Nyírségi Magyar Nép, 1949. július (6. évfolyam, 150-176. szám)
1949-07-03 / 152. szám
2. oldal. Megrendezik a nyíregyházi KfiOSz-napot Pénteken este úgy határozott a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezete, hogy a rossz időjárás miatt későbbi időszakra halasztják el a mai Káosz napot. Elhatározásukat most megváltoztatták és úgy határoztak, hogy mégis megrendezik az ünnepséget. A Káosz-nap ma délelőtt 10 órakor veszi kezdetét a bujtosi sporttelepen naggyűléssel, ahol központi kiküldött iszteszteti a szakszervezet feladatait. A naggyűlést sportműsor követi, motorkerékpáros, kerékpárverseny, labdarúgó mérkőzések, majd a szabadtéri színpadon értékes kultúrszámokkal szerepelnek a város színjátszói, tánc és érekcsoportjai. Szerepel aMagyar-szovjet Társaság szimfonikus zenekara is. A sportpályán a különböző Nemzeti Vállalatok pavilonokat is állítanak fel. NYÍRSÉGI magyar nép Az év végére nem lesz írástudatlan Szatmár-Beregben Szatmár-Beregben 1,242 azoknak a száma, akik a múlt bűnéből nem tudnak még ma sem írniolvasni. A Magyar Dolgozók Pártja elhatározta, hogy a megyében analfabéta-tanfolyamokat rendez és ezekkel még ebben az évben megszünteti valamennyi analfabéta írástudatlanságát. A csengeri járásban 60, a gyarmati járásban 77, a szálkai járásban 189, a naményi járásban 51 helyen indulnak analfabéta tanfolyamok. Senki se hitte, hogy a hét hold teremni fog... Most megnézheti az egész Nagytó-oldal, I Kiserdő dűlő, meg a Meggyesvápaiak Magas, szőke ember Balázs Józsi. Szürke az arca. Térdig feltúrt nadrágját, zubbonyát is por lepte. Molnár Lacival az előbb tették le a lapátot. Árpát, meg korpát forgattak a magtárban__ Meg ne romoljon. Kell a hízóknak. Több, mint 170 van a csoportnak. Bent hűsölnek a homokon. Jóllaktak. Egy-kettő odajön a karám széléhez, aztán elfeküsznek az árnyékon. Ezekre ügyel Balázs Józsi Molnár Lacival, meg Kucserával. Ők felelősek a csoportban a jószágért. A harámhoz támaszkodunk. Beszélgetünk. Balázs Józsi most jár a huszonnyolcadik esztendejében. Itt lakik a Szakolyitanyán. Esztendeje sincs, hogy elvette Lipők Józsi bácsi lányát. Az öreg Lipőköt — úgy mondják — elvitte a robot,, még mikor Szakolyi István kulák volt erre a szántók, szőlők, meg gyümölcsösök mindenhatója, egész sor cselédje korlátlan ura. Kutyasoruk volt itt — ahogy mindenütt — a cselédembereknek. Balázs Józsi a másik Szakolyinál robotolt gyerekkorától. Semjénben Szakolyi Zoltánnál. — Szántott, kapált, aratott. Szakolyinak. Semmiért. Aztán elvitték a frontra. Negyvenhétben jött haza. Kievben volt munkás. Pazonyba jött vissza. Karácsonyra nősült. Nehéz volt. Mire hazajött, már kiosztották erre a földet. A termelőcsoport is megalakult már novemberben. Gondolkodott a megoldáson Balázs Józsi sokat. Aztán elment a csoportértekezletre. — Vegyetek fel. Becsületesen fogok dolgozni. — Felvesszük — így határozott a csoport, így lettek tizenheten s 120 holdra. Balázs Józsi állta a szavát. Dolgozott becsületesen. Kivette a részét a csoport munkájából. És a munka első gyümölcse most már beérett. — Most fogunk először magunknak aratni — mondja boldog mosollyal. És ahogy derűs kis ráncok ülnek a szája köré, megbomlik mellettük a lerakódott szürke por. — Olyan magas a rozs, mint Józsi, amilyen nagy ember — mondja büszkén Kiss Károly, a csoportvezető. Aztán beinvitál a hűvös irodára, hogy elmondhassa a rozs történetét. — Tudja elvtárs, novemberben felszántottunk hét holdat traktorral. Tizenharmadikára esett a vetés. Rozs ment bele, meg két és félbe búza. Másnap leesett az első hó. Már akkor azt mondták: ez a hét hold se fog semmit teremni. Ráadásul tavasszal eső helyett szelet kapott. De nekifogtunk. Mintha valamennyiünknek egyetlen szívügye lett volna. Emlékszem, mintha csak tegnap lett volna. Április harmadikén szórtuk fel műtrágyával. Másnapra kapott egy esőt. — Most már Józsi se látszik ki belőle. És tudja mennyit fog hozni? Tán több, mint nyolc mázsát egy hold! De minden gyönyörű itt. Jó esőzés utáni napban fürdik minden. A tanyaudvaron hónapos kacsák, meg gyerekek lubickolnak a pocsolyákban. A nagyobbja már segít. Pataki Laci most itatja a teheneket. Bajlódik a vödörrel, mert nehéz a kölönc és az ostorfa a vizesedénnyel együtt őt is felfelkapja. De azért sikerül... Odakint embernyi a napraforgó, meg a kukorica, virágzik a krumpli. A rozs már beérett. A Peckes dűlőben kedden állnak neki valahányan. A szőlőt most kötözik. Sárosi, meg Biró. A tízholdnyi gyümölcsösben alig bírják a fák a termést. Orom nézni a jó munka eredményét a csoport földjén, meg a gazdaságban. Hiába, sokat számít a nagykállói traktoristák jó mélyszántása, a sokmázsa műtrágya, a jó mag, meg — nem utolsó sorban — a közös munka. El is ismerik, akik erre járnak a dűlőn. A Nagytó-oldalról, Meggyesvápáról, a Kiserdő-dűlőről. Még Pazonyból is kijönnek. Érdemes is. 25 százalékkal többet hozott a nagyüzemben a föld, mint az egyénileg dolgozó kisparasztoknak. — Azért is jött el Szabolcsi Miklós, meg a többi társa, hogy bejelentsék: ha befogadtok, bejövünk a földdel, meg a szőlővel... Egy hét múlva jönnek a traktoristák. A cséplővel tárcsát is hoznak. És esténként feltárcsázzák a Peckes dűlői rozsföldet. Segítenek a csoportnak. — Jól dolgoznak Kiss Károlyék, Balázs Józsi, Nagy Bori, Mérik Etel, Pista Józsi, Sárosi Andri meg a többiek. Az egész csoport. Meg is van az eredmény. És most tettek egy komoly elhatározást. Felvételüket kérik a Pártban. Szabolcs járásainak DÉFOSz titkárai értekezletet tartottak A DÉFOSz szabolcs megyei szervezetének járási titkárai szombatom összeültek a DÉFOSz nyíregyházi szervezetének székházában. Értekezletükön beszámoltak a megye kilenc járásának az aratást előkészítő munkáiról, felvetették azokat a hibákat, amelyeket ezen a téren tapasztaltak és kijelölték a feladatokat, amelyeket a hibák kijavítására meg kell oldaniuk. Az értekezleten a DÉFOSz járási titkárok elmondták azt is, hogyan folyik járásukban az osztályharc a falu kizsákmányoló elemei, a kulákok ellen. Konkrét példákat, eseteket említettek és tapasztalataikat kicserélve még jobban fogják majd képviselni a kulákoknál dolgozó földmunkások ügyét, még jobban fogják vinni a harcot a kulákok ellen. Szamoskér dolgozó parasztjai példát mutatnak A Tunyog és Szamoskér közötti bekötőutat Szamoskér dolgozó parasztjai önkéntes közös rohammunkával építették meg, ezzel nagyobb összeget takarítottak meg az útépítésre fordított beruházásból. A telefon bevezetésével is lelkes munkát végeztek a község lakói. A közös munkánál különösen kitűntek az Eposz szervezetek parasztfiataljai, akik az útépítésnél 420 munkaórát dolgoztak. Most az a céljuk, hogy önkéntes munkával a Nábrád és Szamoskér közötti megcsúszott Szamostöltést kikövezik és ezzel ismét jelentős összegeket takarítanak meg, amelyeket más községfejlesztési célokra tudnak használni. A magyiak aratási, hordási és cséplési versenyre hívták ki a baktai járás valamennyi községét Magy község dolgozói elhatározták, hogy aratási, behordási és cséplési versenyre hívják ki a nyírbaktai járás valamennyi községének dolgozó parasztjait. Kidolgozták versenytervüket és a versenyfelhívást megküldték minden községnek. Versenyük célja, hogy időre befejezzék az aratást és hordást, a cséplési munkák végzésénél pedig minden szem búzára, gabonára ügyeljenek. A Magyar Dolgozók Pártja magyi szervezetének tagjai elhatározták, hogy versenybenlearatják két magyi özvegyasszony, Kucsmár Józsefné és id. Macali Jánosné termését. VASÁRNAP, 1949. JÚLIUS 9. ÚJ HARCI FELADATOK Szabolcsban, Szatmárban és Beregben is, mint szerte az egész országban, a demokrácia legjobb termésének betakarítására készülődnek dolgozó parasztjaink. Ebben az esztendőben értük el azt, hogy mezőgazdaságunk egy szinten van a háború előttivel, sőt nem egy helyen túlszárnyalta. És ez a gazdasági év volt az, amikor ráléptünk a falu szocialista építésének útjára. Szabolcs és Szatmár-Berenő dolgozó parasztjai mellett is itt áll a szocialista ipar, amely újabb és újabb gépállomásokat küld a megyéknek, több műtrágyát, új, modernebb gazdasági gépeket És megyéink dolgozó parasztjainak élén ott vannak termelőcsoportjaink amelyek nagyüzemi gazdálkodásukkal, kitűnő terméseredményeikkel példázzák a fallu szocialista fejlődésének útját. És itt vetődik fel minden téves hiedelemmel, minden félrevezető állítással szemben: a kulákok — akik eddig sem figyelték tétlenül a dolgozó parasztok felemelkedését, gazdasági és politikai győzelmeiket — most még inkább nem fogják ölhetett kézzel nézni Szatmár-Bereg és Szabolcs dolgozó parasztjainak gyarapodását. Falusi pártszervezeteinknek, a’ dolgozó parasztok és földmunkások szervezetének, a DÉFOSznak, de minden dolgozó parasztnak tisztában kell ’tennie azzal, hogy a falusi kapitalizmus, a kizsákmányoló kulákok korlátozásánál a leghétköznapibb gazdasági, termelési kérdések is politikai, harci kérdések. Tisztában kelll lenniük azzal, hogy az idei jó termés betakarításához is kevés csak a munka jó megszervezése, kevés az aratási, behordási és cséplési verseny, ha a tények meg nem látásából, a helyes politika fel nem ismeréséből, a kellő éberség hiányából, erőnk túlbecsülésébőll adódóan nem ismerjük fel az új harci feladatokat, amelyeket mezőgazdaságunk első nagy győzelmének aearatása mellett meg kell oldanunk. Tények bizonyítják, hogy nincsen jó kulák, minden szemforgató alázatossága, minden kedveskedő igyekezete, minden Népfrontra adott nyílt szavazata és minden ,,demokráciához való megtérése“ mellett sem. Taktikai fogásaik még inkább éberségre intenek és még inkább nyilvánvalóvá teszik, hogy a falusi osztályellenség az idei aratásnál is új támadásra készült Szűcs Bertalan szatmárököritói kulák, a tiszaberceli Papp Imre, a paszabi Gracka, a tiszavizi Bodogán, a besenyődi Tar Lajos, meg a többi kuláktársuk, akik ingyen, nyomorúságos kosztért dolgoztatták alkalmazottaikat, együtt tízezreket loptak el munkásaiktól béreik elsikkasztásával, most a támadás új ésúj módjain spekulálnak. Ahogyan a DÉFOSz irodákban az aratási munkásokat szerződtető kulákok siránkoztak a kötelező kosztadás miatt és már akkor próbálkoztak kibújni alóla, úgy fogják éber vigyázásunk nélkül elspekulálni az aratómunkások élelmét. És ahogyan egy régebbi rendeletet megkerülve nem kötöttek kollektív szerződést alkalmazottaikkal és elsikkasztották béreiket, vagy azok jelentős részét, úgy fogják kikerülni azt a szerződést is, amely az aratómunkások idei jogait tartalmazza. Az, hogy Szabolcsban és Szatmár-Beregben még mindig nem minden kulyák kötött aratónunkásokkal a szerződést a DÉFOSz előtt, az annak a jele, hogy olcsóbb bérért fogadott fel aratásra munkás©, kár, hogy azokat megrövidítse, biztosított jogaiktól megfossza. Olyan esetek is fordultak elő a kisvárdai járásban és másutt is, mint Bálint Andrásné nyíregyházi kulák esete, aki a tavalyinál kevesebb munkást akart alkalmazni. Azért, hogy kössön is szerződést és olcsóbb munkaerőt is alkalmazzon, hogy a „kecske is jóllakjék és a káposzta is megmaradjon“. Minden falusi pártszervezetünknek, minden DÉFOSz szervezetnek, de minden dolgozó parasztnak éberen kell ügyelnie, meg kell akadályoznia minden kulákfurfangot, sikerrel kell megoldania új harci feladatait, amelyek most a betakarítási munka mellett előtérben kell, hogy álljanak. Mert csak ezeknek a feladatoknak a megoldásával haladhatunk tovább a falu szocialista építésének útján. TÉNYEK NANCIJA A Nationalzeitung című svájci jobboldali tőkés lap munkatársa, aki résztvett Franco ,,győzelmi ünnepén”, hosszabb cikket írt spanyolországi tapasztalatairól. — ,,"Igen sok spanyollal beszéltem. A tapasztalatok alapján meg kell győződnöm arról, hogy az egész munkásság és földmunkásság, a középosztály túlnyomó többsége, azaz legalábbis a lakosság hetven százaléka szemben áll a Francorendszerrel. Egyben azonban igaza van Franconak: ,,diktatúrából békés átmenet a demokráciába, teljesen kizárt.” Az újságíró megállapította, hogy az ifjú értelmiségiek a legmesszebbmenően megvetik a fasiszta diktátor uralmát. Igen sok ellenállási csoport tevékenykedik, amelynek működése az egész országra kiterjed. Még egy jellemző adat: Hinder, a volt német tömeggyilkos által szervezett titkos rendőrség ,, munkássága” következtében a letartóztatottak száma állandóan nő. Általános az a vélemény, hogy legalább százezer politikai fogoly sínylődik a börtönökben. Nem újdonság, amit a Nationalzeitung ír. Az is ismert, amit elhallgat: a spanyol nép tovább harcol, hogy lerázza magáról a Franco-rabság bilincseit. * Tripoliszban változatlanul nyugtalan a helyzet. Mint ismeretes, az angolok és olaszok megegyeztek abban, hogy Tripoliszt visszaadják régi urainak. Bár nem változtat Tripolisz sorsán, hogy kik szállják meg, a lakosság elégedetlensége mégis fokozódik. A nyomor egyre nagyobb lesz. Karbantartás hiányában számos természetes, vagy mesterséges kút kiszárad. A sivatag egyre több megművelt földet nyel el. A tönkrement parasztok tízezrei növelik a városok munkanélküli tömegeit. A megszállók által ébrentartott faji gyűlölet is rendkívül heves. Az arab ligának és az angol ügynököknek ebben jelentős szerepük van.