Kecskeméti Közlöny, 1925. március (7. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-01 / 49. szám
Kecskemét, 1925. március 1. ft«*« »590 fcon»*««. Vasárnap, VII. évfolyam, 49. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Fetelós gaisfkesztó: Dr. KISS ENDRE. SZERKESZTŐSÉG: ShnwMvn...........................................6Csopor, Egy«sxim ára: 15110 K. In- Szabadság-tér 1., 1Lcm. 3 ajtó. Telefon 120. Ssar Vánajtm.......................................20.ooom. Megjelenik hétfő kivételével minden nap. KIADÓHIVATAL: Széchenyi tér 5. Telefon 114. 3 A M. T. I. RÁDIÓJELENTÉSEI. LEGÚJABB. Berlin. Ebert német birodalmi elnök ma délelőtt 10 óra 15 perckor meghalt. — Rio de Janeiro. Nilberogban egy robbanószerraktár felrobbant, 1C0 ember meghalt, 600 súlyosan megsebesült, 3000 ház megrongálódott a robbanás következtében. KIS HÍREK A NAGYVILÁGRÓL. Laibachban tegnap reggel 7 óra 50 perckor majdnem 2 percig tartó heves földrengés volt, kár nem történt. — Római jelentés szerint az albán kormány üldözi a katholikusokat és éles akciót kezdett az olaszok ellen. — Parisban a pénzügyi tárca vitája alkalmával 670.000 főnyi hadsereg hadi kiadásait megszavazták. — Bukaresti jelentés szerint Dobrudzsába Turski-Smil mellett fegyveres bolgár komitácsi bandák átkeltek, de visszaverték őket. — A kisántánt barát olasz lapokban olyan híradás jelent meg, mely szerint a csehekmegállapították, hogy a magyarországi EME és a titkos katonai szervek felkelést szítanak a Felvidéken. Az olasz lapok egy része hazugnak bélyegzi a híradást. — Az angórai kormány csapatai szétverték a kurdisztáni felkelőcsapatokat, a zendülőket üldözik. Ahmed sejket, a vezérüket elfogták. A német—francia kereskedelmi szerződés ügyében megtörtént a megegyezés WWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWWW» Jókai eljött Nagy-Magyarországért. (6.) A nemzeti érzés meleg szivü poétáját ünnepeljük. A lecsonkított ország, a megnyomorított sorsunk szomorú napjait ezer éves történetünk eseményeivel melengetjük. A nagy múlt dicsőség palástjának drágakövei ragyognak felénk és fényük új reményt gyújt bennünk — a küzdelemre. A százéves Jókai Mór érkezett újra Kecskemétre. A ma is élő, a mindig ifjú és örökké a nemzetért küzdő apostol újra itt jár köztünk és szellemajkáról szerte dörög az országrontás felé a vád. — „Harcra készül ellenetek az Isten, mert ti is harcra készültök ellene. Az esküvel kötött békét felforgathatjátok jobbrabalra és lészen tinéktek, amit kívántatok, háború kívül és háború belül, hogy azt fogjátok mondani: elég, elég uram! és nem fogjátok végét látni annak, amit bolondul megkezdtetek . . Azt mondja a történelem, acélos kék szeme a bensőbe látva kutatta a lélek rejtekét. A magyarság sorsát határtalan fantáziával építette naggyá a Volga menti őshaza délibábos végtelenségétől a huszadik század jövendőjéig. Csupa nagyság, fény és hatalom, melyet az igazságért és a nemzete jövőjéért vérző szivü költő, a sok szenvedést megértve, népe sorséul követel. Ma ujra közénk jött s aki határokat nem ismerve száguldott az időn, téren, a végtelenségen át, hogy Attila és Árpád unokáinak útját a nemzeti érzéssel kijelölje, ma fájdalmasan sóhajthat fel az árulás és önkény szűkre csonkított határai között. — „Hová akartok menni esztelenek, tétovázók ? Kinek adatott közületek felelős, hogy Erdélyország férfiai földönfutók, asszonyai özvegyek és gyermekei árvák legyenek ?“ Hát a Délvidék csodálatos mesét suttogó földjét ki árulta el? A Senki szigetén miért dölyfösködhet az úrhatnám idegen ? Lőcse fehér asszonyának kertjében miért gázolhat virágot a cseh martalóc ? A névtelen várat s a Fertő habjait ki merte idegen kalmár vágyak ajándékául adni ? Jókai Mór ma hozzánk is eljött, miként eljár minden magyar városba, hajlékba, szívbe. Talán keresi azt az integer Magyarországot, melynek minden végére annyi szépségből font csokrot. A szivekben fájdalom és gyász s az ő ünnepére készülve összeszorulnak az öklök, hogy ígéretet adjanak az országcsonkításért. S akik lelkükben hordják az országrontás égető bélyegét, érezhetik nyakukon feri a bég sújtó kardjának élét, sövükbe zúghat Jókai szava: Hej gonosz, gonosz! ha te nem lettél volna . . . Ma közénk jött újra a százesztendős Jókai és széttekintve a szomorú országon szent és mély fogadással gyújtunk ünnepi fáklyát... Jókai eljött Nagy-Magyarországért Kis-Magyarországra ! Az ünnepségek programja. Délután 5 órakor th. bizottság díszközgyűlésen hódol Jókai emlékének. Hetessy Kálmán dr. elfoglaltságára való tekintettel elhárította beszéde tartását, igy Jókait felelős szerkesztőnk méltatja. Petőfiről Iványosi Szabó László dr. Vörösmartyról Pozsgay Rezső, Madáchról pedig Faragó Béla bizottsági tagok tartanak emlékbeszédet. — A két első padsort a vendégek, elsősorban a hölgyközönség részére tartják fenn. A színházban 7 órakor lesz az ünnepség a Petőfi Társaság, a Katona József Kör, a színtársulat, Polgári Daloskör és az Úri Banda egyes tagjainak közreműködésével. A Petőfi Társaság részéről Pekár Gyula, dr. Ferenczy Zoltán és dr. Szávay Gyula szerepelnek a díszgyűlésen. A Katona Kör részéről Révész István, Muraközy Gyula, Marton Sándor, dr. Sántha György, Steller Mária énekművésznő műdalokat énekel, a színtársulat pedig a Szigetvári vértenuk c. Jókai dráma első felvonását adja elő. Ma délután érkeznek a Petőfi Társaság tagjai. A ma este 8 órakor megtartandó színházi díszelőadásra mint jeleztük dr. Pekár Gyula a Tercsi Társaság elnöke, Ferenczy Zoltán aleltök, Szávay Gyula főtitkár és Lamperth Géza délután a gyorsvonattal érkeznek Kecskemétre. Fogadásukra a Katona József Kör képviseletében megjelennek az állomáson Marton Sándor elnök és Sántha György dr. titkár. KIS HÍREK MAGYARORSZÁGRÓL. A zágrábi vasútvonalon Bilo-ova között két személyvonat egymásba futott. A súlyos vasúti szerencsétlenségnek 17 halott és 30 súlyosan sebesült áldozata van. A belügyminiszter elrendelte az előszállási állítólagos vérengzés ügyében a vizsgálatot. Elsőnek Drózdi Győzőt hallgatják ki. A Budapesti jelentés szerint illetékes helyen komolyan foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy a minisztériumokban az államtitkároknak és osztályvezetőknek, más hivatalokban az osztályvezetőknek, visszaadják a discrecionális jogot, hogy közérdekű ügyekben a sajtónak felvilágosítást adhassanak. Az Adler és Schlinger cég fizetésképtelensége. Két újabb fizetésképtelenséget jelentettek be a kir. törvényszéken : Adler Miksa és fia fakereskedő, Vizkerethy u. 8 sz. alatt, Schlézinger Márton rövidárus Rákóczi út 2 sz. alatt. Adler Miksa ügyvédjének előadása szerint a bukás fő oka, hogy előbbi üzlethelyiségükből kilakoltatták őket és 6 hónapig nem jutottak helyiséghez, továbbá Adler Miksát súlyos betegsége az üzlettől távol tartotta, közrejátszottak az üzleti pangás, a tőke csekélysége, a hitelek utáni magas kamat stb. 30 százalékos ajánlatot tesz, Vizkelety u. 8 szám alatt saját háza van. A passzívák — értesülésünk szerint — 400 millió körül vannak. Schlézinger Mártont ügyvédjének előadása szerint — társa, Káin Farkas, juttatta a bukásba, aki nem adott az üzlethez tőkét s most pedig Schlézingertől elpörölte egy okirat alapján az üzlethelyiséget berendezéssel együtt. A bukásban ezenfelül közrejátszottak még az üzleti pangás, a tőke csekélysége, a magas kamat stb., stb.. (Lásd fentebb !) Passzívái 660 millióra rúgnak, amivel szemben aktívája 354 milliót tesz ki. 40 százalékos ajánlatot tesz, amit 6 hó alatt egyenlő részletekben fizetne ki. Kezességet vállal érte felesége Meitner Ilona, akinek a Szolnoki úti átjárónál van egy néhány száz milliót érő villája. A véres farsangolás. Fejbelőtte a barátja. Megvasalva hozott be tegnap egy szikár, barnaképű legényt a kir. ügyészségre a csendőrség Jakabszállásról, akinek egy kioltott emberi élet terheli a lelkiismeretét. Selyem János 23 éves gazdalegény a tettes, ifj. Tóth László, szabadságon volt közvitéz a 9 honvéd gyalogezredből az áldozat. Vasárnapról hétfőre virradó éjszakán hangos vendégség mulatott Kis Bálint tanyáján, ahol a környébeli legények alaposan kivették részüket a farsang utolsó napjaiból. Reggel 4—5 óra között felkerekedett a társaság és hazafelé tartott. A Pólyák Antal és Vakulya István társaságában hátul menő Selyem János belekötött egy útjukba tévedt fiatalabb legénybe, akit bottal fejbeütött. A zajra hátraforduló Tóth László rosszalólag szólt a duhajkodó Selyemhez, amiért egy nála fiatalabb, legényt ok nélkül bántalmazott. Ebből támadt a halálos végű szóváltás, amely mindinkább élesedett, dulakodás támadt s egyszerre Selyem revolvert rántva elő megállt a társaságtól néhány lépésnyire . »Senki ne közeledjék mert lelövöm,“ kiáltotta. Tóth László, aki szabadságos katona volt, talán nem vette komolyan ezt a fenyegetést és kilépve a társaságból nyugodt lépéseket tett a revolveres alak felé, azonban ekkor Selyem kezében eldörrent a fegyver s Tóth összerogyott. A golyó fején találta és halálos sebet ejtett a szerencsétlen katonán. Selyem János most a kecskeméti ügyészség fogházának lakója, ahol vizsgálati fogságban van. A vizsgálóbíró a közeli napokban fogja kihallgatni. Részegséggel védekezik, a megölt katona egyik jóbarátja volt.