Kecskeméti Lapok, 1924. január-június (57. évfolyam, 1-145. szám)

1924-04-24 / 94. szám

Ara 1060 korona Csütörtök, 1924. április 24. itvenhetedik épfelyast 94. szám. Előfizetési ár­a%bep feázbM hiráva ♦ féékea postán ku­dvi évre_____ —■ 1 fi érre____ — fi ligyed évre.____10,WG K 4|l feápapr*__ 21,CM­R 1(£**8 itta ár* 1000 I (KECSKEMÉTI FRISS ÚJSÁG) FÜGGETLEN POLITIKAI NAPILAP Főszerkesztő: H&h köves, ky Zsigmond» ■JELEIONSSAmriTK . Megjelenik minden nap hétfő és eneputáai nap kivételéül 4 iíjs­i**íifiníi és euys'^j rís*ét érlstS iunz küí­­isiasayek & Kwrkmtő&ég vsiíF * fciadáiiivstsi estvére Wáu.M'i. SzerkesztSség és kiadóhivata­l 1. **r.. Jmr-jr 8 SZSKKESZTÖSre................. HÍ MTOMDA 8­S KIADÓHIVATAL Felelős szerkesztő: Almássy Sándor. Ború és derű. Az idő is mintha rosszakaróink közt szegődött volna. A folytonos hűvös, esős időjárás nemcsak hogy hátráltatta, de sok helyen eddig lehetetlenné tette, hogy a tavaszi kalászosok a földbe kerüljenek, nem is szólva arról a töméntelen meny­nyiségű vízről, mely a termő területek igen jelentős részét borítja. A víz, külö­nösen az utóbbi esztendők során, sűrűn ven­dégeskedett a magyar főidőn, különö­sen pedig a Duna—Tisza közén. Mikor végül május—júniusra a kellemetlen ven­dégtől a gazda megszabadult, nekiláthatott a föld megmivelésének. A víz után az apály, az évek óta megismétlődő nyári szárazság pusztította, rontotta a gazda, de közvetve az ország reményét is. A mostani tavasz hűvösen, sok esővel köszönt ránk újra. Sok vetést pusztit ki és sok száz holdon, ahol ősszel s búza a földbe került, tavasszal újra szánthat a szem­aeti magyar ekéj**, vethet mást, hogy hátha abból az Isten még termést ad. Az idei tavasznak a víz mellett az ab*­zoriránsan hideg időjárás is egyik titka, még az őszi vetések is senyvednek, nyo­morognak, mert a nyirkos, felhős hideg mell­ett már nagyon eltelne a zöldelő, nő­ve­sz­ő napfér­y és az ezzel járó meleg. A tavaszi kapátok részére is sürgősen kellene ez az Isten áldása, mert ez átázol­, hideg tölébin azok jórésze ki sem kel, ott rom­lik a vetőmag, ahonnan a szaporulatát kel­lene várni. A magyar ember megnyugodva a sors csapásaiban, mégis reménnyel, bizalommal tekint a jövőbe. A sors állandóan és mint­dig nem egy embert, egy nemzetet szokott sújtani. Mint minden, ennek az útja is változó. A magyar éghajlat, a magyar föld, de még a magyar víz, a szőke Tisza is olyan szeszélyes, olyan szélsőséges, mint a ma­gyar lél­ek. Hol mélyen elbusul, hol viharba tör, de azután, ha megnyugszik, nincsen a világnak az a kincse, az az értéke, mely desuseféb, mosolygóbb, boldogabb és szebb volna, mint a magyar természet, a magyar föld, a magyar lélek. A hosszú, fájdalmas, szenvedésteljes korú után hittel és reménnyel várja a ma­gyar a derű elkövetkezését. A téli varjú­­károgást ezer év óta a tavaszi pacsirtadal várrja a magyar róna felett — hosszú hall­gatás, károgás útán meg kell szólalnia végre a lelkek pacsirtadasának is. Nem azért, mert mások igy akarnák, talán azért sem, mert mi áhltjuk, de holtbiztosan és azért, mert a múltban, mindenkor ez ha­sonlatosan igy volt és a jövőben is igy kell tennie ! Mert a magyarnak Istentől osztályrészül ez így rendeltetett. A kormány megkezdi a szanálás munkáját Néhány napon belül megjelenik a kor­mány felhívása a Magyar Nemzeti Bank jegyzésére. Tudvalevő, hogy a gazdák, a nagybankok, a gyáripar és a kereskedelem előre megállapított arányban jegyzik a jegy­bank részvényeit. Az elmúlt héten a gaz­dák képviselete tárgyalt a malomkoncentrá­cióval arról, hogy a malomkoncentráció bocsásson a gazdák rendelkezésére nagyobb összegű fontkölcsönt, mert csak ilyen mó­don vehetnek részt a jegybank részvényei­nek jegyzésében. Ezek a tárgyalások még nem fejeződtek be, de hír szerint kedvező eredménnyel járnak majd, amennyiben a malomkoncentrációnak sikerült a londoni pénzügyi körökkel olyan megállapodást létesíteni, hogy nagyobb arányú fontköl­­csönt vehetnek föl Londonban a gazdák­­ és új búzájára. A jegybank részvényjegyzésére­ való kor­­mányfölhívással egyidejűleg bocsátják ki a belföldi kölcsönt is, amelyre a kormánynak s szanálási törvényjavaslatok megadják s jogot. Ez a belső kölcsön nem kényszer jellegű, az önkéntes jegyzés elvén alapul és bizonyos kedvezményekre jogosít a jegy­bank részvényeinek jegyzésénél. A belső kölcsön végleges összegét még nem álla­pították meg. Elkészült a pénzügyminisztériumban a szanálási javaslatok kényszerkölcsönszaka­­szainak végrehajtási utasítása is. A végre­hajtási utasítás, hír szerint, még e héten megjelenik. A kényszerkölcsön, mint isme­retes, a jövedelemadónak négyszeres, a vagyonadónak hatszoros összegét teszi ki. A végrehajtási utasítás úgy fog intézkedni, hogy a kényszerkölcsönt éppen úgy, mint az előleg befizetését, részletekben lehet beszolgáltatni. A nemzetgyűlés munkarendje tekinteté­ben még nem döntött a miniszterelnök, de előreláthatóan a nemzetgyűlés elé első­sorban a szanálási törvényjavaslattal kap­csolatos néhány törvényjavaslat, ezek kö­zött az új vámtarifáról szóló törvényjavas­lat kerül. Ezt követőleg beterjesztik a bün­tetőjogi novelláról szóló javaslatot, majd ennek letárgyalása után sor kerül a tőr­ e»AAAAAAAAAAA/WW\AAAAáWWWVWWW végighatósági választásokról szóló törvény­­javaslatok«. A büntetőjogi novella letár­­gyalása után a kormány feloszlatja a zala­egerszegi internálótábort. Hír van arról is, hogy a kereskedelmi minisztérium már megtette a szükséges intézkedéseket az állandó béregyeztető bi­zottságok fölállítására. WV\A."WWViAA/W\AAAAAAAAAAAAAAA/\A/ Sürgősen végrehajtják az 5 millión felüli be nem fizetett kölcsönelőlegeket. A napokban rendelet érkezett a pénzügy­­igazgatóságra, hogy az 5 millió koronán felül levő és be nem fizetett kölcsönelőle­­geket azonnal végre kell hajtani. Az ötmil­lió koronán alul levő kölcsönelőlegek vég­rehajtására május 10 ig adott halasztást a pénzügyminiszter. A pénzügyminiszter rendelete a végre­hajtásra vonatkozó rendelkezésen kívül lé­nyeges engedményeket tett a köz- és ma­­gánalkalmazottak kölcsönelőlegére vonat­kozólag. Azoknak a közalkalmazottaknak és magánvállalkozók alkalmazásában levő tisztviselőknek és munkásoknak, akiknek kisebb családi házukon kívül nincsen más vagyonuk és kizárólag fizetésükből élnek, ha az 1923. évi vagyon- és jövedelemadó­juk nem tett ki 50 ezer koronánál többet, kérelmükre visszafizetik a már befizetett kölcsönelőlegeket. Az 1023. évre 50.000 koronában megállapított jövedelem- és va­gyonadó kölcsönbősege 200—250 ezer ko­ronát tesz ki, tehát azok, kik családi házuk után ilyen összegű kölcsönelőleggé lettek megterhelve, ha már be is fizették az elő­leg első részletét, minden indokolás nélkül pár sorban kérhetik a befizetett kölcsön­­előleg visszafizetését. Az egy összegben lefizetett keresendő c­­­egekre vonatkozóiig is lényeges könnyí­téseket tett a pénzügyminiszter. Azok az adózók, akik március 1- ig fizették be az előlegeket, azontúl takarékkoronában tar­toztak megfizetni a kivetett összeget és elestek az ötszázalékos kedvezménytől, amit a március 10 ig fizetést teljesítő adózók élveztek. Ugyanis azok, akik március 10 ig egy összegben befizették az előleget Öt százalék elengedésben részesültek. A pénz­ügyminiszternek ezt a rendelkezését igen sokan félreértették és március 13-ika után is papírkoronában fizették be szintén egy összegben a kölcsönelőleget. Természetes, hogy az ilyen befizetéseket az illetők képe­sek takarékkoronára kiegészíteni. I ffljgPn* nf*m­nfnHr/w literenként 2500 koronától 5000 koronáig I I MAgftSlOKÚ borok» VÁSOrOl bármilyen mennyiségben a I I FRUKTUS Részvénytársaság, Széchenyi-tér 5. sz. .

Next