Kecskeméti Közlöny, 1939. március (21. évfolyam, 49-74. szám)

1939-03-01 / 49. szám

* KECSKEMÉTI KÖZLÖM!! 1939. március 1. Ib­i I IIIBH !!■!■■■■ I IBI I I —TO1DII­BI «■ II «■» ^ EZÜST ÉS SZÍNES DIVATRÓKÁK a GINDER "r.“....... tette a terhes nők jelentkezését, szociális és egész­ségvédelmi gondozás végett. — Vándorcigányok. Gyöngyösön megöltek és kiraboltak egy házaspárt. — A váci fegyházból megszökött Jónás Jánost megtalálták a csendőrök, erre a szökött fegyenc öngyilkos lett. «XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX306QCC A Rösigasgaidsi bíróság orvosi tanácsának tag­jává nevezték ki ismét Cserey -­­Pechány Albint. — .A Közlöny tudósítójától. — Magas kitüntetés érte ma Cserey-Pechány Albin dr-t, a kecskeméti közkórház igazgató főor­vosát. A belügyminiszter a közigazgatási bíróság orvosi tanácsának tag­jává nevezte ki három évre. Az orvosi tanács az orvoskamarák legfelsőbb fe­gyelmi fóruma és annak shász tagja van. Közülük 10 közigazgatási bíró, 10 orvos, mégpedig öt fővá­rosi és öt vidéki. Cserey-Pechány Albin dr. kinevezése munkás­­ságánnak elismerését jelenti, amit még megerősít az a tény is, hogy az előző ciklusban is őt nevezte ki a belügyminiszter. OOCXXXXXXLJOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXJ a HÍpUc&um tixetiUatodUc év,folyama. — A Közlöny tudósítójától. — Vasárnap a róm. kat. egyház zsúfolt dísz­termében megnyílt a néplíceumok tizenhato­dik évfolyama. Kovács Sándor pápai prelátus mondott lendületes megnyitó beszédet, amely­ben vázolta a néplíceumok jelentőségét. Utána lebilincselően szép ószövetségi élő­képek következtek, hozzájuk Tihanyi Tibor dr. piarista tanár mondott mély hatást keltő ismertető előadást. Az élőképek szereplői voltak: Búzás Rózsi, Volent Anci, Tihanyi Irén, Sebestyén Mária, Czikmántori Cinci, Szabó Mária, Nagy Mária, Kiss Antal, Thyll Tibor, Baja Béla, Farkas Antal, Sáfrán Mi­hály, Szabó József és Dékán­y Mihály. Jövő vasárnap délután a piarista diákok rendezik a néplíceumot. ­ Özv. Almássy Lajosné I gyümölcskereskedő őszinte mély részvéttel vettük a gyászhírt, hogy özv. Almássy Lajosné 91 éves korában el­hunyt. Megbecsült és tisztelt személye városszerte ismert volt, úgy tekintik mint a nagyhírű kecske­méti gyümölcskereskedelem egyik úttörő, tovább­fejlesztő Iharcosát. Üzletét vaskézzel, nagy körül­tekintéssel vezette. A mimikát 1929-ben hagyta abba, de gyermekei — ajtók tovább vitték üzletét — csaknem az utolsó időkig hasznát vették bölcs tapasztalatainak. A ritka szép, magas kort megért Almássyné ugyanis az utolsó hetekig teljes testi és lelki frisseségnek örvendett. Nem tudott elfáradni a hosszú munkában, nem volt olyan európai or­szág, ahova mint kecskeméti gy­ümölcskeres­kedő ne szállított volna. Először Ausztriába exportált. Valamikor a következő felirattal dübörögtek gyü­mölcsös vagonjai Berlin, Helsinki, Zürich, London felé. „Almássy Lajosiné, legrégibb kecskeméti cég.“ Szorgalma, fáradhatatlansága és kereskedői ráter­mettsége a kecskeméti gyümölcskereskedelem törté­netének arany­lapjaira kívánkoznak. Életének talán legnagyobb öröme volt, hogy később gyermekei folytatták művét. Reprezentánsa volt ő az élethez alkalmazkodó kecskemétinek, aki az élet minden vonalán meg tudja állni a helyét s utat mutatott. . . Óriási munkát végzett, nagy hasznára volt külke­reskedelmünknek, a városnak és családjának. A gyermekek és a kiterjedt rokonság felé Kecskemét osztatlan részvéte figyel,­eziv. Almássy Lajosné ma, kedden reggel 9 órakor halt meg több hetes gyen­gélkedés után. Temetése csütörtökön délután fél 5 órakor lesz a ref. egyház gyászszertartása szerint a Belső-Széchenyi­ utca 14. szám alatti gyászháztól. — A Meteorológiai Intézet déli jelentése. — Mérsékelt szél, több helyen még eső, a hegyek­ben havazás, éjjel és holnap a felhő felszakadása, az éjszakai lehűlés fokozódik, a nappali hőmérsék­let kissé emelkedik. Legyen teljes munkaszünet március 15-én. Történelmünk legszebb napjainak egyike március 15., a nagy magyar újjáéledés, sza­badság kezdete. Ezen a napon országszerte ün­nepségeket, vacsorákat rendeznek. Ezzel kap­csolatosan az OMKE felhívással fordult a ke­reskedőkhöz, úgy március 15-én ne nyissanak ki, hanem a nagy ünnephez méltóan üzletei­ket tartsák zárva, kirakataikat a nemzeti szí­nekkel díszítsék fel. Úgy hisszük, hogy Kecskeméten nemcsak a kereskedők, de az iparosok és valamennyi vállalat minden külön felhívás nélkül önként teljes munkaszüntet tart, hogy ezzel külsőleg­ ­■■■■■■■aaBaaiBBaBBflBHaBBBBaBBBafeaaBaBflaBaMaflBBBBaa is reprezentálja a város azt az ünnepélyessé­get, amely minden lakóját áthatja a legszebb magyar ünnepen, március 15-én. Kecskemét iparosai, kereskedői és vállala­tai kell, hogy teljes munkaszünetet tartsanak a magyar szabadság ünnepén akkor, amikor világszerte a nemzeti gondolatok és eszmék ülnek diadalt. Értesüléseink szerint egyes szakmákban már mozgalom indult meg a teljes munkaszü­netre vonatokzólag és így bizonyosra vehető, hogy Kecskemét valójában, külsőleg is ünne­pet ül március 15-én. a hármas ikrek közül a két kislány ma reggel meghalt. „Bár a J­óisten megtartotta volna őket­” — mondotta az apa, akinek hat gyermeke jár iskolába. — Táplálkozási elégtelenség volt a halál oka. Lehetséges, hogy a fiú életben marad. Osztatlan nagy érdeklődést keltett teg­napi híradásunk, hogy Baranyi Tóth László városföldi napszámos­ feleségének­,­ Zoboki Eszternek hármas ikrei születtek. Két kislány és egy fiú, a keresztségben Mária, Magdolna és Gergely nevet kapta. Sajnos, koraszülés történt, a csecsemők mindössze egy kilót nyomtak és váltható volt, hogy a hármas ikrek nem maradnak életben. A kórházban az orvosok mindent elkövet­tek, hogy megmentsék a csecsemőket, de hiába. A koraszülés következtében fejletlenül maradt csecsemők nem tudtak táplálkozni, úgyhogy a két kislány ma reggel meghalt. A fiú a legerősebb közöttük, még életben van. Ma délelőtt a kórháziban beszéltünk a hármas ikrek szüleivel. Az asszony jól van, komplikációk nem léptek fel, pár napon be­­lül hazamehet. Férje éppen látogatóban volt nála, amikor bent voltunk. Kérdésünkre elmondták, hogy otthon hét gyerekük van, mind a hét iskolába jár. A legidősebb a 14 éves Eszter, utána a 12 éves Sándor, a 10 éves József, a 8 éves István, a 6 éves László, a 4 éves Rózsi és a két és fél éves Kató következik. A fiatalos külsejű, piros arcú Baranyi Tóth László 40 éves, két és fél évet volt vi­lágháborúban, ötször sebesült meg és most napszámosmunkával tengeti családja életét. Sok a gyerek otthon, mégis kérdésünkre szo­morúan mondja: — Szegény kislányok meghaltak. Bárcsak maradtak volna meg, ha a jó Isten adta őket. Most legalább a fiú maradjon meg, hiszen kell a­­ katona! Az anya és a férje elmondják, hogy bi­zony nehezen megy a sorsuk, sok a kiadás a gyerekekre, akik — hála Istennek — makk­­egészségesek. Most már csak azért imádkoz­­nak, hogy legalább a fiú megmaradjon. A kisgyűlés elismerése Kardoss színigazgatónak. Megindítják az akciót az igazgató visszatartására. Érdekes tervek Miskolccal és Szegeddel kapcsolatban. A kisgyűlés foglalkozott Kardoss Géza színigazgató utazási segély iránti kérelmével. Egyhangúlag 1000 pengőt szavaztak meg, mégpedig ebből 760 pengőt kap Kardoss, 240 pengőt kiosztanak a karszemélyzetnek. Horváth Ödön dr. szólalt fel. őszinte el­ismeréssel adózott Kardoss Géza színigazgató­nak, aki a legrégibb és a legkiválóbb magyar színigazgatók egyike. — Igen nagy szerencse volt —­ mondotta — hogy a kecskeméti színházhoz olyan embert sikerült meg­nyerni három évvel ezelőtt, mint Kardoss Géza. Olyan színházi nívót teremtett meg, amely méltó volt Kecs­keméthez. Nem rajta múlott, hogy nem sikerült olyan érdeklődést kelteni, amelyet az ország legszebb vidéki színháza megérdemelne. Az új pályázat elé bizonyos aggodalommal nézek, mert a mai nehéz anyagi vi­szonyok mellett nem hiszem, hogy lesz megfelelő pá­lyázó. Hogy siker legyen, a városinak már most meg kell szabnia a pályázati feltételeket. A sikerhez jobb anyagi megalapozottság szükséges, már most, a szí­nészek elutazása után azonnal meg kell kezdeni az akciót a kecskeméti színészet érdekében. Az állam figyelmét fel kell hívni arra, hogy a vidéki színésze­tet meg lehet menteni háromszázezer pengő támoga­tással. Azonkívül a városi költségvetésben is nagyobb összeggel kellene, ha lehetne, támogatni magát a kecs­keméti színészetet. Csak így lehet megfelelő igazga­tót kapni. Magyar József dr. Nyúl Lajos megsegíté­séről szólott, majd Marton Sándor azt aján­lotta, hogy a polgármester lépjen érintkezés­be Miskolccal, ahol hathónapos a színházi sze­zon. Egyezzenek meg, hogy három hónapig Miskolcon, három hónapig Kecskeméten játsz­­szon Kardoss társulata és így lehetővé válik, hogy a minden tekintetben kifogástalan és szimpatikus ember visszatérjen Kecskemétre. Liszka Béla dr. polgármester az indítvá­nyokat magáévá tette azzal, hogy eljár ebben az ügy­ben. Nyúl Lajos megsegítéséről is gon­doskodni kívánnak. Kiss Endre dr. főispán megemlítette az egyik régi színházbarát tervét. Szegedet nagy színházi központtá kellene kiépíteni. Nagy társulattal egyszerre Kecskeméten és Szegeden is játszhatna a téli hónapokban. Amikor egyik városban próza menne, a másikban operett lenne a műsoron. Nyári hónapokban a társu­lat Vásárhelyen játszana. Liszka dr. polgár­­mester ebben az ügyben is érintkezésbe lép az érdekeltekkel. Március 1-től minden este Maros Aliz harmonikázik ______Balogtól, Kisfaludi u. 27.

Next