Kecskeméti Közlöny, 1920. október (2. évfolyam, 225-251. szám)
1920-10-01 / 225. szám
®#«wsf*«sméf, 1920. Október I Péntek II. évfolyam, 225. szám. KECSKEMÉTI KÖZLÖM , r ' • . . . H 4 i» ELŐFIZETÉSI ‘ Ara i II II II FA! évre — — — — — — 120 korona. Hagyod átrra — — — — — 60 korona. Egy hóra— — — — — — 20 korona. Felelő* szerk.: Dr. KISS ENDRE. Egyes szám ára I korona. Megjelenik minden nap. Szerkesztőség III. ker., Szabadság-tár I. szám, II. emelet, 3 ajtó. Telefon 120. Kiadóhivatal , Széchenyi-tér 5. TELEFON-TÁVIRAT. Varsó. Megbízható hírek szerint az orosz békedelegáció elnöke utasítást kapott Moszkvából, hogy fogadja el a lengyelek minden feltételét, bármilyen súlyosak is azok, kivéve, ha az orosz hadsereg teljes vagy részleges leszerelését követelik. Páris: Kedden volt az új kabinet első tanácskozása Millerand elnöklete alatt. A minisztertanács foglalkozott a brüsszeli konferencia ügyeivel, elhatározta, hogy a német kérdés kedvező elintézése ügyében nem foglal állást. Prága: Vasárnap kötötték meg a csehlengyel szerződést, a szerződés értelmében Csehország nagy mennyiségű szenet és kokszot szállít az ostravkarinini bányákból Lengyelország számára. Páris. A nemzetközi Duna-bizottság második ülésszaka tegnap befejeződött. Megállapították azokat az irányelveket, melyek a bizottság statútumai lesznek. A jelenleg Budapesten levő főtitkárság végleges székhelye kérdésében még nem határoztak. A bizottság folyó évi december 1-én Bécsben ülést tart. London. Az angol rendőrség egy új sinnsein összeesküvést leplezett le, a letartóztatottak száma 100; az összeesküvők terve az volt, hogy ha a corki polgármester meghal, merényletet követnek el a kormány tagjai ellen. Paris: Rigából jelentik: a két delegáció már megegyezett a dermarkációs vonal és a fegyverszünetfeltételei kérdésében. Belgrád: A szerb minisztertanács a régens elnöklete alatt ülést tartott s utasításokat adott a külügyminiszternek a fiumei kérdésben. Bécs. A Wiener Allgemeine Zeitungnak jelentik neveiből: 4 vörös hadosztály átpártolt a kozákokhoz, kik a lengyelekkel a bolsevikok ellen harcolnak. Egyházi estély. — Kovács J. István előadása. — A kecskeméti ref. egyházmegyei gyűlés ünnepségeit az uj kollégium dísztermében megtartott egyházi estély zárta be. Kremán Sámuel művészi orgona nyitánya után az egybegyült válogatott közönség a 90-ik zsoltárt énekelte el, majd Lamperth Géza országos nevű s Kecskeméten is közelebbről ismert, magyar lelkű poéta olvasott fel újabb verseiből. A közönség a mély hittől és lelkes magyarságtól áthatott Magyar zsoltárt, Uj kuruc nótát lelkek mélyéből fakadó tetszéssel kisérte s utolsó versével szinte együtt mondotta, hogy :Magyarok vagyunk.“ Jóka János vezsenyi lelkész gyönyörű baritonja szállt alá ezután az orgona mellől s a régi egyházi énekek hitet emelő melódiáival töltötte be a jelenlevők sziveit és lelkét. Kovács J. István államtitkár emelkedett ezután szólásra. A mai protestanizmus egyik törhetetlen erélyű és erős hitű harcos vezérének kijelentései a terem szűk keretein túl emelkedő jelentőséggel bírnak. Részletességei követjük tehát az alábbiakban gondolatmenetét. „A hit ereje a válságos időkben meg ne fogyatkozzék bennünk. Mert a hit megváltó ereje nemcsak egyeseken, de a nemzetek életében is jelentkezik. Bármily akadályok legyenek utainkban s nemzetünk előtt, célunkat — magyar fajunk és hazánk boldogulását is — elérjük, ha a hit bennünk meg nem erőtlenedik. A hitet tehát melengetni s a hitetlenséget üldözni kell. Már pedig a magyar kálvinista fiúk és leányok közül többen hitetlenek egyházukban: azt hirdetik, hogy kiélte magát s nincs meg továbbra az a magasztos hivatása a nemzet jövőjében, ami eddig volt. Ennek a felfogásnak nincs meg a létalapja. A kálvinizmusra dicső feladat vár. Ha a magyar kálvinizmus múltjára tekintünk, láthatjuk, hogy küzdelmei a magyar nemzeti gondolat küzdelmei. A nemzet vezérei: Bocskay, Bethlen, Rákoai György, a szabadságharc vezérei, költők, írók s az újjáébredés korának vezetői, bár a protestánsok számaránya újabban megcsappant, túlnyomó részben protestánsok voltak. Ezeknek az időknek mintha vége szakadt volna. A protestánsok száma a parlamentben, írói világban, művészek között megfogyatkozott. Amíg a protestantizmusnak létéért küzdenie kellett, tudott erőket termelni, de a „papíron való egyenlőség korszakában“ a küzdelem hiánya visszasorvasztotta a nem használt szerveket. Mindazonáltal szemrehányásra nincsen ok. A mai idők a protestantizmust az apály korszakában mutatják. A magyar katholicizmusnak mintha nagyobb szerepe lenne, mint a protestantizmusnak a mai válságos időkben. Ez megmagyarázható, ha tudjuk, hogy az emberiség fejlődésének története nem egyenes, hanem hullámvonalat mutat. Két világnézet küzdelmének eredménye az emberi fejlődés. Az univerzális és individuális világeszme áll egymással szemben. A katholicizmus hatalmas szervezetével, tekintély tiszteletével, fegyelmével az univerzális világeszmét képviseli; a protestantizmus inkább az egyén fejlődésére, az egyénekben rejlő tehetségre és erőkre épít. A két forradalom után a katholicizmus univerzalitása alkalmasabbnak látszik s úgy vélik, hogy a nemzetnek erre van szüksége. Ez így lehet, de ne higyjük, hogy ez örökké is így lesz. Mert ez a mai tévedés, hitetlenség magva. A jövő azé a 3 népé, amelyek a világháborúban a főszerepet vitték, az angol, az amerikai és németeké. Ezek pedig túlnyomó részben protestánsok. Velük tehát a protestantizmusé a jövő. Akik a protestantizmus háttérbe szorulását hirdetik, azok nézzék meg kik siettek elsősorban a külföldet felrázni és kik sietnek elsősorban az elnyomott magyarok segítségére: svéd, norvég, svájci, holland, angol, skót protestánsok. Ne a sülyedést hirdessük, ne versenyezzünk azon, hogy ki tett többet, hogy kié a jelen és a jövő, hanem a nemzet érdekében koncentráljuk az összes kérőerőket s ez a koncentráció ne fegyvercsörgetés, de őszinte testvéresülés legyen. Lélekben legyünk egyek. Hitvitákra most nincs idő.“ A hatalmas erővel és gyújtó hittel elmondott beszéd mély hatást váltott ki a közönségből. A nyomán támadt gondolatrajból néhányat álláspontunk megvilágítása céljából szükségesnek tartunk leszögezni. Hitetlenség. Csak egy formája került megvilágításra. Az, amelyik a Protestantismus jövőjében vesztette el hitét. Ilyen, úgy véljük, igen kevés akadhat a kálvinisták között. Mi egy másik formát gyakrabban tapasztaltunk, bár ez is csak szórványos eset a hívők ezreihez képest. Éspedig egy jelenleg még titkos, új vallás felé való orientálódást. Csak néhány esetről van szó egyes városokban, falukban még annyiról sem. Tekintettel azonban, hogy az új orientálódók többnyire előkelő állásokat töltenek be, igen szerettük volna, ha az államtitkár úr erről is nyilatkozott volna. Mert kell, hogy e kérdések tisztázása egyszer már mégis csak őszintén a nyilvánosságra kerüljön. Kell annyival is inkább, mert e kérdések takargatása és igazolási formalitásokba burkolása mellett az együttműködésre való jóakarat iránt merülhetnek fel a másik oldalról jogos kételyek. Sőt saját soraikban is akadnak néhányan, akik igy vélekednek. Hullámelmélet. Megnyugtató s vele a fenti kételyeket — nem hitetlenséget — kényelmesen át lehet hidalni. Különösen mohamedánokra volna megnyugtató : Allah a katholikus hullámot vetette magasra, Allah majd máskor a protestánst emeli. De az eleve elrendelés rendíthetetlen hite mellett is szabad lévén a vizsgálódás: meg kell jegyeznünk annyit, hogy úgy érezzük, nem a kálvinizmus gyöngült, csak egyes hordozói távolodtak el a magyar kálvinizmus tiszta alapjairól. Mérjük meg, kinek a hite a tisztább és igazabb s egyházához hűbb, aki az uj protestáns hullám feljöveteléig belenyugszik az apályba, vagy aki azt állítja, hogy a magyar kálvinizmus mindenkor és most is termelt annyi erőt, hogy nincs sülyedés. De ehez itt-ott személycsere kellene. S igy inkább e hullámelmélet. . . S az apály . . . S Balthazár. . . A konzekvenciák levonása e cikk keretében, sajnos, nem foglalhat helyet. Talán az estély másik szónoka dr. Sebestyén Jenő, a „Kálvinista Szemle“ nagytudású szerkesztője s mi tagadás benne, a jelenkori kálvinista vezetőemberek között általunk megintranzigensebbnek tartott harcos zászlóvivője adta volna meg a választ a fentiekre, minthogy már lapja hasábjaira több bátor nyilatkozatát olvastuk. Sajnos, ő forgalmi akadályok miatt nem jöhetett. S így az estély Muraközi Gyula ünnepélyes deklarációszerű zárószavai után a Himnuszszal ért véget. a nemzetközi zsidóság újabb frontja. Repülőügynökök fogadják a hazatérőket. Az utóbbi időben hazaérkezett hadifoglyaink egybehangzó elbeszélései alapjára a nemzetközi zsidóságnak egy újabb szervezetéről rántjuk le a leplet. Már több ízben volt alkalmunk rámutatni arra a példátlan szervezettségre, amellyel e destruktív faj egymásután építi ki a maga sajátos frontjait a faji öntudatra ébredt magyarság ellen. Nincs az a pénz, melyet soknak találnának, nincs az az eszköz, melyet fel nem használnának, mint ők mondják — a „keresztény kurzus“ megdöntésére. Mert minden magyar ember tisztában van azzal, hogy az az irányzat, melyet Magyarországon most diadalra akarunk juttatni — nemkurzus. Mert nem rövid lefolyású, hanem a magyar faj védelmét, öncélúságát kereső folyamat, nehéz okulások természetes következménye, mely keresztény erkölcsi megalapozással egyedüli biztos jövendőnket célozza. Természetes, hogy tisztogatással kezdődik, mert előbb védekeznünk kell, hogy erőnk teljességében építhessünk. Ez az önvédelmi harcunk, mellyel végleg le akarjuk magunkról rázni a nyakunkra feküdt fojtogató sémi fajt — természetesen MNfFOT BaTMníó-Mata les- PiMbfiis Részvénytársaság. Bővebbbet a myfi, magasabb napi áron vesz a OliftlIIS Széchenyi-térS.sz. a. az irodában. ÜÜF* Ugyanott lső rendű BORTAPOSÓ ZSÁKOK 100 koronáért kaphatók. 'í®