Nyirségi Néplap, 1949. december (6. évfolyam, 279-303. szám)

1949-12-01 / 279. szám

2 Sztálin üdvözlő távirata Enver Hodzsához Enver Hodana, hadseregtábor­­nok, Albánia felszabadulásának 5. évfordulója alkalmából a követ­kező üdvözlőtáviratot kapta Sztá­lin generalisszimuszról: ,,Albánia felszabadulásának 5. évfordulója nemzeti ünnepén leg­­szívélyesebb üdvözletemet tolmá­csolom önnek a Miniszterelnök Úr, valamint az albán kormánynak s az albán népnek. További sikere­ket kívánok az albán népköztár­­s­ságnak a gazdasági és kulturá­lis építés útján."* Svernik, a Szovjetúnió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke Omer Nisaninak, az albán nem­zetgyűlés elnökének hasonló szö­vegű üdvözlőtáviratot küldött. Brutális rendőrterror Olaszországban: Scelba pribékjei két munkást megöltek, egyet súlyosan megsebesítettek Egész Olaszországban egyre na­gyobb méreteket ölt a dolgozók sztrájkmozgalma. A Reuter jelen­tése beszámol arról, hogy a római fémipari munkások kedden sztrájk­ba léptek, tiltakozásul a munkás­elbocsátások ellen. Olaszország 12 városának közalkalmazottai bejelen­tették, hogy csütörtökön kétórás sztrájkot tartanak. Bari közelében a szakszervezetek felhívására a sztrájkoló dolgozók felvonulást tartottak. Scelba pribékjei rohamot intézte­­ a felvonuló sztrájkolók el­len. A dolgozók szembeszálltak a rendőrökkel. A rendőrök fegyve­rüket használták, két sztrájkokat megöltek, egyet súlyosan megse­besítettek. A brutális­­rendőrterror betetőzéséül 38 dolgozót jogtalanul letartóztattak. íly termelési eredményekkel készül a szovjet nép a sztálini alkotmány elitulájának megneplésére A „Tulangolj" -kombinát bányá­­szai idő előtt teljesítették az öt­éves tervet. 10 hónap és 25 nap alatt az idén annyi szenet termel­tek ki, amennyit az egész 1950-es évre irányoztak elő. Ez a hatal­­mas siker a munka gépesítésének, a bányászok magas termelőké­pességének az eredménye. Az át­lagos napi szénkitermelés a hábo­rú előtti termeléshez viszonyítva megtöbbszöröződött, az 1945. év­vel szemben 36,9 százalékkal emelkedett. A munkások termelékenysége a háború utáni ötéves terv kezdete óta 40 százalékkal emelkedett. A zaporozsjei acélöntőmű dol­gozói novemberben, jóval a kitű­zött idő előtt, teljesítették 11 hó­napos munkatervüket. A dnyep­­ropetrovszki, Leninről elnevezett vízierőműtelep dolgozói már ok­tóber végén teljesítették évi mun­katervüket. A karakalpakszi ipar valamennyi üzeme már az 1960 évi munkatervének megvalósítá­sán dolgozik. A sztálini alkotmány évfordu­lójának tiszteletére a szovjet dol­gozók mindenütt folytatják a munkaversenyeket. Tíz hónap alatt*311­0 sztrájk a LUSA-ban Az Egyesült Államokban terjed­t sztrájkmozgalom. A munkaügyi minisztérium közlése szerint az év első tíz hónapjában az Egye­sült Államokban 3150 sztrájkot rendeztek, amelyben hozzávetőle­gesen 3 millió munkás vett részt. Ugyanezen idő alatt az elmúlt évben 3059 sztrájk volt, 1,800­ GYI. ember részvételével. A KOMBÁJNOK HAZÁJA 1868-ban a cári Oroszország ,Földművelési és Mezőgazda­­sági Ipari Hivatalában kérelem érkezett Andrej Romanovics Vlaszenkótól. Kérte, adjanak neki szabadalmat az általa fel­talált gépre, amelynek célja és rendeltetése ,,a gabona ara­tása egyenesen a gabona gyö­keréről“. Kétségtelen, Vlaszenko gépe volt az első arató-kombájn a világon. A gépet annak idején elkészítették és a kísérleti pél­dány kitűnően bevált. Később Vlaszenko már két kombájnt szerelt fel és ezek sikeresen dolgoztak a bezsecvidéki föld­birtokosok földjein. A cári kormány azonban a nem szer­vezte meg a gép gyártását, Vlaszenko kombájnjai meg­rozsdásodtak, a földművelés kezdetleges eszközökkel folyt a további évtizedekben is. Csak a szovjet hatalom alatt, a sztálini ötéves tervek évei­ben kezdték gyártani a kom­bájnokat a Szovjetunióban. 1937-ben két­­évvel a tanács­kozás után, amelyet a Bolse­vik Párt Központi Bizottsága és a szovjet kormány tagjai folytattak az élenjáró kom­bájnvezetőkkel, a szovjet or­szág már a világon az első helyre került a kombájnok előállításában. Az Egyesült Államokban az első kombájnt csak Vlaszenko gépének kipróbálása után 11 évvel készítették el. Amerika azóta is elmaradt a mezőgaz­dasági gépek gyártása terén a Szovjetunió mögött. Egyetlen ország sem vitathatja el az elsőbbségét a kombájnok te­rén, különösen, amióta már villanykombájnok is dolgoznak a szovjet földeken. NÉP­L­A­P 1940 DECEMBER 1. CSÜTÖRTÖK A hároméves terv során több, mint 500 községben vezették be a villanyt Az elmúlt 50 év alatt csak vá­rosainkban és ezenkívül mindösz­­sze 1300 községben volt villany­­világítás. 1925-ben a vidéki fo­gyasztók száma 120 ezer volt és 15 év alatt, 1940-ig ez a szám mindössze 360 ezerre emelkedett. 1947-ben, a hároméves terv megindulásakor az ország terüle­tén 1346 község volt villamosítva és a fogyasztók száma mintegy 413 ezer volt. A hároméves terv során az elmúlt két és fél év alatt, több mint 500 községet vil­lamosítottak és ezzel együtt 900 ezer falusi dol­gozó jutott villany­hoz. Befejezéshez közeledik öt mintajárás villamosítása is, ame­lyekben kivétel nélkül minden községet, gépállomást, állami bir­tokot, tanyaközpontot és szövet­kezetet villamosítanak. Az ötéves terv során is éven­ként többszáz község bekapcso­lására kerül sor. Az ötéves terv végéig az ország minden községé­be bevezetik a villanyt. A Szovjetúnió példájára az öt­éves terv során Magyarországon is villany erőre rendezik be a gép­állomások javító műhelyeit, a malmokat, darálókat, fűrésztele­peket és villanyáram segítségével történik majd a baromfitenyész­tés, a takarmány előkészítése, a fejés, a tej feldolgozása, a mag­vak tisztítása és még több egyébb mezőgazdasági munka. A kínai néphadsereg felszabadította Csungkingot A Kuomintang elvesztette a legutolsó fővárost is A kínai néphadsereg csapatai felszabadították Csungkingot. A csapatok bevonulása a városba teljes rendben ment végbe. A vá­ros lakossága örömmel fegadta a felszabadító csapatokat. Mint a londoni rádió jelenti, hétfőn este a Kuomintang részé­ről is elismerték Csungking eles­­tét. Azt hiszik, hogy a Kuomin­tang új fővárosa Csengtü két hé­ten belül szintén kénytelen lesz megadni magát a néphadsereg erőinek. Czangl­ng falain a Kínai Népköztársaság zászlaja Csungking lakossága örömmá­morban fogadta a Csungking vá­rosát körülvevő félezredéves fal kilenc kapuján át­­özönlő népi hadsereg csapatait. A Kuomin­tang szétzüllött csapatai fejvesz­tetten menekültek a városból Csengtu irányába, ahol a Kuomin­tang bábkormány szánalmas ma­radékai kerestek menedéket. A csangítajseki fasiszta csapatok kivonulása után a város lakói ki­tűzték a házakra a féltve őrzött népköztársasági zászlót, az utcá­kon és a tepeken táncolva, öröm­mámorban fogadták a felszabadí­tó néphadsereg hős csapatait. Csungking felszabadulása óriási jelentőségű. A nép kezére kenul egész belső Kína leggazdagabb, legnépesebb , ötven millió lako­sú tartományának, Szecsuannak milliós fővárosa, amelyet a máso­dik világháború után építettek ki egész belső Kína legnagyobb ipari központjává. Csungking volt az utolsó rabságban sínylődő kínai nagyváros. Az események azt mu­tatják, hogy Csungkinggal kato­nailag eldőlt belső Kína óriási te­rületeinek sorsa, hogy a felsza­badító népi hadsereg m­a már az összes frontokon általános táma­­dóalomi van, hogy az utolsó csa­pás következik. A néphadsereg ez­után nyugat felé tartó támadó ékeit belső Kína legjobban kiépí­tett útvonalain keresztül láthatja el utánpótlással. Ezek a seregek — elsősorban a gépesített oszta­gok — egész Kína egyik legjobb autóútján száguldhatnak délnyu­gati irányba, a burmai határ felé. Csungking felszabadulása azt jelenti, hogy a burmai út döntő szakaszának kézbentartása után semmiféle amerikai segítség sem juthat el többé szárazföldön sem a Kuomintang csapatok maradé­kaihoz, azt jelenti, a néphadsereg közvetlen stratégiai célként állít­hatja maga elé az „utolsó csa­pást”, Kína területének teljes fel­szabadítását. A csungkingi győzelem nem­csak katonai kérdés, politikai, forradalmi súlya is hatalmas. Csungking minden kínai számára a Kuomintang és az amerikaiak rabló-együttműködésének jelképe volt. Ez a város volt a Kínára ki­áradó amerika terror fészke. Ha­talmas győzelem azért is, mert az amerikaiak és a Kuomintang azzal vigasztalták magukat, hogy Csungking „bevehetetlen” város. Hatalmas végül a csungkingi győ­zelem politika, és forradalmi sú­lya azért, mert ennek a városnak a felszabadítása után a 450 millió kínaiból alig 50 millió él csak a még fel nem szabadított területe­ken. A néphadsereg tehát a közel­jövőben Burma és India határai­ra viszi nemzeti a felszabadító harc zászlaját. Ezért írta olyan aggodalommal néhány napja a londoni Times Csungking várha­tó „élestéről”. „Mindez azt jelen­ti, hogy a forradalom — a törté­nelemben először — elérkezik In­dia északi határaira, és mi nem tudjuk, hogyan állítsuk meg.” Ezért olyan hatalmas a kínai néphadseregnek ez a győzelme, amikor is nem egy „fővárosból”, hanem a legutolsó fővárosból ker­gette ki a Kuomintang szétzü­l­­lött­­ maradványait. Kínával szomszédos országok kormányainak viselne kell a felelősséget azért, ha a ma­veri Kanintang­ bődül Deen reáik orszá­guya Csu-En-Laj, a kínai népköztár­saság kormányának külügymi­nisztere kedden nyilatkozatot tett azzal kapcsolatosan, hogy Kuo­mintang reakciósok a szomszéd országokba próbálnak men:’­-V­ini. A Záuomintang reakciós horda — mondotta K Inost megkísérli, hogy a Kínával határos helyeket megvert csapatának és tisztjeinek menedékhelyül használja fel és támaszponttá alakítsa át. Tekin­tettel arra a körülményre, a kí­nai népköztársaság kormányának nevében ünnepélyesen felhívom a francia kormá­nynak és a Kína határaival szomszédos más terüle­tek kormányainak figyelmét. Kormányunk politikájának ren­díthetetlen célja, hogy a Kuomin­tang minden reakció a fegyveres erejét tejesen megsemmisítse. Bárhova meneküljenek is a meg­vert Kuomintang reakciós erők, a kínai népköztársaság kormá­nyának jogában van, hogy foglal­kozzék ezzel a kérdéssel, míg az a kormány, amelynek országa menedéket ad a Kuomintang re­akciós haderőknek, felelősséget vállal cselekedeteiért és viselnie kell a felelősséget minden ebből származó következményekért. A HOLD Aránylag közel van a Föld­höz kísérője , a Hold. Átmé­rője négyszer kisebb a Föld átmérőjénél és 3476 kilométer­rel egyenlő, tömege tizennyolc­szor kisebb, mint a Föld töme­ge. A Föld és a Plold közötti tá­volság 380 ezer kilométer. A Puskagolyó, ha sebessége nem csökkenne, több hétig repülne a Holdba. A fénysugár és a rádióhullám, melyek három­­százezer kilométer másodper­cenkénti sebességgel közleked­nek, a Hold és Föld közötti távolságot egy és negyed má­sodperc alatt járják be. Az erős távcső a Holdat másfél-kétezerszeresen hozza közel hozzánk. A Hold félsz­í­nét hegyek borítják. Egyik­másiknak a magassága a 8 ki­lométert is meghaladja. Ezek a hegyek meredekek. A Holdon nincsenek sem óceánok, sem tengerek, sem folyók, sem ta­vak. Sehol egyetlen csepp vi­zet nem találunk. Levegő sincs rajta és ezért nincs ezen az élettelen égitesten növényzet és állati élet. A Holdat a Föld kísérőjé­nek nevezik; mindig körben kering a Föld körül. Ezt a kört a Ploid pályájának nevezzük. Általában azokat az utakat hívjuk pályáknak,­­ amelyek mentén az égitestek haladnak. Szigorúan véve, sem a Hold­nak Föld körüli pályája, sem a Földnek és a többi bolygó­nak Nap körüli pályája — nem kör, hanem­ ellipszis (kis­sé megnyúlt tojásalakú görbe). Azonban a pályák megnyúlása annyira csekély, hogy megkö­zelítően körnek tekinthetjük őket. A Hold pályáján egy fordu­latot 27 és fél nap alatt végez, ez­ kilométer másodpercen­kénti sebességgel mozogva, az­az az ágyúlövedékek sebessé­gével. A csillagos ég hátteré­ben a Hold állandóan mozog, nyugatról-keletre haladva.­­ Mindennap 15 perccel később jön fel, mint előző éjjel. Ha megjegyezzük a csillagokat, melyek közül a Hold egy adott pillanatban van, akkor egy óra múlva meggyőződünk ró­la, hogy látható átmérője­­ nagyságában tőlünk keletre halad. Ennek következtében 27 és fél nap múlva újból ugyanazoknak a csillagoknak a környékén fog mutatkozni, az ésen teljes kört írva le. myi/ X­v* nmt/ZETTUDonarc Elkészültek az a­mni­kok Sztálin születésnap­­ra A műcsarnok termei ünneplőbe öltözék, hogy méltó keretben fo­­gadják a magyar nép szeretettel- és, gonddal készített ajándékait a világ dolgozóinak bölcs tanítója, a nagy Sztálin születésnapjára. Az ajándékok hazánk boldog életéről számolnak be, amit a Szlátin ve­zette hatalmas szovjet hadsereg felszabadító harca és a Szovjetunó támogatása tett lehető­vé. A vasutas SZIT bizottság aján­déka: gondos ötvösmunkával ké­szített, rózsával teli virágcsokor, amelyben a levelek és rózsák is bronzból vannak. A vasutas fiata­­lok másik ajándéka: gyönyörűen faragott írókészlet. Egyike a leggyönyörűbbeknek a budapesti IV. kerület dolgozóinak ajándéka: egy 80 cm magas, ezüst­­ből, elefántcsont díszítésekkel ké­szült szamovár. A magyar Acél­árugyár dolgozói páratlan szépsé­gű acél aszfaltlámpát, apró fúrók­ból és rugókból állítottak össze. A VII. kerület dolgozóinak ajándéka egy ötvözött ezüst tálca, m­­elynek domborművében Magyarország láncait S­zéttépő szovjet katona kézfogását láttuk a magyar mun­kással.

Next