Kisalföld, 1972. május (17. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-25 / 121. szám
PIETA okféle jelentése van a szónak, csupa szép. Nekem az áhítat békéjét, a béke áhítatát jelenti leginkább. Ezt jelképezi az a szobor is, amelyet képen sokszor és sokan megcsodáltunk, és amelyre az ausztráliai Mister Tóth kalapácsot emelt a római Szent Péter-bazilikában. Mr. Tóth a római hatóságok szerint elmebeteg, messiásnak képzeli magát, gyűlöli a béke áhítatát, és gyűlölete rombolásban robban. Most Mr. Tóth, máskor mások cselekszenek ekképpen. Kegyetlen szomorúság, valahányszor rá kell jönnünk, hogy ez a Pieta-törő az esztelen rombolásnak nem az egyetlen megszállottja a földön. Burjánzik hasonló indulat mindenfelé. Szemben áll vele a szépség, jóság, tökéletesség vágya, építő indulata, meleg értelme. És ha csak áll vele szemben védtelenül és ártatlanul, akkor úgy járhat minden édes és gyönyörű, minden okos és vigasztaló alkotás, gondolat és emberi közösség, mint Michelangelo Pietája: széttört a romboló értelmetlenség. A „pieta” szó jelentése gazdag, kalapács is sok van. De az bizonyos, hogy a zöme építésben lendül, zuhog, suhint és csattan. A Pieta is, lám, amikor Michelangelo lelket lehelt finom arcába, lágy redőzetébe, márvány áhítatába, találkozott már vésővel és kalapáccsal. Magam is forgattam kalapácsot, otthon, kőbányában, mások is, milliók, jelképnek is erő volt benne, építettünk vele, ha zúztunk is, építésért volt. Mr. Tóth kalapácsa más. Nem kell magyarázni, még csak megérteni sem érdemes a „Messiás úr” cselekvésének mozgatóit. A helyzetet érdemes megérteni. A Pieta védtelen volt Mr. Tóth romboló dühétől: ez az alaphelyzet. Adva van a szépség, a béke áhítata, vágya, izzó szeretete. De ha egy-egy pillanatra védtelen! Mr. Tóthnak nem ártott soha az a szobor. A győri tulipánok sem ártottak azoknak, akik letépkedték őket, a Bajcsy-Zsilinszky úti fácskák sem azoknak, akik kitördelték, a vietnami vízi erőművek vagy a kis bambuszkunyhók, ahol az ágyacska felett Minh apó, vagy Buddha, vagy Krisztus képe függ, ugyan kinek ártanak? Gomboló düh és erő éppúgy van a világon, mint építő, jóra lelkesült akarat. Igazán nem a béke áhítatának kérdése, hogy melyik erősebb, és nemcsak szándék dolga — hanem felelősség és lelkiismeret parancsa —, hogy hol a helyem, hol a helyed, hol a milliók helye, B. G. Magyar film Gyöngyössy Imre fiatal rendező, a Meztelen vagy című filmje a második. Hőseinek a cigányokat választja, a környezet is, amelyben a film játszódik, az ő zárt világuk. A cigány Gera, fehér bőrű barátjával visszatér a telepre. „Az az ösztön hajt csak, hogy könyörtelenül megismerjem őket és magamat” — mondja a főszereplő a film elején, és emellett a szándéka mellett ki is tart. Vérei azonban gyanakvón fogadják, barátjával pedig szóba sem állnak. A film konfliktusa Gera és a cigánytelep között feszül. A volt városi cigány — valószínűleg elismert művész volt — jót akar a telep lakóinak, emberhez méltó körülményeket, amely nemcsak a külsőségekben mutatkozik meg, hanem megváltoztatja a kialakult szokásokat, a gondolkodásmódot is. Ezért kutatja lázasan „A Törvényt”. Azt reméli, hogy ezzel majd közelebb kerül ahhoz a valamihez, amely ilyen életre kényszeríti a cigányokat, amely mozgatója, sokszor különös cselekedeteiknek. Csakhogy éppen azért, mert a közösség, amelyet egyszer már elhagyott, nem fogadja be Gerát, az eseményeknek, a mindennapos öszszetűzéseknek ő csak külső szemlélője marad. Végül a „roma krisz”, a törvény, melyet lázasan akart megismerni, rajta teljesedik be. Gera azért tér vissza a cigányokhoz, mert megunta a díszcigányságot, az intellektuális vitákat, a divatot, amely „csámcsogott” a cigányok életformáján, szokásain. Ő az igazságot akarta tudni fajtájáról. De nem tudta meg — persze, a néző sem —, mert Gyöngyössy Imre filmjében megragadt a külsőségeknél. Ennek egyik oka talán az, hogy sok mindent akart mondani. Képsorok utalnak az elvágyódásra, a babonás hitre, az ősök és a szokások tiszteletére. A legjobban a kitörni akarást, a jobb utáni sóvárgást érzékeltette a rendező. Amit ezen belül mond, az társadalmunk egyik gondja, és ez nagyobb témalehetőség, mint amenynyire a filmben kibontotta. A társadalom érdeke egyezik a cigányokéval: felemelkedni ebből a civilizálatlan életből. De ez az érdek sokszor ellentétbe kerül a nem cigány faluval. A rendező mégis csupán egy jelenetben utal arra, hogy nem fogadja be a magyar közösség a cigányokat. A film egyik szerkezeti ellentmondása, hogy Gerát nem veszi vissza a közösség, de a fényképező idegeneknek szívesen mutogatja magát mindenki. Gera dühösen kifakad: térjenek már észre, hiszen a civilizáció egy megkövesült kuriózuma így a cigányság, amelyet lehet csodálni, sajnálni. Gyöngyössy Imre mégis ugyanezt a hibát követi el a cigányok ellen, amelyet a főszereplővel kimondat hibájukul: mutogatja őket. Gyöngyössy Imre nem von le különösebb tanulságot Gera életének rövid történetéből, a nézőre bízza azt. A néző pedig tanácstalan, mert sok mindent kapott, de semmit sem teljesen, semmit sem egyértelműen. A film ritmusa lassú, széteső, mivel a gondolatot hol cselekmény, hol ezektől független absztrakciók hordják. A szereplők közül Oszter Sándor alakítását kell megemlíteni. Játékában jól keveredett az intellektualitás és az ösztönélet. (f. s.) L . Mindenki táncol és énekel Néhány hete nagy az izgalom a győri Bartók Béla zenei Általános Iskolában. Harminc gyerek szinte naponta tart próbát. Egyszer táncolnak, másszor énekelnek, zenélnek a fiúk és a lányok. Szorgalmasan készülődnek Csehszlovákiába. Hét éve kezdődött a kapcsolat Frydek-Místek állami zeneiskolája és a győri Bartók Béla zenei Általános Iskola között. Az akkori kölcsönös látogatás után azonban csak levelekből értesültek egymás munkájáról. Az elmúlt év tavaszán meghívó érkezett Csehszlovákiából a győri iskolába, majd szeptember végén maguk a frydek-místeki zeneiskolások látogattak a városba. A látogatást a győriek most viszonozzák. Ma reggel harminc gyerekkel és a kísérőkkel indul az autóbusz a lengyel határ menti kisvárosba. Útközben megtekintik Pozsony és Brno nevezetességeit, pénteken már a vendéglátó város környékével ismerkednek, szombaton pedig hangversenyt adnak Frydek-Místekben. Az énekkar Bartók-, Kodály-, Bárdos- és Rauch-kórusműveket ad elő. A vendéglátóknak azzal kedveskednek a győriek, hogy cseh népdalokat is énekelnek több szólamú feldolgozásban. Az énekesekből nem sokkal később táncosok lesznek, színes népviseletben lejtik majd az üveges táncot, a gazdaszszony táncot, a cseh polkát. A műsorban hegedű-, zongora- és klarinétszólók is elhangzanak. Vasárnap indul vissza a győriekkel az autóbusz. Hazafelé a Vág kacskaringós völgyében csodálatos tájakon vezet majd az út. Sok sikert kívánunk az ifjú zenészeknek, öregbítsék iskolájuk hírnevét a messzi Frydek-Místekben! R ács Kiváló asszisztensek A szakma kiváló tanulója országos versenyt első alkalommal Sopronban rendezte meg a KISZ Központi Bizottsága és az Egészségügyi Minisztérium. Kedden két budapesti, a pécsi és a soproni egészségügyi szakiskola legjobb 12 asszisztenstanulója mérte össze tudását. Tanáraik, diáktársaik szurkolása mellett válaszoltak a szakmai, világnézeti kérdésekre, oldották meg a gyakorlati feladatokat. Az öttagú bizottság elnöke, dr. Bölcs Béla, az Egészségügyi Minisztérium gyógyszerészeti osztályának vezetője az első három helyezést elért budapesti tanulónak plakettet és pénzjutalmat adott át. A soproni szakiskola három versenyzője közül Balogh Piroska a negyedik helyen végzett. - - ■ Kezdetben volt a nagy megnyugtatások kora. Kikaptunk a spanyoloktól: nyugi gyerekek, nekünk nem januárban kell jól fociznunk. Kikaptunk a brazil klubcsapatoktól: nyugi gyerekek, nekünk nem februárban kell jól fociznunk. Kikaptunk a nyugatnémetektől: nyugi gyerekek, nekünk nem márciusban kell jól fociznunk. Kiestünk a különböző kupákból, nyugi gyerekek, nekünk nem áprilisban kell jól fociznunk. Az isten szerelmére, kapott fejéhez a kibír, hát mikor kell azoknak a gyerekeknek végre jól focizniuk? Majd mi megmondjuk: soha. A magyar labdarúgók amatőr sportemberek, nekik sosem kell jól focizniuk. Legfeljebb szabad, önfegyelmüket, szerénységüket dicséri, hogy mindeddig ritkán éltek vissza ezzel a szabadsággal. Aztán jött az okos emberek időszaka. Mindenki tippeket adott, mindenki javasolt valamit. Mi azt javasoltuk: forduljunk a FIFA-hoz, hogy a magyar válogatott a jövőben 2x45 perces mérkőzések helyett csak 2x5 perceseket játszszék. Ez a legkevesebb, ezt követeli minden játék alapja, az egyenlő fegyverek elve. Így aztán az az ellenfél sem jut jogosulatlan előnyhöz, aki sportszerűtlen módon jobban készült fel, többet edzett a mieinknél. Nagyjából ezeket óhajtottuk a június 4-i SZVR-on, Győr szakértő közönsége elé tárni. Csakhogy közbejött valami. Közbejött Belgrád. A magyar válogatott kiharcolta a továbbjutást. Volt egy kis szerencsénk is, hála annak a mennybéli magasságnak, nem kellett tizenegyest rúgnunk. De akárhogy is, bekerültünk az elődöntőbe, Európa legjobb négy csapata között a helyünk. Ez mindenképpen nagyszerű teljesítmény, kalapot az égre, hamut a fejre, itt el kell némulnia a gúnyoros hangnak, mely sajátunk. Ily módon aztán a magyar labdarúgás nagy, átfogó, elvi kérdéseit elmezzük majd Győrött Ősz Feri barátom közbejöttével, mert a baj ritkán jár egyedül. A nagy analízis természetesen mindvégig tudományos szinten megy végbe, a léha éles az ostoba tréfa legszigorúbb mellőzésével. Már előre nevetnem kell... Peterdi Pál Legfőbb gondunk: a foci CSALÁDI BÉKEMÓDSZER Jennifer és Ernest Smith, dallasi házaspár csalhatatlan módszert dolgozott ki a családi uszályok elsimítására. Minden egyes alkalommal, amikor veszélyben a családi béke, és a temperamentumos házaspár túl hangosan kiabál egymással, bekapcsolódik egy magnetofonkészülék, és hangszalagra rögzíti az egész veszekedést. _ MA:_____ Másnap a reggelinél lejátsszák a jelenetet, és a „műsor” meghallgatása után azonnal kibékülés következik. Lehet, hogy még tökéletesebb lenne ez a módszer, ha a szalagot este játszanák le? (Vimi) 1972. május 25., csütörtök. — Orbán napja. — A Nap kél: 3.56, nyugszik: 19.26 órakor. — A Hold kél: 17.08, nyugszik: 2.03 órakor. ★ Tíz évvel ezelőtt, 1962. május 25-én halt meg — 56 éves korában — Ádám Zsigmond, a magyarországi gyermekvárosok egyik szervezője, pedagógus. A Hajdú megyei Egyek községben született. 1931-ben tanítóképző intézeti tanári oklevelet, 1947-ben a debreceni egyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. 1930 óta részt vett a munkásmozgalomban is. Mint fiatal tanár, előbb Csurgón, majd öt éven át (1932—37.) Miskolcon, végül pedig Budapesten (1937—46.) volt tanítóképző intézeti tanár. A második világháború befejezése után a Pedagógus-szakszervezet megbízásából az elhagyott gyermekek ügyével kezdett foglalkozni. Hajdúhadházon az ő vezetésével teremtettek otthont 1946-ban az elhagyott gyermekeknek; évekig ő volt a gyermekváros vezetője. Később különféle intézményekben dolgozott, mint gyermekvédelmi szakértő és pedagógus. Az általa elindított és irányított társadalmi akció teremtette meg a lehetőséget a Fóti Gyermekváros megépítéséhez is. 1958-ban a soponyai gyermekváros megszervezésével és vezetésével bízták meg, s élete végéig itt dolgozott. Rangos vendég. Hétfőn délelőtt a Győr—Sopron— Ebenfurti Vasutak Igazgatóságának vendégeként Sopronba érkezik a Burgenlandi Tartományi Kormány elnöke. Délelőtt megtekinti a várost, majd orgonahangversenyt adnak tiszteletére, délután pedig a nagycenki múzeumvasúttal ismerkedik. Felújítják az iskolát Fehértón 80 000 forintos költséggel. A munkát a tanév befejezése után kezdi meg a győrsövényházi termelőszövetkezet építőbrigádja, és szeptemberig be is fejezi. TAPASZTALATCSERE. Ma ifjúsági küldöttség indul Győrből a Csehszlovák Szocialista Ifjúsági Szövetség Pozsony területi konferenciájára. A háromtagú küldöttséget Szakács Ferenc, a KISZ Győr-Sopron megyei bizottságának első titkára vezeti. Találkoznak a konferencián részt vevő küldöttekkel, ifjúsági vezetőkkel. Sor kerül az idei együttműködési szerződés megbeszélésére is. A Peresztegi közös Községi Tanács együttműködési szerződést kötött a helyi MHSZ-klubbal és a két KISZ-alapszervezettel. E szerint a tanács anyagi támogatást nyújt a szervezetnek. A KISZ és az MHSZ pedig segít a tanácsi rendezvények megszervezésében. TAVASZI HANGVERSENYSOROZAT. A tavaszi bérlet harmadik előadása hétfőn este fél 8 órakor kezdődik Győrött a Czuczor Gergely Gimnázium dísztermében. Szegedi Anikó zongoraművész Chopin- és Schumann-műveket játszik. GARÁZSOK: Győr Város Tanácsa dél-nádorvárosi egyes lakóépületek földszintjén garázsokat alakít ki. Értékesítésük minden valószínűség szerint még az idén megkezdődik. Információs osztállyal bővül a Magyar Autóklub budapesti központja. A csoportnak 29 országgal van kapcsolata, feladatai között szerepel, hogy tanácsokkal látja el a külföldre utazó autósokat. Napsütés Várható időjárás ma estig: kevés, nappali felhőképződés eső nélkül. Gyenge, napközben mérsékelt, változó irányú szél. A nappali felmelegedés tovább erősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet ma: 25—30 fok között. (MTI) ★ AUSZTRIÁBAN túlnyomórészt derült, száraz, napos idő, a délutáni órákban felhőképződés, helyenként futó esőkkel. Mérsékelt nyugati, délnyugati szél. ★ A DUNA vízállása szerdán Dunaremeténél 381 centiméter volt, Győrnél a RÁBA 298 centiméter, apadó jellegű. ★ Ünnepélyes eredményhirdetés: A győrszabadhegyi József Attila Művelődési Otthon „Ki mit tud Dózsa Györgyről?” címmel hirdetett pályázatot. Az ünnepélyes eredményhirdetés a 27-i tervezett időpont helyett június 4-én, vasárnap délelőtt 10 órakor lesz a művelődési otthonban. TV-FELVÉTEL. Pénteken este a győri Kisfaludy Színház műsornaptár szerinti előadásán készít felvételt a Televízió Gerencsér Miklós „Isten városa” című drámájáról. A felvételt dr. Várady György vezeti. PÁRTHÍREK A győr-révfalui pártszervezet május 26-án, pénteken este 6 órakor taggyűlést tart. A taggyűlés helye a Damjanich utcai párthelyiség. A tagság pontos megjelenését kéri a vezetőség. ★ Az MSZMP belvárosi szervezet vezetősége értesíti a tagságot, hogy a május havi rendes taggyűlését f. hó 26-án délután 5 órai kezdettel tartja meg. Kéri a tagság megjelenését. KISALFÖLD. AZ MSZMP Győr-Sopron megyei Bizottsága és a Győr-Sopron megyei Tanács Lapja. Főszerkesztő: LÓNYAI SÁNDOR. Kiadja: a Győr megyei Lapkiadó Vállalat. Felelős kiadó: UGROCZKY MIHÁLY, a vállalat igazgatója. SZERKESZTŐSÉG: GYŐR, Tanácsköztársaság útja 3., II. emelet. Telefon: 11-234, 11-503. Délutáni szerkesztés: (5 órától) 12-271. Éjszakai szerkesztés: 11-167. Telex: 024-364. SOPRON, Előkapu 11., telefon: 12-266. KIADÓ: Győr, Tanácsköztársaság útja 3., II. emelet. Telefon: 12-104. Hirdetésfelvétel: 13-189. Terjeszti a Magyar Posta. ELŐFIZETHETŐ: a helyi postahivataloknál és a kézbesítőnél, a Posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlap Irodájánál (Budapest V., József nádor tér l. sz.). Előfizetési díj egy hónapra 20 forint. Kéziratot nem őrzünk meg és nem adunk vissza. Győr-Sopron megyei Nyomdavállalat, Győr, Árpád út 39. Telefon: 12-026, 12 027. Fnyv.: MENTLER ENDRE, igazgató. INDEX: 25060.