Kecskeméti Lapok, 1924. január-június (57. évfolyam, 1-145. szám)
1924-04-24 / 94. szám
Ara 1060 korona Csütörtök, 1924. április 24. itvenhetedik épfelyast 94. szám. Előfizetési ára%bep feázbM hiráva ♦ féékea postán kudvi évre_____ —■ 1 fi érre____ — fi ligyed évre.____10,WG K 4|l feápapr*__ 21,CMR 1(£**8 itta ár* 1000 I (KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG) FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: H&h köves, ky Zsigmond» ■JELEIONSSAmriTK . Megjelenik minden nap hétfő és eneputáai nap kivételéül 4 iíjsi**íifiníi és euys'^j rís*ét érlstS iunz küíisiasayek & Kwrkmtő&ég vsiíF * fciadáiiivstsi estvére Wáu.M'i. SzerkesztSség és kiadóhivatal 1. **r.. Jmr-jr 8 SZSKKESZTÖSre................. HÍ MTOMDA 8S KIADÓHIVATAL Felelős szerkesztő: Almássy Sándor. Ború és derű. Az idő is mintha rosszakaróink közt szegődött volna. A folytonos hűvös, esős időjárás nemcsak hogy hátráltatta, de sok helyen eddig lehetetlenné tette, hogy a tavaszi kalászosok a földbe kerüljenek, nem is szólva arról a töméntelen menynyiségű vízről, mely a termő területek igen jelentős részét borítja. A víz, különösen az utóbbi esztendők során, sűrűn vendégeskedett a magyar főidőn, különösen pedig a Duna—Tisza közén. Mikor végül május—júniusra a kellemetlen vendégtől a gazda megszabadult, nekiláthatott a föld megmivelésének. A víz után az apály, az évek óta megismétlődő nyári szárazság pusztította, rontotta a gazda, de közvetve az ország reményét is. A mostani tavasz hűvösen, sok esővel köszönt ránk újra. Sok vetést pusztit ki és sok száz holdon, ahol ősszel s búza a földbe került, tavasszal újra szánthat a szemaeti magyar ekéj**, vethet mást, hogy hátha abból az Isten még termést ad. Az idei tavasznak a víz mellett az ab*zoriránsan hideg időjárás is egyik titka, még az őszi vetések is senyvednek, nyomorognak, mert a nyirkos, felhős hideg mellett már nagyon eltelne a zöldelő, nővesző napféry és az ezzel járó meleg. A tavaszi kapátok részére is sürgősen kellene ez az Isten áldása, mert ez átázol, hideg tölébin azok jórésze ki sem kel, ott romlik a vetőmag, ahonnan a szaporulatát kellene várni. A magyar ember megnyugodva a sors csapásaiban, mégis reménnyel, bizalommal tekint a jövőbe. A sors állandóan és mintdig nem egy embert, egy nemzetet szokott sújtani. Mint minden, ennek az útja is változó. A magyar éghajlat, a magyar föld, de még a magyar víz, a szőke Tisza is olyan szeszélyes, olyan szélsőséges, mint a magyar lélek. Hol mélyen elbusul, hol viharba tör, de azután, ha megnyugszik, nincsen a világnak az a kincse, az az értéke, mely desuseféb, mosolygóbb, boldogabb és szebb volna, mint a magyar természet, a magyar föld, a magyar lélek. A hosszú, fájdalmas, szenvedésteljes korú után hittel és reménnyel várja a magyar a derű elkövetkezését. A téli varjúkárogást ezer év óta a tavaszi pacsirtadal várrja a magyar róna felett — hosszú hallgatás, károgás útán meg kell szólalnia végre a lelkek pacsirtadasának is. Nem azért, mert mások igy akarnák, talán azért sem, mert mi áhltjuk, de holtbiztosan és azért, mert a múltban, mindenkor ez hasonlatosan igy volt és a jövőben is igy kell tennie ! Mert a magyarnak Istentől osztályrészül ez így rendeltetett. A kormány megkezdi a szanálás munkáját Néhány napon belül megjelenik a kormány felhívása a Magyar Nemzeti Bank jegyzésére. Tudvalevő, hogy a gazdák, a nagybankok, a gyáripar és a kereskedelem előre megállapított arányban jegyzik a jegybank részvényeit. Az elmúlt héten a gazdák képviselete tárgyalt a malomkoncentrációval arról, hogy a malomkoncentráció bocsásson a gazdák rendelkezésére nagyobb összegű fontkölcsönt, mert csak ilyen módon vehetnek részt a jegybank részvényeinek jegyzésében. Ezek a tárgyalások még nem fejeződtek be, de hír szerint kedvező eredménnyel járnak majd, amennyiben a malomkoncentrációnak sikerült a londoni pénzügyi körökkel olyan megállapodást létesíteni, hogy nagyobb arányú fontkölcsönt vehetnek föl Londonban a gazdák és új búzájára. A jegybank részvényjegyzésére való kormányfölhívással egyidejűleg bocsátják ki a belföldi kölcsönt is, amelyre a kormánynak s szanálási törvényjavaslatok megadják s jogot. Ez a belső kölcsön nem kényszer jellegű, az önkéntes jegyzés elvén alapul és bizonyos kedvezményekre jogosít a jegybank részvényeinek jegyzésénél. A belső kölcsön végleges összegét még nem állapították meg. Elkészült a pénzügyminisztériumban a szanálási javaslatok kényszerkölcsönszakaszainak végrehajtási utasítása is. A végrehajtási utasítás, hír szerint, még e héten megjelenik. A kényszerkölcsön, mint ismeretes, a jövedelemadónak négyszeres, a vagyonadónak hatszoros összegét teszi ki. A végrehajtási utasítás úgy fog intézkedni, hogy a kényszerkölcsönt éppen úgy, mint az előleg befizetését, részletekben lehet beszolgáltatni. A nemzetgyűlés munkarendje tekintetében még nem döntött a miniszterelnök, de előreláthatóan a nemzetgyűlés elé elsősorban a szanálási törvényjavaslattal kapcsolatos néhány törvényjavaslat, ezek között az új vámtarifáról szóló törvényjavaslat kerül. Ezt követőleg beterjesztik a büntetőjogi novelláról szóló javaslatot, majd ennek letárgyalása után sor kerül a tőr e»AAAAAAAAAAA/WW\AAAAáWWWVWWW végighatósági választásokról szóló törvényjavaslatok«. A büntetőjogi novella letárgyalása után a kormány feloszlatja a zalaegerszegi internálótábort. Hír van arról is, hogy a kereskedelmi minisztérium már megtette a szükséges intézkedéseket az állandó béregyeztető bizottságok fölállítására. WV\A."WWViAA/W\AAAAAAAAAAAAAAA/\A/ Sürgősen végrehajtják az 5 millión felüli be nem fizetett kölcsönelőlegeket. A napokban rendelet érkezett a pénzügyigazgatóságra, hogy az 5 millió koronán felül levő és be nem fizetett kölcsönelőlegeket azonnal végre kell hajtani. Az ötmillió koronán alul levő kölcsönelőlegek végrehajtására május 10 ig adott halasztást a pénzügyminiszter. A pénzügyminiszter rendelete a végrehajtásra vonatkozó rendelkezésen kívül lényeges engedményeket tett a köz- és magánalkalmazottak kölcsönelőlegére vonatkozólag. Azoknak a közalkalmazottaknak és magánvállalkozók alkalmazásában levő tisztviselőknek és munkásoknak, akiknek kisebb családi házukon kívül nincsen más vagyonuk és kizárólag fizetésükből élnek, ha az 1923. évi vagyon- és jövedelemadójuk nem tett ki 50 ezer koronánál többet, kérelmükre visszafizetik a már befizetett kölcsönelőlegeket. Az 1023. évre 50.000 koronában megállapított jövedelem- és vagyonadó kölcsönbősege 200—250 ezer koronát tesz ki, tehát azok, kik családi házuk után ilyen összegű kölcsönelőleggé lettek megterhelve, ha már be is fizették az előleg első részletét, minden indokolás nélkül pár sorban kérhetik a befizetett kölcsönelőleg visszafizetését. Az egy összegben lefizetett keresendő cegekre vonatkozóiig is lényeges könnyítéseket tett a pénzügyminiszter. Azok az adózók, akik március 1- ig fizették be az előlegeket, azontúl takarékkoronában tartoztak megfizetni a kivetett összeget és elestek az ötszázalékos kedvezménytől, amit a március 10 ig fizetést teljesítő adózók élveztek. Ugyanis azok, akik március 10 ig egy összegben befizették az előleget Öt százalék elengedésben részesültek. A pénzügyminiszternek ezt a rendelkezését igen sokan félreértették és március 13-ika után is papírkoronában fizették be szintén egy összegben a kölcsönelőleget. Természetes, hogy az ilyen befizetéseket az illetők képesek takarékkoronára kiegészíteni. I ffljgPn* nf*mnfnHr/w literenként 2500 koronától 5000 koronáig I I MAgftSlOKÚ borok» VÁSOrOl bármilyen mennyiségben a I I FRUKTUS Részvénytársaság, Széchenyi-tér 5. sz. .