már nem egyszer ajándékozta m­eg a civilizációt a magyarság, jele­sen Hunyadi és Kapisztrán korában. Katona Géza, a budapesti amerikai követség attaséja Mind­szenty ottani menedék­fogsága idején, a következő sorokban foglalta össze a Capistranoban elhelyezendő bronztábla jelen­tőségét. — Maga az a tény, hogy József Bíboros a neve napján odaérkező fecskék nyári lakhelyén minden odalátogató figyel­mét felhívja október 23-ra, mely Nándorfehérvár után 500 év­vel Budapesten tett újból bizonyságot emberségünkről: meg­erősíti azt a hitünket, hogy mindkét „csoda"a Földötúli Erő közbejöttével történt. Gondoljunk csak vissza: a pesti gyerekek puszta kézzel győztek az orosz tank­óriásokkal szemben. Aminthogy Kapiszt­­rán szedett-vedett koldusszegényes kaszával, kapával rohamoz­ták meg a török 300 öblös ágyúját. Kapisztrán seregei templo­mi zászlókkal, csengettyűk csilingelésével szállott hadba a rop­pant túlerővel szemben. És így lett a ministránscsengettyű­k csilingelése a földkerekség minden templomharangjának helen­­te ma is felhangzó szimfóniájává. Báchkai Béla Kikre terjed ki az amerikai-szovjet hetente? A TÖRTÉNETET talán kezdjük ott, hogy Ihsan Abdel Kuddous, a kairói, tehát egyiptomi AKHBAR AL YOM szer­kesztője azzal vádolta a Szovjetuniót, hogy Moszkvának nem tetszik az amerikai-egyiptomi közeledés és ezt a nemtetszését Egyiptomra gyakorolt diplomáciai nyomással ki is fejezi. — amint a szerkesztő szellemesen írta: a detek­tet Amerika és a Szovjetunió kizárólagos előjogának tekinti a Kremlin, és míg a két szuperhatalom egymással bájolog, a kisállamok folytas­sák egymás ellen az ellenségeskedést — mint Szíria. ★ KÜLÖNÖSEN AZT VETTE ROSSZ NÉVEN a Szov­jetunió — fejtette ki a kairói szerkesztő —, hogy Egyiptom elfogadta az amerikai és angol segítséget a Szuezi csatorna kitisztítására és megnyitására. A Szovjet kifogásolja, hogy az amerikai-egyiptomi hetente létrejötte előtt Sadat egyiptomi­­ elnök nem kérte ki a Szovjetunió véleményét. Viszont — írja a kairói szerkesztő —, a Szovjetunió sem kérte ki Egyiptom véleményét, amikor az amerikai-szovjet hetentét létrehozták Nixon elnök moszkvai és Brezsnyev pártfőnök washingtoni látogatásakor, habár erre a Szovjet elkötelezte magát az 1971-­­ es egyiptomi-szovjet szerződésben . . . ★ EZ A HANG folytatódott Anwar Sadat egyiptomi állam­­­­­fő nyilatkozatában, amikor ezeket mondotta: „Egyiptom többé nem kíván a Szovjetunióra támaszkodni fegyverkezésben, mert Moszkva a fegyverszállításokat politikai beavatkozásra kíván­ta felhasználni. Egyiptom Amerikától is hajlandó fegyvereket vásárolni és a Szovjetuniótól is, de új tárgyalások és meg­állapodások alapján. De azt a helyzetet, hogy egyedül a Szov­jetuniótól vesznek fegyvereket és a Szovjetunió ezt politikai fogóként alkalmazhatja ellenük, megszűnteti . .. ★ ÉRDEKES AZT TUDNI, hogy Sadat nyilatkozatát — a LONDON OBSERVER jelentése szerint — különös kérés előzte meg. A tekintélyes londoni lap azt jelentette, hogy Ni­xon elnök a nyugatnémet kancellárt, Willy Brandtot arra kérte, hogy míg Egyiptomban látogat, adja át személyes üze­netét az egyiptomi elnöknek. Az üzenet így szólt: „legyen ked­vesebb az oroszokhoz” ... A lap úgy tudja, hogy Nixon erre személyesen kérte meg Willy Brandtot Párizsban, amikor ta­lálkoztak Pompidou temetésén ... * SADAT azonban a STERN magazinnak elmondotta mégis. (Folytatása a második oldalon.)

Next