Katolikus Ösvény, 1940 (6. évfolyam, 18-52. szám)
1940-05-05 / 18. szám
2 lé! De már készíti a végrendeletét! Utolsó írásai és könyvei adják az ő nagyszerű végrendeletét. nézeti válaszok. Világhódosító Világkereszténység örök útmutatói az egész világ egyetemes kereszténységének. .Eszmeköre egész világi horizonttá bővül, mert tisztán látja a különböző oldalakról ható romboló erőket. Utolsó erejével küzd ellenük! Egyházáért és hazájáért! És a küzdő harcos kezéből kihullott a toll, ajkán elnémult a szó. Agóniájában németül és angolul prédikált, mintha a nagy világégésben húzná a halálharangot, mintha utolsó reményként békét hirdetne,békéért imádkozna, hogy Ő és rendje, áldozzon az emberiség is mindent Isten nagyobb dicsőségére, ahogy utolsó szavaiban mondta: Omnia ad maiorem Dei glóriám ! ... Zúgnak a harangok . . . halkul a miserere... és zokogva árad i fel utolsó könyörgésünk: Libera nos Domine . . . Ments meg Uram minket az török haláltól! És mindnyájan érezzük és hisszük, hogy Bangha Béla velünk könyörög ott fönt az örökkévalóságban Isten országáért, egy boldogabb hazáért. . . Porszem. KATOLIKUS ÖSVÉNY Mátyás király kettős jubileuma Corvin Mátyás korában a pápai tekintély nem állott olyan minden más trónt túlszárnyaló magaslaton, mint az utáni következő századokban és napjainkban. Elődje, Zsigmond király zsinatot hívott egybe, pápákat tett le a jogerős pápa utólagos beleegyezésével és a pápaság avignoni fogsága idején Mátyásnál jóval kisebb fejedelmek és hercegecskék ,s püspöki kinevezéseket erőszakoltak ki a Szentszéktől. Mátyás hivatkozhatott Firenze akkori urára, Medici Lorenzóra, aki 16 éves fiát neveztette ki bíborossá. Amikor azonban a király szakadással fenyegetőzik,, az már foltot jelent mellén, még akkor is, ha annak a nagymondásnak politikai íze van és egy pillanatra sem gondolt komolyan a szakadásra. _ Mátyás vallásossága gyakorlati volt és szervesen kapcsolódott hazaszeretetébe. Egyik levelében ’ így hívja Budára a húsvéti ünnepeken székhelyén, Esztergomban tartózkodó Vitéz Jánost: „Jöjj csak gyorsan vissza. Istent mindig lehet szolgálni, de az események gyorsan változnak. Egyébként is a haza szolgálata nem Istenszeretete?“ A királyt valóban Istenének szeretete vezérelte népének és országának szolgálatában. Minden gondolatának és eljárásának magyaros színezete van. Szinte a pusztai csárda előtt kérkedő legényt látjuk magunk előtt — csak épen méltóságteljesen és királyi palástban, amint IV. Sixtus pápának dicsekszik: „Felkerekedtem csekély számú udvari környezetemmel és megszaladt előlünk a Római Szent Birodalom híres serege!“ Más alkalommal azt írja a birodalmi rendekhez, hogy „különállókat nagy vendégséggel várjuk (ma azt mondhatnánk, hogy magyaros vendégszeretettel), sajnos kitértek a szívélyes fogadás elől, habár útravalót is vittünk utánuk, mégsem állottak meg.“ Izzig-vérig magyar virtus buzogott benne ! Gavalléros gondolkodása is magyaros vonás. Egy ízben elbeszélik asztalánál, hogy Arragoniai Alfonz és a Pápa szakácsa egymásra licitáltak Róma piacán egy remek angolnáért s végül is a király embere győzött. Mátyás erre elgondolkozva jegyzi meg, hogy a magyar király is megvette volna azt a halat, de azután ajándékba adta volna a pápának. Apósánk, nápolyi királynak ajándékát, a lovaakat és a lovászmestert e szavakkal küldi vissza: „én magam öt éves korom óta tudok lóval bánni a népemmel együtt és minden szomszédot megvertünk, így semmi szüksége sincsen a magyarnak arra, hogy lovai spanyol módra összehajló lábakkal táncoljanak.“ A cseh háborúban felajánlják a királynak, hogy a Podjebrádot jó pénzért elteszik láb alól, Mátyás felháborodva utasítja vissza az orgyilkosságot és amikor nyílt, becsületes ütközetben veri meg a cseh királyt, szabadon futni engedi és nem fogja el. Két jeles humanista életrajzírója, Galeotto és Beccadelli egyáltalán nem értik a dolgot és alkalomadtán szemére hányják a királynak. Az idegen már akkor sem értette meg a magyart! Azt azonban meg kellett érteniük, hogy Mátyás ármánykodás nélkül és a gesztusai ellenére is hatalmassá tette magyarok országát, halálakor miénk volt Galicia, Szilézia, Cseh- és Morvaország, Alsó- és Felsőausztria, Krajna, Szlovénia, Horvátország, Bosznia, Szerémség és Havaselvek Isten- és hazaszeretetéből fakadt népének szeretete és szociális gondolkodása. Hagyományos igazságára nemcsak a későbbi bajok miatt emlékezett vissza a nép, már halála után 10 évvel ezt a verset szerkesztik róla a gyöngyösi kódexben feljegyezve: „Királyok között lélte hatalmas És nagy ügyeknek diadalmas, Néped között meg bizodalmát, Légy Úristennél immár nyugodalmas!“ A szegény népről valóban gondoskodott, a hatalmasok ellen megvédte és az anyagiakban megsegítette, csökkentette terheiket és több konvencióhoz juttatta őket. Idejében találunk jobbágyokat, kiknek 10—15 ökre és 20 disznója volt, feleségeik finom ruhákkal és ereklyés ékszerekkel rendelkeztek! Azért nem túlzás, amit Görcsöni lantos .Ambrus 1581-i széphistóriájában ír Mátyás király koráról, hogy akkor „Az bornak, búzának bocsi nem vala, Mindenféle barom bőséggel vala, Póroknak sok aranypénzük vala, Só fejér és vas is sikeres vala.“ Nemcsak a magyar, hanem az idegen jobbágynak is jól ment a sora Mátyás országában. Az ausztriai népek Mátyás királyra alkalmaztak Nagy Károlyról közszájon forgó mondákat, amely szerint Mátyás nem halt meg, hanem egy óriási barlangban ül híveivel és várja a pillanatot, amikor előjöjjön és országát helyreállítsa. Egyik karinthiai monda szerint a barlang előtt minden évben karácsony éjjelén kivirágzik egy hársfa, jelezvén, hogy él magyarjaival együtt odabent a nagy király. Egyik Szent György napjának éjszakáján kijön katonáival együtt, kardot ránt és megvédi ismét szegény népét. Éljen tovább Mátyás katolikus, magyar és szociális szelleme ebben az országban, úgy a régi rege valóra válik s nagy és boldog lesz áldott Magyarország! HJ. Cserkész felszerelések, körgallérok és téli sporté cikkek a legolcsóbban GERSEYNÉL cserkészből. Miskolc, Széchenyi u. 46. Csabai villamos megállónál Telefon: 12—63. sz.