Kisalföld, 1974. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-05 / 103. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP GYŐR-SOPRON MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA GYŐR, 1974. MÁJUS 5., VASÁRNAP * XXX. ÉVFOLYAM, 103. SZÁM ARA: 80 FILLÉR Hálásak a jó szóért Olvasóink rovata Változások a soproni fafeldolgozóban Legyen az emberi környezet kulturált Lapunkban már közöltük, hogy Győr-Sopron megye Tanácsának Végrehajtó Bi­zottsága csütörtökön tartotta ülését. Az ülésen megjelent Újfalusi Sándor, a Szakszer­vezetek Győr-Sopron megyei Tanácsának vezető titkára. Bangha László, az MSZMP Győr-Sopron megyei Bizott­ságának osztályvezetője és dr. Papp József, a megyei pártbizottság munkatársa. Ott volt dr. Castiglione End­re, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának munkatársa. A többi között megtárgyalták Győr-Sopron megye városai­nak kommunális ellátásáról készített beszámolót. A lakosság életkörülmé­nyeinek fejlődése a települé­sek és lakások kulturált használatát, az egészséges környezet kialakítását igény­li. Mindez, megyénk egyre növekvő idegenforgalmát fi­gyelembe véve is jelentős. A beszámoló jelentés a város- és községgazdálkodási felada­tok ellátását tartalmazza. Szól a közvilágítás, parkfenntar­tás, köztisztaság, ingatlanke­zelés, lakásgazdálkodás, vala­mint a városrendezés gond­jairól. Kommunális fejlesztés Győr-Sopron megye Tanácsa V. B. építési, közlekedési és vízügyi osztálya a városi ta­nácsok végrehajtó bizottsá­gainak hangsúlyozza a kom­munális célkitűzések meg­valósításának fontosságát és a költségvetési fedezet bizto­sítását. Mindezek eredménye­ként Sopron, Mosonmagyar­óvár és Csorna városokban tavaly már nagyobb összege­ket használtak fel e célra. Sajnos, Győr és Kapuvár vá­rosok teljesítése elmarad a IV. ötéves tervben előirány­zottaktól. Megyénk városaiban az összes parkterület 547 000 négyzetméterrel — 30,3 szá­zalék — növekedett. Ezen be­lül az új lakótelepek létesí­tése után a belterjesen gon­dozott parkterület 280 000 négyzetméterrel. A parkok­nak virággal történő beülte­tése már nem alakult ilyen szépen. Örömmel állapította meg a vb, hogy a játszóterek megfelelő számban épültek. Az egy állandó lakosra jutó parkterület aránya a megye városaiban. Győr kivételével, az országos átlagnak megfe­lelően alakult, Győr parkte­rülete lényegesen alacsonyabb az ország többi megyei váro­sában létesített parkok terü­leténél. Győrött tavaly egy lakosra 8 négyzetméter park jutott. Sopronban ez a szám 18, Mosonmagyaróváron 15, Csornán 12, Kapuváron 7 négyzetméter. A közvilágítás fejlődése a megye városaiban megfelel a tervezettnek. A lámpahelyek számát 656-tal növelték, azon­kívül 995 új, korszerű lámpa­testet alkalmaztak. Köztisztaság A megye városainak köztisz­tasági tevékenységet vizsgál­(Folytatás a 3. oldalon.) Amikor szurkol a sebesült... Elsősegélynyújtó verseny a Rábca partján — Melyik sérülésed fáj a legjobban? — kérdi a 180 centis langaléta anyáskodó hangsúllyal a kis sebesülttől. — Találd ki a fajtájából — ingerkedik vigyorogva a „sé­rült”, a győri Engels Frigyes Általános Iskola egyik kis úttörője, és némán tűri, hogy égési, zúzódási, törési sebeit (ragasztott, festett sebesülé­sek) a karszalagos fiatalem­ber a tanultak értelmében el­lássa. A Győr-Sopron megyei kö­zép- és szakmunkásképző is­kolák tanulóinak elsősegély­­nyújtó versenyén vagyunk. Tizenhárom iskola csapata — iskolánként a selejtezőkön legjobbnak minősült öt diák — méri össze a tanfolyamo­kon szerzett elsősegélynyújtó ismereteit. A feladatok sok­rétiek, és a leggyakrabban előfordulható eseteket ölelik fel. Az első, úgynevezett kár­­helyen egy bordatörött, és egy gerinctörött „sérültet” kellett a versenyzőknek a szabályok előírta módon gyorsan elsősegélyben része­síteniük. Be kellett aztán mu­tatniuk, hogy mi a teendő elektromos áramütés, súlyos közlekedési baleset, robbanás, illetve épületösszeomlás kö­vetkeztében megsérült embe­rek segélynyújtásában. A pontozóbíróik, a zsűri tagjai elégedetten figyelték a diákokat. — Még többet tud­nak, mint tavaly — jegyezte meg Kunézt Miklós, a Ma­gyar Vöröskereszt megyei szervezetének munkatársa. — És milyen okosak! Ál­landóan beszélnek a sérült­höz, mintegy elterelik a fi­gyelmet a fájdalomról — és már jegyzi is be a pluszpon­tot Máriássi Béláné, a Vörös­­kereszt mosonmagyaróvári városi titkára. A kis „sérültek” együtt szurkolnak, izgulnak a na­gyokkal. — Na, ezek nem vették észre, hogy koponya­­­alapi törésem van, majd tán a következő csapat... Szép és eredményes volt a vetélkedő. Remekül rende­zett vetélkedés volt a szom­bat délelőtti a Rábca part­ján. A Magyar Vöröskereszt megyei szervezetének szerve­ző munkájához sokat segí­tett az Országos Mentőszolgá­lat győri állomása, a Polgári Védelem megyei törzspa­rancsnoksága, és a pedagó­gusok, a diákokat példásan felkészítő tanárok, és az őket segítő egészségügyiek, a sok­sok áldozatkész orvos. A jó teljesítményt nyújtó csapatok közül a megszerez­hető nyolcvan pontból 75-öt elérve a győri Révai gimná­zium csapata bizonyult a leg­jobbnak. Második a soproni Erdészeti Szakközépiskola ötöse lett, harmadik pedig a győri 400-as Szakmunkáskép­ző Intézet válogatottja. (Csiszka) A közúti „baleset” sérültjét a győri Építőipari Szakközépiskola vöröskeresztesei látják el, alul a soproni 403-as Szakmunkásképző Intézet csapata részesíti­ elsősegélyben a „robbanás” sebesültjeit. (Szűk Ödön felv.) Vállukon a világ Az anyák vállukon tartják a világot. Gyermekek és felnőtté vált fiaik, lányaik gondját. Fáradhatatlanok, ha dolgozni, tenni kell értünk valamit, örömtelenek, ha szomorúak vagyunk, s sikerünk számukra a leg­nagyobb öröm. Éjszakákat virrasztva ülnek beteg­ágyunk mellett, aggódva figyelik első lépteinket. És mi legfeljebb azt mondjuk: köszönöm. S legtöbbször ezt is elfelejtjük, mert ők, csendben, látványosság nélkül teszik, amit — úgy érzik — tenniük kell. Tíz nappal ezelőtt az országgyűlés tavaszi ülésszaka elfogadta a családjogi törvény módosítását. És amikor a Tisztelt Ház a törvényt megszavazta, szívével, eszé­vel — mint már annyiszor — ismét az anyák védel­mére gondolt. A családi élet tartósságát és biztonságát, amennyire ezt jogszabályokkal biztosítani lehet, bizto­sítja ez a rendelkezés. Éppen ezért örömmel üdvözöljük a családot, az anyákat védő nagyszerű törvényt. Jól ismerjük a csa­ládban, társadalmunkban az anyák szerepét. Az anyák fedezik fel gyermekeik számára a világot és nagy-nagy szeretettel, türelemmel anyai szuggesztív hatással át­adják ismereteiket gyermekeiknek, csecsemőkoruktól felnőtt korukig szépre-jóra tanítják. Persze, szép dolog, hogy a kormány, az országgyűlés, a társadalom mél­tányolja és hálából törvényes jogokba iktatja az anyák szerepét a családban és a társadalomban. De most az egyszer nem ártana, ha a kormányt, a parlamentet is felülmúlnánk. Gondolom, senki, egyetlen parlamenti képviselő, egyetlen miniszter sem sértődne meg, ha gondolataikat, érzéseiket, törvénybe iktatott gondosko­dásukat a magyar családok minden tagja továbbfej­lesztené, ötven éve minden év május első vasárnapján emberi tisztelettel, gyermeki szeretettel csókkal és meleg sza­vakkal, virágerdővel és könnyekkel köszöntjük az édesanyákat. Ünnepen, különösen az édesanyák ünne­pén áhítattal beszélünk és írunk. E sorok szerzője is most átnyújtja a virágot és kö­szöntőként állampolgári minőségében szintén — re­ményei szerint — egy elfogadható javaslattal is élne. Legyen az év mind a háromszázhatvanöt napja az anyáké. Legyen az év minden napja önfeláldozásuk, egyszerű hétköznapi tettekkel történő elismerése. Ré­szünkről, gyermekek és felnőttek részéről egyaránt ez a legkevesebb amit megtehetünk értük. A világ csu­pán hálánk többlete legyen, amiért világra hoztak ben­nünket, szívük melegéért, féltő jószavukért, a haj­nali reggelikért, a tiszta, vasalt ruhákért, gyengesé­gükben is a miénknél sokkal nagyobb erejükért. (S ki tudja, honnét ez az erő, miből merítik, hogyan bírják egy életen át?) Tegyük könnyebbé életüket. Tulajdonképpen a kor­mány is erre gondolt, amikor bevezette az anyasági segélyt, törvénybe iktatta a nőket, mindenekelőtt az anyákat segítő határozatokat, soronkívül napköziket, óvodákat teremtett és teremt, olcsóbbá tette a gyermek­holmik árát, könnyítette a terhesmamák munkáját, fel­emelte az iparban dolgozó nők bérét, orvossal és or­vossággal védi egészségüket, a szülő nő és az új ember születését. Az édesanyák ünnepén hangsúlyozzuk: holnap és holnapután is köszöntsük őket, osszuk meg velük a munkát, vállaljunk gondjaikból, terheikből, amennyit lehet. Hiszen gyenge vállaikon tartják az egész vilá­got, újjászülik az emberiséget. Suha Andor Szép tervek Sopron fejlesztésére Sopron Város Tanácsa Vég­rehajtó Bizottsága legutóbbi ülésén hét napirendre tett javaslatot dr. Erdély Sándor vb-elnök. A végrehajtó bi­zottsági tagok egyebek között tárgyaltak a Testnevelési és Sportfelügyelőséghez tartozó 22 üzemi és 2 főiskolai sport­­egyesület közgyűléseiről, ame­lyeken új sportlétesítményeik építését kérték. Csonka Győző, a TS vezető­jének írásos beszámolója tar­talmazta az V. ötéves terv­ben felépítendő uszodák ter­veit, az LTC és a MEDOSZ- sporttelep fejlesztését, a nyu­gati lakótömb sporttelepeinek kialakítását, a Víz- és Csa­tornamű Vállalat telephelyén, valamint a MEDOSZ sport­telepén és az Anger-réti iker automata tekepályák építé­sét. A diáksporttelepet sta­dionná kellene építeni — ja­vasolták —, a nyugati lakó­tömbnek és a József Attila Gimnáziumnak tornacsar­nokra lenne szüksége. A Mar­tos Flóra Gimnázium terüle­tén kombinált kispálya épí­tése, a Vendéglátó Szakkö­zépiskola szabadtéri kosár­labdapályájának befedése a cél. Az előterjesztést, tervja­vaslatot a végrehajtó bizott­ság tudomásul vette azzal a kiegészítéssel, hogy a sport­egyesületek és a tanács anya­gi együttműködése, valamint a társadalmi szervek politi­kai-erkölcsi támogatása szük­séges a szép tervek megvaló­sításához. Az Ingatlankezelő Vállalat vezetőjét, Kantó Gyulát, ugyancsak ez alkalommal számoltatta be a végrehajtó bizottság. Az IKV-nek 1974- ben az építésekre és terve­zési költségekre 71 723 000 fo­rint áll rendelkezésére. Az idén 21 épületen végez teljes felújítást csaknem 29 millió forintért, 8 épületen 4 294 000 forintért részleges felújítást, 37 épületen pedig homlokzati felújítást 10 103 000 forin­tért. A többi összeget saját és idegen karbantartásra, terve­zésre költi. A felújítási ter­vek még ütemesebb végre­hajtását szorgalmazza a vá­ros 700. évfordulójának kö­zeledte. Ugyancsak építkezéssel volt kapcsolatos a következő na­pirend is: a város egyetlen 17 személyes, mostoha körül-­­mények között működő nő­vérszállása semmiképpen sem tudja felvenni a ver­senyt a két szanatórium kö­zépkádereinek szállásaival. A kórház ápolóinak nagy része vidéki, az utánpótlás ugyan­­csak vidékről várható. Egy felmérés alapján jelenleg 63-an tartanak igényt szál­láshelyre. A nővérszállás lé­tesítése tehát égetően szüksé­ges. A Győri Tervező Válla­lat soproni irodája a tanács tervosztályának megbízásából készítette el a kórház terü­letére szánt 60 személyes, kétemeletes nővérszálló ter­veit. A 6 millió forintos lé­tesítmény bútorainak beszer­zése a kórház feladata. Az épület hőigénye 90 000 kilo­­kalória/óra. A kórház hőter­melő kapacitását ez megha­ladja, ezért sürgős a fűtés teljes rekonstrukciója is. A végrehajtó bizottság a programjavaslatot jóváhagy­ta, és egyebek között határo­zati javaslatba foglalta, hogy a beruházást legkésőbb 197­- III. negyedében be kell fejezni. Utasította a pénz­ügyi osztályt, hogy a beren­dezés költségeit (egymillió forintot) 1976-ban bocsássa a kórház rendelkezésére. Udvardi Gyöngyi

Next