Katolikus Szemle 18. (1904)

6. szám - Értekező czikkek, elbeszélések - Szeghy Ernő: Utazás Siamban

lépésnyire, máskülönben pedig a puszta tenger látszott mindenfelé s a nap irgalmatlanul ontotta perzselő sugarait. A negyedik nap estéjén odaértünk a Meinam zátonyához. Horgonyt vetettünk, hogy megvárjuk a másnap reggeli dagályt. A Meinam Siamnak Nilusa. Vízbőség dolgában ugyan felül­múlja a Mekong, de míg ezt vízesései teljesen alkalmatlanná teszik a hajózásra, addig a Meinam hajózható föl egészen Siam északi részéig. A hatalmas folyam hordalékaiból a torkolat előtt, a tenger­ben egy zátony keletkezett, amelyet apály idején legcsekélyebb helyén alig egy-két, dagály idején pedig legmélyebb helyén 19 láb­nyi víz föd, úgyhogy kisebb mélyjáratú tengeri hajók átmehetnek rajta. Stratégiai szempontból ez a zátony nagyon fontos az országra nézve, amennyiben nagyobb hadihajók nem közelíthetik meg. Hajnalban fölszedtük a horgonyokat és két óra alatt beértünk a Mernamba. Rendkívül szép volt a táj, amely körülöttünk elterült. A folyam partjai ilyenkor, dagály alkalmával, úgyszólván egy magasságban vannak a víz színével; úgy látszik, mintha hajónk egy árvíztől elöntött trópusi őserdő közepette haladna. A dús növény­zet között, kókusz és aréka pálmák árnyékában a siamiak kezdet­leges kunyhói láthatók. Egy-két méteres cölöpökön állanak, hogy lakóik meg legyenek védve az áradásoktól. Lépten-nyomon keskeny csatornák torkollanak a Meinamba, bepillantást engedve a lapály belsejébe. Ezek a csatornák Siamnak legfontosabb, sőt sok vidéken egyetlen közlekedési útjai: behálózzák az egész országot s a lakosság bárkákon szállítja rajtuk kereskedelmi cikkeit, főleg a rizst és a teákfát s nagy része kizárólag ezeken a csatornákon él, födött bár­káiban lakik, kereskedik, valósággal vizi nomád életet folytatva. A torkolat közelében egy kis szigetecske tűnik szemünkbe, rajta egy watt (buddhista kolostor), az első, amelyet a Siamba utazó megpillant. A sziget üde, zöld növényzete közül vakító fehéren ragyog ki a reggeli nap fényében a kolostornak masszív, kúp­alakú tornya. Minél följebb haladunk a folyamon, annál élénkebb élettel találkozunk rajta. Nagyszámú kisebb-nagyobb vitorlás és evezős bárka között megyünk el, mindig sűrűbben tűnnek föl egymás mel­lett a part mentében horgonyzó lakó­bárkák, végül egész házsoro­kat képeznek, melyeknek lakói apró csolnakokon nyüzsögnek föl és alá a víz színén úszó házaik között, bámulatos ügyességgel kerülve ki egymást és a folyamon közlekedő gyors gőzcsónakokat s mielőtt észrevennők, bent vagyunk Bangkokban s horgonyt vetünk

Next