Alföldi Hiradó, 1909. március (2. évfolyam, 49-73. szám)

1909-03-21 / 66. szám

2 Fegyverben az ellenség. Belgrádból táviratozzák. Amerre héz az az ember, háborús készülődés folyik. A legutóbbi negyvennyolc órában oly intézkedések történtek, amelyekből Belgrád közeli kiürítését kell következtetni. Az udvar, az állami hivatalok és a bankok el vannak rá készülve, hogy a fővárost a legrövidebb idő alatt elhagyják. Általános az a benyomás, hogy az ország közvetlenül a háború előtt áll. Azt mondják, hogy a kormány a boszniai kérdésben nem engedhet. A kormány esetleges visszavonulása a dinasztia bukását és belső forradalmat vonna maga után. nyéknek, mert koronatanács tartására egyáltalán semmi szükség nincsen. — Forgách János gróf belgrádi osztrák-magyar követ Ausztria-Magyarország válaszát a szerb jegyzékre kedden vagy szerdán fogja átnyújtani. * Törökország szerepe. Budapest, március 20. Londonon át jön az a távirati hír, hogy Törökország és Ausztria-Magyarország között megállapodás jött létre, hogy Törökország háborút kezd Szerbia ellen, mihelyt az utóbbi a novibazári szandiákba betör. * Ultimátum a jövő héten! A hatalmak nem tudnak megegyezni. A félhivatalos Budapesti Tudósító ma este a következő távirati közléseket kapta a bécsi külügyminisztériumtól: A helyzet feszült, mert a hatalmak a kérdés sürgőssége mellett sem tudtak megegyezni a megteendő lépésekre nézve, illetőleg a konferencia programmja tekintetében. Az a hír, hogy vasárnap a király elnöklésével korona-tanács lesz, nem felel meg a té- s hogy ezt csak egy végtelenül szerető férfiszív képes. „Én vagyok a Géniusza, napsugara — igy írja mindig — a mely élteti s ezt éreznie kell folyton, mert ha megvonnám tőle a jótékony meleget, akkor beteggé, félhaláttá válik.“ És én nem vontam el tőle érzelmeimet,sőt fokoztam azokat a lehetőségig, illetve mindaddig, míg Világos Kázmér el nem érte művészi célját. De csak addig, nem tovább. Mert ekkor a könyörtelen véletlen oly csapással sújtotta szívemet, hogy ez jéggé dermedt. Világos Kázmér egy csapásra lett híres, emlegetett, ünnepelt művész. Az „Áhitat“ képpel lett azzá, melynek én voltam a modellje. Legalább azt írta, hogy képzeletben engem vett mintának. Hogy vártuk ezt a napot! Végre elérkezett. Előre tudtam, előre megjósoltam, hogy így lesz, mert dicsőségéhez nemcsak az ő nagy tehetsége, szerencséje, protekciója, hanem az én tiszta szívből fakadó imádságom is nagyban hozzájárult. Hiszen hányszor írta: „Maga az én őrangyalom, ne hagyjon el, imádkozzon értem, hogy minél előbb elérjem azt a kettős célt, melyért most küzdök. Milyen boldogok leszünk aztán! Milyen édes lesz együtt gyönyörködnünk boldog jövendőnkben, szerelmünkben, melynél szebbet, magasztosabbat, fönségesebbet nem is képzelhetek. S magával ! Aki olyan édes, olyan jó, önzetlen, ki nem magának, de másnak él, nem maga akar boldog lenni, hanem mást akar boldogítani.“ (Vége köv.) --------------- A Kovács Menyhért és Társa-féle Hungária gyorshizlaló abrakfűszer A m. kir földmivelésügyi miniszter által 1906 november 11-én 75807 1II-—2. sz. alatt engedélyeztetett. A „Hungária Gyorshizlaló Abrakfűszer“ minden jószág tenyésztésénél nélkülözhetetlen. Kitűnő eredménnyel lett kipróbálva szarvasmarháknál, lovaknál, sertéseknél, juhoknál az összes baromfiaknál. Számtalan elismerő levelek rendelkezésre állanak. Kapható Kecskeméten: Kocsis Gyula, Kéry Menyhért, Vértesy József és Tsa, Balássy Antal cégeknél. ALFÖLDI HÍRADÓ Lövöldözés a Duna parton. Nagybecskerek, márc. 20. Egy szerb banda a Duna túlsó oldaláról átlőtt a magyar csendőrőrjáratra. Mintegy 30 lövést tettek, a csendőrök azonban a tüzelést nem viszonozták, hanem jelentést tettek az esetről a katonai parancsnokságnál. Az első halott. Lelőtt pénzügyőr, Orsova, március 20. Orsováról kapják a legújabb hírt. A Duna túlsó partjáról az éjjel csónakon több szerb átlopózott s rálőttek az ott szolgálatot teljesítő pénzügyőrökre. Egy ezek közül súlyosan meg-sebesült. Neve Javolics Károly. A gyilkosokat üldözik. Orsová, március 20. Az éjjel megsebesült Javolics ma meghalt. Az eseett bejelentették a katonai parancs- nokságnál. Napról-napra. — A háború piócái. — Mikor az anyák rettegve imádkoznak fiaikért, a hitvesek férjeikért, akikért kinyújtotta a karmait a háború embert evő réme: a nakadályok, az üzlet piócai megelégedetten dörzsölik kezüket. Mert van ok, amiért újra egyet csavarjanak a présen, mely alól a fogyasztó közönség zsírja csorog. Hogy véres ez a zsír, mit törődnek ők vele. Szerbia, ez az új köpeniki kapitány, aki nagyhatalmi egyenruhában, kivont karddal szélhámoskodik, ha szövetségesekre talál ezekben a derék férfiakban, kik üzletet, mindenáron üzletet akarnak kötni. Ha már háború lesz, hát legyen belőle haszon. A budapesti pékek, a derék pékek, akik a miatyánk alapján is a legszükségesebb emberi jót, a kenyeret szállítják, mindig a helyzet magaslatára emelkedtek, ha tisztelt ember- ■ társainkról lenyúzhatták a bőrt, azon az egyetlen jogcímen, hogy kenyér mindenkinek és mindig kell. Kiállítás, gabonadrágulás, jó idő, rossz idő egykép jó ürügy nekik, hogy minél kisebb karéj kenyérért mentül több krajcárokat uzsorázzanak ki a fogyasztóktól. A budapesti pékek máris felfelé srófolták a kenyér árát, „mert a liszt kell a hadseregnek.“ Ez az új kenyérmezei ütközet feltartóztathatlanul pusztít s nem lehet neki gátat vetni. Bizonyos, hogy a hadiállapotnak ezeket az áldásait meg fogja sinyleni az egész ország. 1909. március 21. Jelentkezik a felsrófolt drágaság az élelmi piacokon mindenütt s mint egy fővárosi estilap írjaAhova felvilágosításért fordultunk, hogy miért emelkednek a mészárosok, s miért a libások, miért meg a tormások és a retkesek is: azt az egybehangzó választ kapjuk, hogy az az egy két-három nyomorult, aki bénaság vagy korosztály-mentesség jussán nem vonul a bosnyák gránicra, meg se érdemli, hogy miatta visszarántsák azt, ami magától is fölfelé megy. A köznyomornak ez a fokozása az, amely minket a hadszenet hívei közé hódít. Ennek az állapotnak véget kell vetni. Két háborút egyszerre nem vezethetünk. Szerbiával könynyebben végezhetünk, mint azzal a másikkal, amelynek kenyérmezei ütközet a neve. ÚJDONSÁGOK. Egy leánynak. Nekem az álmok sohase hazudtak . . . Álmodtam most is színes, tarka álmot, Örök mosolygást, örökifjuságot, Reményteljesülést, vágy valósulását, Boldogság-ását, mellyel a bánatnak Sötét sírját ássák. Álmodtam . . . Csókról . . . szerelemről. Hogy a boldogság nótafája zendül, Zengő virágok rügyeznek rajta, — . . . És csókot ad egy szép szőke lánynak Édes csókos ajka. Az volt az álom ! . . . Boldogságos, édes. Színes, mosolygó és gyönyörűséges. Valósulásától kinyílnak a rózsák, — . . . Lesz-e az álomból, ragyogó álomból Virágos valóság ? Nekem az álmok sohase hazudtak . . . Radnóthy Dénes. — Felhívás az Ipartestület tagjaihoz. A folyó évi márczius 25-én tartandó évi rendes közgyűlés előtt, március 21-én, vasárnap délelőtt 10 órakor jelölő értekezletet tartunk, melyre az Ipartestület t. tagjait meghívja az Elnökség. —0 meghivó. A kecskeméti ipartestület 1909. március 25-én d. u. 2 órakor, az Iparos Otthon dísztermében tartja XXV. évi rendes közgyűlését, melyre az Ipartestület t. c. tagjait tisztelettel meghívja az Elnökség. A közgyűlés tárgyai: 1. Évi jelentés az Ipartestület 1908. évi működéséről. 2. Zárszámadások beterjesztése. 3. Elnöki választás. 4. Két alelnök választása. 6. 12 elöljárósági rendes tag és 6 póttag választása. 7. Segédjegyző és pénztárnok megválasztása. 8. Jegyzőkönyv hitelesítő bizottság választása. 9. Netáni indítványok. Azon esetben, ha a közgyűlésen az ipartestület tagjai határozatképes számban meg nem jelennének, a közgyűlés, április hó 4-én d. u. 2 órakor tartatik meg, mely esetben a meghívón kitűzött tárgyakra vonatkozólag, a tagok számára való tekintet nélkül, hozatnék határozat. Ha a közgyűlés a fent kitett ok miatt április 4-ére halasztatnék, arról hírlapok útján értesittetnek az ipartestület tagjai. — Gömör megye átirata. Győrvármegye megküldötte Kecskemétnek az automobil közlekedés szabályozása érdekében az országgyűléshez küldött feliratát pártolás végett.