Katolikus Szemle 18. (1904)

7. szám - Értekező czikkek, elbeszélések - Szeghy Ernő: A katholikus egyház helyzete Japánban

előtt s a katholikus misszionáriusok voltak az elsők, akik az ország­ban letelepedtek. 1865-ben néhány hittérítő megfordult Nagasakiban. Itt néhány japán fordult hozzájuk ezen kérdésekkel: Vájjon nőtlenek-e ? Vájjon engedelmeskednek-e az egy, nagy főpapnak? Vájjon tisztelik-e az Isten anyját? A meglepett misszionáriusok igenlő feleleteire azután elmondották, hogy ők ivadékai a régi japán keresztényeknek, most is ragaszkodnak ősi hitükhöz s több, meglehetősen népes hitközsé­get alkotnak. A misszionáriusok természetesen azonnal fölkeresték ezen Nagasaki körül fekvő hitközségeket s csakugyan azt találták, hogy ezen egyszerű emberek, bár kétszáz éven át nem volt már papjuk, legalább lényegében megőrizték Xavéri szent Ferenc taní­tását. Maguk keresztelték gyermekeiket, csakhogy a keresztelésük alakja már meg volt romolva, úgyhogy a szentség érvényességéhez kétely fért.­ Az újonnan megalakult japán katholikus egyházat 1846-tól 1877-ig egy, 1877-től 1888-ig két, 1888-tól 1891-ig pedig három apostoli vikárius kormányozta. 1891-ben a szentszék helyreállította a hierarchiát s azóta a japán egyház élén áll a tokiói érsek, három megyés püspökkel, akiknek székhelyei Nagasaki, Osaka és Hakodate. A hierarchia természetesen még nem egészen tökéletes, amennyiben csakis az érseki és püspöki székek vannak kánonjogi alapon szer­vezve; nincsenek székes káptalanok, esperességek, sem plébániák. A főpásztor vezetése alatt az egyes hitközségek vagy nagyobb területek élén apostoli misszionáriusok állanak, akik valamennyien a párisi «Société des Missions Étrangères» tagjai. 1549-től körülbelül 1600-ig volt a katholikus egyház emel­kedőben Japánban; ezen ötven év alatt érték el Xavéri szent Ferenc követői azt a bámulatos eredményt, amelyről föntebb szólottam. 1858-ban jött az országba a «Société des Missions Étrangères» s az eredményt, amelyet a lefolyt közel fél évszázados működése után föl tud mutatni, szomorú világításba helyezi azon tény, hogy Japánnak 45 millió lakosa között van mindössze kerek számmal 58 ezer katholikus s hogy ezek a hívek is, nagyon kevés kivétellel, mondhatnám egyesek kivételével, a népesség legalsóbb rétegeiből­ ­ Japán többi részében is sokáig fönnmaradhatott még titokban a katholi­cizmus, a térítők és a keresztények nagyobb részének lemészárlása után, így például Sendai környékén, Japán északi részében is találtak egy kéziratot, amely 1780-tól van keltezve s amelyen egy ottani katholikus hitközségnek tagja följegyezte az aposztaziákat, időrendben és családok szerint. E kézirat birtokomban van. 42*

Next