Kecskeméti Napló, 1916. március (5. évfolyam, 49-74. szám)
1916-03-01 / 49. szám
2. oldal Jibó'Remjai Jiapió 49. szám. Városi közgyűlés. A város t. bizottsága kedden délelőtt tartotta rendes havi közgyűlését, melyen gr. Ráday Gedeon főispán elnökölt. Kevéssel 11 óra előtt az elnök megnyitja az ülést és kéri Stringovits aljegyzőt a polgármesteri jelentés felolvasására, melyből értesülünk, a liszt, a kenyér gondoskodásáról a városnak. Faragó Béla interpellál a városi tejcsarnokban előforduló állítólagos visszaélések ügyében, amennyiben ott sokan nagy előnyökben részesülnek. Sándor István reflektálva az interpellációra kijelenti, hogy most már mindenki jeggyel kap s igy nem az előbbre tolakodók részesülnek előnyben. Sándor István külön kéri a t. bizottság tagjait, hogy ha bármi közérdekű eljárást rossz irányú kritikával érint a közönség — ami több példa elmondásával sajnos oly gyakori városunkban — akkor igyekezzenek őket rábeszélni a tényről való meggyőződésre és járjanak el a mende-mondára való adás és rosszindulatú elitélés előtt oly korrektül, mint azt Faragó Béla th. b. tag is tette. Ezután Csősz József th. b. tag kéri a főispánt a szölőbetegségek meggátlása érdekében a kormánynál való szives közreműködésre, hogy a kilátásba helyezett 6 vagyon kékkövön kívül a küldöttségileg kérendő kékkő bocsáttassák Kecskemét rendelkezésére. A főispán a legnagyobb készséggel vállalja, hogy a lelkére beszél a földmivelésügyi miniszternek s ha lesz tényleg rézgálic, akkor Kecskemét minden bizonnyal előnyben fog részesülni. Grassely Miklós a lókapák beszerzését és közrebocsátását ajánlja a polgármester és a tanács pártfogásába, minek módját a polgármester meg is találta s igy e kérés elintézését kilátásba is helyezte. Több apró ügy elintézése után a közgyűlés rátér a tárgysorozat 32. pontjára: a központi választmány megüresedett a tagsági hely betöltésére vonatkozó választásokra. Főispán a szavazatszedő bizottság elnökévé id. Szappanos Istvánt és tagjául Sárközy Lászlót és Horváth Jánost. A szavazatok leadása és összeolvasása után elnök kihirdeti, hogy a központi választmányba Dr. Rapcsányi Kálmán dr. Váry István lett beválasztva egyhangú szavazattal. Végezetül Zimay Károly tanácsnok, a jövedelmi adó első fokú megállapítására illetékes adófelszólamlási bizottság 2 rendes és póttag megválasztása tárgyában a minisztérium erre vonatkozó rendeletének eleget téve, rendes tagokul Héjjas István és Dr. Tassy József és póttagokul Fleischmann Gábor és Bóka Péter megválasztását ajánlotta, mint a tanács határozatát, mit a közgyűlés tudomásul vett és ezzel a közgyűlés d. u. fél 1 órakor befejeződött. Hock János képviselő rövid beszédben ismertette az özvegyek kívánságát — A bizalom és a remény hozta fel ezeket a szegény asszonyokat Kecskemétről — mondotta. Megmagyaráztam már nekik, hogy ne sok reményt fűzzenek akciójukhoz, mert bizonyos dolgok keresztülvitele most lehetetlen. Ők azt panaszolják, hogy nagy anomália történik velük Amióta férjeik elestek, kevesebb segélyt kapnak, mint amikor férjeik még éltek és harcoltak. Egy özvegy havi tíz korona segélyt kap, egy-egy gyerek pedig egy-egy koronát. Ebből megélni lehetetlenség. Hozzájárul a bajokhoz még az is, hogy az úgynevezett túlélvezményt levonják a hatóságok, ami még nehezebbé teszi helyzetüket. Tisza István gróf: Az állami segélyhez még hozzászámítandó a katonai segély. Sajnos, ezeket elég késedelmes utalják ki. Egy özvegy: Kegy times uram! Van közöttünk olyan asszony is, akinek öt-hat gyermeke van. Hogy éljen meg az ilyen tizenhat koronából? Tisza István gróf: A hatóságokat már utasítottuk, hogy ne vonják le a többletet. Azonkívül utasítást adunk arra is, hogy a katonai segély előlegeztessék s ezeket az előlegeket csak később vonják le. A túlélvezményt jövőben nem szabad levonni, a legsúlyosabb panaszokon segítettünk. Szűcs L.-né: Próbáltunk már a kecskeméti hadsegélyző hivatalhoz fordulni, de ott se segítettek rajtunk. Nem fordulhatunk senkihez, csak a magas kormányhoz. Tizsa István gróf: A Budapesten székelő központi hadsegélyzőnek én vagyok az elnöke. Nekünk van egy kis pénzünk. Bizonyos kisebb összegeket talán innét is kiutalhatnánk. A segélyek körül való anomáliák egyik oka különben az, hogy a kormány rendeletei talán még nem érkeztek meg minden helyre és így egyes hatóságok még most is a régi alapon járnak el. Gondoskodni fogok róla, hogy a kormány intenciáról Kecskeméten is tudomást vegyenek. Tisza azután Szűcs Lajosnétot átvette az özvegyek kérelmét és eltávozott. Az özvegyek, akik mindvégig hálálkodva hallgatták, megéljenezték a miniszterelnököt, a vetőmaggal tett kosarat a folyadékba, a másik pedig két kezével bent a folyadékban dörzsöli azt és igy jól megmossa. A folyadék felszínére került üszkös magvakat egy kis szita segélyével lemérjük. Az ilyen módon megmosott gabonát vékony rétegekben kell kiteríteni és megszárítani, ez az eljárás teljes védelmet ad kétszög ellen. Nagyon fontos dolog, hogy egy cseppel se használjunk több mennyiséget, mint amennyit fentebb mondottunk, vagyis minden 300 liter vízre egy kilogrammot. Ha ennél erősebb oldatot készítünk, vagyis ha 300 liter vízhez több mint 1 kilogram formatint adunk, akkor az megtámadja a mag csiaképességét és esetleg teljesen meg is ölheti a magot. Az előírás szerint készült folyadékban csávázott mag sem csiraképesség, sem élvezhetőség tekintetében kárt egyáltalán nem szenved s a csávázott, de elvetésre nem került magot nyugodtan lehet emberi vagy állati táplálékul használni. Ezzel a csávázással azonban nemcsak a könszög pusztul el, de egyéb kártételek ellen is megóvjuk a vetőmagot. Az árpán és zabon egy penészgomba is szokott lenni, amely főleg az árpára veszedelmes és főleg annak levelein mutatkozik kártétele, amenynyiben ott hosszú, barna sávok képződnek. Rendszerint már a csírázás kezdetén meglepi az árpaleveleket, miért azok fejlődésükben visszamaradnak s magot egyáltalán nem hoznak, vagy csak apró szeműt és keveset. De a felsorolt növényeken kívül a paszulyt, a lóheremagot is érdemes formáimnál csávázni; a paszulyon is van egy penészgomba, amely ha elhatalmasodik, nagyon csökkenti a hüvelyképződést s a magot foltossá teszi, tehát értékét csökkenti. A lóherének pedig az úgynevezett fekélykór betegségét akadályozhatjuk meg a formatinban való pácolással. Ez a penészgomba a lóhere szárában mély és besüppedő foltokat okoz, miért az erősen megtámadott növény elszárad A lóherének ez a betegsége nálunk még kevésbé ismert, de némely vidékeken már két év óta jelentékeny károkat okozott, a most felsorolt betegségek gyakoriassága tehát indokolttá teszi, hogy a tavaszi vetőmagvakat is elvetés előtt pácolásnak vessük alá, sőt alkalmazzuk ezt az eljárást a lucerna, csillagfürt, cukor- és takarmányrépa vetőmagjánál is, mert ezáltal számos oly betegséget kerülünk el, amely terméseinkben egy tizedrész, vagy ennél is nagyobb kárt okozhat. Megtehetjük ezt annál is inkább mert, miként az elmondottakból kitűnik, ezen csávázási eljárás nemcsak rendkívül egyszerű de nagyon olcsó is. A kecskeméti hadiözvegyek Tiszánál. A napokban jeleztük, hogy Kecskemét nehéz helyzetben levő hadiözvegyes küldöttséggel járul a miniszterelnök elé, hogy a havi 14 korona özvegyi nyugdíj helyett, legalábbis addig, amíg rendes foglalkozáshoz jutnak, az előtt élvezett, de férjeik hősi halála folytán elvont hadisegélyben részesüljenek. A küldöttség tagjai, számszerint 17-en a fáradhatatlan Szűcs Lajosnénak vezetésével vasárnap délután indultak Budapestre, ahol Hock János városunk egyik képviselőjét kérték fel a küldöttség vezetőjéül. A küldöttség a kupolacsarnokban helyezkedett el s Gróf Tisza Istvánt várták. Hock János az ülésteremben fölkereste Tiszát és értesítette, hogy a hadiözvegyek óhajtanak ebbe járulni, a miniszterelnök azonnal késznek nyilatkozott arra, hogy a küldöttséget fogadja s az ülésszakot berekesztő királyi kézirat feldodlása után nyomban a kupolacsarnokba sietett. — Adjon isten! — mondta magyaros melegséggel a miniszterelnök és érdeklődve fordult a feketeruhás asszonyok felé. Védekezés az üszög ellen Nálunk általánosságban elterjedt nézet, hogy az üszög csak a búzában tesz kárt. Igaz, hogy az üszög által búzavetéseinkben okozott kár óriási nagy s évente nem kevesebb, mint 6—7 millió méter mázsa búzára tehető, de az is igaz, hogy az üszög az árpa, a zab, a köles, muhar és cirok termésében is nagy károkat okoz ugyannyira, hogy ha ezeket a károkat összevetjük, meg kell ütközni azon, hogy a magyar gazda ez ellen a sok-sok milliót kitevő kár ellen alig védezik. Ha csávázza is őszi búza vetőmagvait, de már senkinek sem jut eszébe a tavaszi vetőmagvakat is csávázni, holott ezek éppen úgy rászorulnak a csávázásra, mint az ősziek. Nem lehet ma arról szó, hogy rézgáliccal csávázzunk, mert erre a célra rézgálic nem áll rendelkezésünkre. Van azonban egy éppen olyan jó, vagy még ennél is jobb csávázószer, az úgynevezett „formaldehid“ (röviden: formalin), amely kellő hígításban a magra tapadó üszköt tökéletesen megöli. Ez a formalin kereskedésben nem tiszta állapotban, hanem 40 százalékos hígításban kapható. Ebből 300 liter vízhez egy kilogrammot kell adni, többet nem is szabad, amit ha jól összekevertünk, kész a csávázószer. Miután pedig a formalin igen olcsó anyag és kilogrammja csak 1 korona 85 fillérbe kerül a Magyar Mezőgazdák Szövetkezeténél (Budapest, V., Alkotmányutca), a csávázás elenyésző csekélységbe kerül, amennyiben a három hektoliter folyadék elegendő 10 hektóliter búza vagy egyéb anyag eszávázására. Ebben a folyadékban mosni kell a vetőmagot; legjobb erre a célra zsákvászonnal bélelt 2 darab fűzfakosarat használni, amelyek mindenikébe 12—15 liter búzát öntünk. Az egyik munkás belementi MAPI HÍREK. Kecskemét, 1916. február 29. * Személyi hír. Gróf Ráday Gedeon főispán a d. e. 10 órakor a th. bizottsági közgyűlésre Kecskemétre érkezett. * Eskütétel. A központi választmány két uj tagja, dr. Váry István és Rapcsányi Kálmán ma tették le esküjöket a polgármester előtt. * A kuructéri Kath. Leányegyesület vasárnap délután tartotta meg a tíz pontból álló farsangi kabaréját. A Kath. Egyház dísztermét zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség és miután a kissé később megjelentek közül igen számosan helyet már nem kaphattak, a kedvesen összeállított teljes műsort márc. 2 án, csütörtökön délután 6 órai kezdettel ugyanott megismétlik. Belépti díj 40 fillér. Az egyesület vezetősége e kabaré jövedelmét a Vöröskereszt nemes céljaira fogja átadni. * Kérjünk fegyenceket gazdasági munkára. Annak idején közöltük, hogy a gazdák mezei munkák elvégzésére fegyenceket kaphatnak. A jelentkezési határidőt a főispán csütörtökig meghosszabbította, s azért, akiknek munkásra szükségük van, még jelentkezhetnek a városházán. Megjegyezzük, hogy a fegyencek munkája sokkal többet ér a foglyokénál.