Kecskeméti Közlöny, 1939. március (21. évfolyam, 49-74. szám)
1939-03-01 / 49. szám
* KECSKEMÉTI KÖZLÖM!! 1939. március 1. Ibi I IIIBH !!■!■■■■ I IBI I I —TO1DIIBI «■ II «■» ^ EZÜST ÉS SZÍNES DIVATRÓKÁK a GINDER "r.“....... tette a terhes nők jelentkezését, szociális és egészségvédelmi gondozás végett. — Vándorcigányok. Gyöngyösön megöltek és kiraboltak egy házaspárt. — A váci fegyházból megszökött Jónás Jánost megtalálták a csendőrök, erre a szökött fegyenc öngyilkos lett. «XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX306QCC A Rösigasgaidsi bíróság orvosi tanácsának tagjává nevezték ki ismét Cserey -Pechány Albint. — .A Közlöny tudósítójától. — Magas kitüntetés érte ma Cserey-Pechány Albin dr-t, a kecskeméti közkórház igazgató főorvosát. A belügyminiszter a közigazgatási bíróság orvosi tanácsának tagjává nevezte ki három évre. Az orvosi tanács az orvoskamarák legfelsőbb fegyelmi fóruma és annak shász tagja van. Közülük 10 közigazgatási bíró, 10 orvos, mégpedig öt fővárosi és öt vidéki. Cserey-Pechány Albin dr. kinevezése munkásságánnak elismerését jelenti, amit még megerősít az a tény is, hogy az előző ciklusban is őt nevezte ki a belügyminiszter. OOCXXXXXXLJOOCXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXJ a HÍpUc&um tixetiUatodUc év,folyama. — A Közlöny tudósítójától. — Vasárnap a róm. kat. egyház zsúfolt dísztermében megnyílt a néplíceumok tizenhatodik évfolyama. Kovács Sándor pápai prelátus mondott lendületes megnyitó beszédet, amelyben vázolta a néplíceumok jelentőségét. Utána lebilincselően szép ószövetségi élőképek következtek, hozzájuk Tihanyi Tibor dr. piarista tanár mondott mély hatást keltő ismertető előadást. Az élőképek szereplői voltak: Búzás Rózsi, Volent Anci, Tihanyi Irén, Sebestyén Mária, Czikmántori Cinci, Szabó Mária, Nagy Mária, Kiss Antal, Thyll Tibor, Baja Béla, Farkas Antal, Sáfrán Mihály, Szabó József és Dékány Mihály. Jövő vasárnap délután a piarista diákok rendezik a néplíceumot. Özv. Almássy Lajosné I gyümölcskereskedő őszinte mély részvéttel vettük a gyászhírt, hogy özv. Almássy Lajosné 91 éves korában elhunyt. Megbecsült és tisztelt személye városszerte ismert volt, úgy tekintik mint a nagyhírű kecskeméti gyümölcskereskedelem egyik úttörő, továbbfejlesztő Iharcosát. Üzletét vaskézzel, nagy körültekintéssel vezette. A mimikát 1929-ben hagyta abba, de gyermekei — ajtók tovább vitték üzletét — csaknem az utolsó időkig hasznát vették bölcs tapasztalatainak. A ritka szép, magas kort megért Almássyné ugyanis az utolsó hetekig teljes testi és lelki frisseségnek örvendett. Nem tudott elfáradni a hosszú munkában, nem volt olyan európai ország, ahova mint kecskeméti gyümölcskereskedő ne szállított volna. Először Ausztriába exportált. Valamikor a következő felirattal dübörögtek gyümölcsös vagonjai Berlin, Helsinki, Zürich, London felé. „Almássy Lajosiné, legrégibb kecskeméti cég.“ Szorgalma, fáradhatatlansága és kereskedői rátermettsége a kecskeméti gyümölcskereskedelem történetének aranylapjaira kívánkoznak. Életének talán legnagyobb öröme volt, hogy később gyermekei folytatták művét. Reprezentánsa volt ő az élethez alkalmazkodó kecskemétinek, aki az élet minden vonalán meg tudja állni a helyét s utat mutatott. . . Óriási munkát végzett, nagy hasznára volt külkereskedelmünknek, a városnak és családjának. A gyermekek és a kiterjedt rokonság felé Kecskemét osztatlan részvéte figyel,eziv. Almássy Lajosné ma, kedden reggel 9 órakor halt meg több hetes gyengélkedés után. Temetése csütörtökön délután fél 5 órakor lesz a ref. egyház gyászszertartása szerint a Belső-Széchenyi utca 14. szám alatti gyászháztól. — A Meteorológiai Intézet déli jelentése. — Mérsékelt szél, több helyen még eső, a hegyekben havazás, éjjel és holnap a felhő felszakadása, az éjszakai lehűlés fokozódik, a nappali hőmérséklet kissé emelkedik. Legyen teljes munkaszünet március 15-én. Történelmünk legszebb napjainak egyike március 15., a nagy magyar újjáéledés, szabadság kezdete. Ezen a napon országszerte ünnepségeket, vacsorákat rendeznek. Ezzel kapcsolatosan az OMKE felhívással fordult a kereskedőkhöz, úgy március 15-én ne nyissanak ki, hanem a nagy ünnephez méltóan üzleteiket tartsák zárva, kirakataikat a nemzeti színekkel díszítsék fel. Úgy hisszük, hogy Kecskeméten nemcsak a kereskedők, de az iparosok és valamennyi vállalat minden külön felhívás nélkül önként teljes munkaszüntet tart, hogy ezzel külsőleg ■■■■■■■aaBaaiBBaBBflBHaBBBBaBBBafeaaBaBflaBaMaflBBBBaa is reprezentálja a város azt az ünnepélyességet, amely minden lakóját áthatja a legszebb magyar ünnepen, március 15-én. Kecskemét iparosai, kereskedői és vállalatai kell, hogy teljes munkaszünetet tartsanak a magyar szabadság ünnepén akkor, amikor világszerte a nemzeti gondolatok és eszmék ülnek diadalt. Értesüléseink szerint egyes szakmákban már mozgalom indult meg a teljes munkaszünetre vonatokzólag és így bizonyosra vehető, hogy Kecskemét valójában, külsőleg is ünnepet ül március 15-én. a hármas ikrek közül a két kislány ma reggel meghalt. „Bár a Jóisten megtartotta volna őket” — mondotta az apa, akinek hat gyermeke jár iskolába. — Táplálkozási elégtelenség volt a halál oka. Lehetséges, hogy a fiú életben marad. Osztatlan nagy érdeklődést keltett tegnapi híradásunk, hogy Baranyi Tóth László városföldi napszámos feleségének, Zoboki Eszternek hármas ikrei születtek. Két kislány és egy fiú, a keresztségben Mária, Magdolna és Gergely nevet kapta. Sajnos, koraszülés történt, a csecsemők mindössze egy kilót nyomtak és váltható volt, hogy a hármas ikrek nem maradnak életben. A kórházban az orvosok mindent elkövettek, hogy megmentsék a csecsemőket, de hiába. A koraszülés következtében fejletlenül maradt csecsemők nem tudtak táplálkozni, úgyhogy a két kislány ma reggel meghalt. A fiú a legerősebb közöttük, még életben van. Ma délelőtt a kórháziban beszéltünk a hármas ikrek szüleivel. Az asszony jól van, komplikációk nem léptek fel, pár napon belül hazamehet. Férje éppen látogatóban volt nála, amikor bent voltunk. Kérdésünkre elmondták, hogy otthon hét gyerekük van, mind a hét iskolába jár. A legidősebb a 14 éves Eszter, utána a 12 éves Sándor, a 10 éves József, a 8 éves István, a 6 éves László, a 4 éves Rózsi és a két és fél éves Kató következik. A fiatalos külsejű, piros arcú Baranyi Tóth László 40 éves, két és fél évet volt világháborúban, ötször sebesült meg és most napszámosmunkával tengeti családja életét. Sok a gyerek otthon, mégis kérdésünkre szomorúan mondja: — Szegény kislányok meghaltak. Bárcsak maradtak volna meg, ha a jó Isten adta őket. Most legalább a fiú maradjon meg, hiszen kell a katona! Az anya és a férje elmondják, hogy bizony nehezen megy a sorsuk, sok a kiadás a gyerekekre, akik — hála Istennek — makkegészségesek. Most már csak azért imádkoznak, hogy legalább a fiú megmaradjon. A kisgyűlés elismerése Kardoss színigazgatónak. Megindítják az akciót az igazgató visszatartására. Érdekes tervek Miskolccal és Szegeddel kapcsolatban. A kisgyűlés foglalkozott Kardoss Géza színigazgató utazási segély iránti kérelmével. Egyhangúlag 1000 pengőt szavaztak meg, mégpedig ebből 760 pengőt kap Kardoss, 240 pengőt kiosztanak a karszemélyzetnek. Horváth Ödön dr. szólalt fel. őszinte elismeréssel adózott Kardoss Géza színigazgatónak, aki a legrégibb és a legkiválóbb magyar színigazgatók egyike. — Igen nagy szerencse volt — mondotta — hogy a kecskeméti színházhoz olyan embert sikerült megnyerni három évvel ezelőtt, mint Kardoss Géza. Olyan színházi nívót teremtett meg, amely méltó volt Kecskeméthez. Nem rajta múlott, hogy nem sikerült olyan érdeklődést kelteni, amelyet az ország legszebb vidéki színháza megérdemelne. Az új pályázat elé bizonyos aggodalommal nézek, mert a mai nehéz anyagi viszonyok mellett nem hiszem, hogy lesz megfelelő pályázó. Hogy siker legyen, a városinak már most meg kell szabnia a pályázati feltételeket. A sikerhez jobb anyagi megalapozottság szükséges, már most, a színészek elutazása után azonnal meg kell kezdeni az akciót a kecskeméti színészet érdekében. Az állam figyelmét fel kell hívni arra, hogy a vidéki színészetet meg lehet menteni háromszázezer pengő támogatással. Azonkívül a városi költségvetésben is nagyobb összeggel kellene, ha lehetne, támogatni magát a kecskeméti színészetet. Csak így lehet megfelelő igazgatót kapni. Magyar József dr. Nyúl Lajos megsegítéséről szólott, majd Marton Sándor azt ajánlotta, hogy a polgármester lépjen érintkezésbe Miskolccal, ahol hathónapos a színházi szezon. Egyezzenek meg, hogy három hónapig Miskolcon, három hónapig Kecskeméten játszszon Kardoss társulata és így lehetővé válik, hogy a minden tekintetben kifogástalan és szimpatikus ember visszatérjen Kecskemétre. Liszka Béla dr. polgármester az indítványokat magáévá tette azzal, hogy eljár ebben az ügyben. Nyúl Lajos megsegítéséről is gondoskodni kívánnak. Kiss Endre dr. főispán megemlítette az egyik régi színházbarát tervét. Szegedet nagy színházi központtá kellene kiépíteni. Nagy társulattal egyszerre Kecskeméten és Szegeden is játszhatna a téli hónapokban. Amikor egyik városban próza menne, a másikban operett lenne a műsoron. Nyári hónapokban a társulat Vásárhelyen játszana. Liszka dr. polgármester ebben az ügyben is érintkezésbe lép az érdekeltekkel. Március 1-től minden este Maros Aliz harmonikázik ______Balogtól, Kisfaludi u. 27.