Kisalföld, 1979. augusztus (35. évfolyam, 178-203. szám)

1979-08-12 / 188. szám

Negyedszázad a munkásokért Nyugdíjban a főfelügyelő A szemüveg jótékonyan takarja meg­ megrebbenő, néha könnyekben úszó sze­mét. — Majd negyedszáza­dot éltünk együtt a felesé­gemmel, a közelmúltban ment el... hirtelen. Néha egy-egy hétre eljön az unokája a menyével és , fiával, hogy enyhítsék ma­gányosságát,­ a hirtelen rá­szakadt egyedüllétet. Mező József, aki a Győr-Sopron megyei Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa munkavédelmi, osztályának vezetője és fő­felügyelője volt ez év janu­árjáig. Az ismerősök, munkatár­sak, kollégák, barátok sem hagyták egyedül, most is, amikor vele beszélgetek, te­lefonon keresik, érdeklőd­nek iránta. Sok az ismerőse a megyé­ben, hiszen huszonöt évig dolgozott az SZMT munka­­védelmi osztályának vezető­jeként. Székelyhidon — szü­letési helyért — 16 éves ko­rában szegődött el lakatos­­inasnak. Akkoriban naponta 12—14 órát dolgoztak a ta­­noncok. Amikor megkapta a segédlevelét, sokáig munka nélkül volt, majd 1941-ben Győrbe költözött nagybátyja hívására, aki akkor a Va­gongyárban dolgozott. Ő is vagongyári munkás lett. So­kan emlékeznek még az idő­sebbek közül a nagy bomba­támadásra, 1944-ben. Akkor sebesült meg. Felgyógyulása után folytatta a munkát, és bekapcsolódott a munkás­mozgalmi szervezkedésekbe. Ahogy visszaemlékezik, Ju­hász Lajos volt, aki a szer­vezett munkások­ közé vitte. Lázítás címén még az év szeptemberében Mező Józse­fet letartóztatták. A felszabadulás után 1946- ban szakszervezeti iskolára küldték, nem függetlenített­ként, de nagy lelkesedéssel végezte a párt- és a szak­­szervezeti munkát. Két év múlva Csepelre került a pártiskolára, majd ezt köve­tően a karbantartási osztály vezetője lett a győri csavar­gyárban. A Mosonmagyaróvári Me­zőgépgyárba került 1950-ben, Rá két évre már függetlení­tett szakszervezeti bizottsá­gi titkárként tevékenykedett. Ott került első ízben szoros kapcsolatba a munkavéde­lemmel. Mint szakszerveze­ti bizottsági titkár, ő írta alá a baleseti jegyzőkönyve­ket. De nem elégedett meg csupán az aláírással, min­den esetet gondosan kivizs­gált. Mivel egyre jobban érde­kelték a munkások szociális körülményei, egészségvédel­me, és mind többet foglalko­zott ezzel a területtel, 1954- ben felkérték, hogy a Szak­­szervezetek Megyei Taná­csánál foglalkozzon a mun­kavédelemmel. Ő szervezte meg­ a társadalmi aktíva­hálózatot, majd egy év múl­va kapott egy munkatársat, és 1960-ra létrejött a mun­kavédelmi osztály. Természetesen nem volt elég a tapasztalat, a gyakor­lat, el kellett végezni a szük­séges iskolákat. 1964-ben fe­jezte be a hároméves fel­sőfokú munkavédelmi tanfo­lyamot. Inspirálására az ott dolgozó kiváló , kollektíva minden tagja már szakkép­zett.. A szobát, amelyben ideje legnagyobb részét tölti ott­hon, a virág és a könyv uralja. A vitrinben a köny­vek előtt egy esküvői kép, a másik szobában pedig egy járóka 1 11, hisz unoka van a családban. Munkáját soha nem mechanikusan végezte, bizonyítja ezt az egyik asz­talon lévő könyv, Új távla­­­­tok a pszichológiában. A társadalom Mező József ál­dozatos munkáját „kézzel foghatóan” is megbecsülte, a kis szekrényben sorakozik a sok piros doboz. Bennük: a Munka Érdemérem, ame­lyet 1961-ben kapott; a Fel­­szabadulási Jubileumi Em­lékérem, melyet 1970-ben kapott; a Szakszervezeti munkáért kitüntetés arany fokozata, a Közbiztonsági érem arany fokozata; és 23 évi­ munkásőri szolgálatának emlékére a Munkásőr em­lékérem. Nyugdíjba vonulá­sakor a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta. S ez­zel együtt nagyon sok kö­szöntő táviratot.­ Jelenleg is dolgozik, tár­sadalmi munkában az SZMT környezetvédelmi bizottságot vezeti. A megyében akárhová megy, úgy látja, hogy az el­múlt években mindenhol so­kat tettek a dolgozók, mun­kások jobb munkakörülmé­nyeinek megteremtéséért. Ezzel együtt az a véleménye, hogy a dolgozóknak és a veze­tőknek a munkavédelem terü­letén jobban kellene egymásra vigyázniuk, szinte családtag­nak kellene tekinteniük egy­mást. Hiszen egy meg nem gondolt, rossz lépés, csak egy kis felelőtlenség, súlyos bal­esetet okozhat. Mindig azért dolgozott, és a jövőben is azért fog, hogy a munkások élet- és munkakörülményei egyre jobbak legyenek. Bódi Ágnes Fogyasztói érdekvédelem A fogyasztói érdekvédelem helyzetét — az­­ipari és ke­reskedelmi osztály ilyen jel­legű tevékenységét — leg­utóbb az idén januárban tár­gyalta a győri városi tanács végrehajtó bizottsága. Az ak­kori megállapítások egy része ma is helytálló, az elmúlt több mint fél évben azonban lényeges változások is történ­tek. A fogyasztói érdekvédelmi munkához tartozik egyebek között annak vizsgálata, mi­lyen a lakosság áruellátása. Győrött ez az elmúlt fél év­ben csak összességében volt jónak mondható. Az élelmi­szerek egyes csoportjait te­kintve meglehetősen változó a kép. Esetenként hiányos volt az ellátás előrecsomagolt zsírból, búzadarából, rétes­­lisztből és főként porcukor­ból. Elsősorban az év elején nem volt elég napraforgó ét­olaj és margarin . . . A korábbi húsellátási gon­­dok május 15. után enyhültek, a kereskedelemnek az igény szerinti kínálatot kell bizto­sítania. A hentesáruk (szalá­mifélék,) minőségét gyakran és joggal kritizálták a vásár­lók, ahogy ez az ellenőrzések, megbeszélések során is ki­derült. Ma sem elegendő a kínálat például a szalonna­­félékből. A tej- és tejter­mék-ellátás többféle intézke­dés eredményeként nagyon sokat javult. A Tejipari­ Vál­lalat egyre bővíti választékát. Az Élelmiszer-kiskereskedel­mi Vállalat például előírta boltjai számára, hogy mini­mum hányféle tejterméket kötelesek tartani állandóan. .4 baromfikínálat jobb az előző évinél, nem várható viszont javulás a déligyü­­mölcs-ellátásban. A bébiéte­lek választéka rendkívül in­gatag: ha érkezik import áru, akkor van, ha késik a szállí­tás, akkor ugyancsak szűkös a kínálat. A zöldségellátás vagyon gyenge, volt az első félévben, lényeges javulás (dömping-akció keretében) a napokban várható. Nem ismeretlen jelenség, hogy áremelés előtt egyes cikkekből a napi szükséglet­nél lényegesen többet vásá­rolnak az emberek. Előfor­dul, hogy a tömeges felvásár­lás miatt néhány áru átme­netileg valósággal eltűnik a boltokból. A fogyasztói érdek­­védelem fontos tennivalója ennek megakadályozása. A győri tapasztalatok szerint a kereskedelem rendkívül gyor­san reagál a felvásárlási dömpingre. A cukrot említve példának, amint fogytán, volt a készlet, a boltok azonnal rendeltek, az utántöltés órák alatt megoldódott. Cukorból egyébként június végén négy­­szer-ötször többet vettek az emberek a megszokottnál. Ide tartozik azonban, hogy ebben nagy szerepe volt a gyümölcs­­befőzési időszaknak is. A városi tanács kereskedel­mi osztályának dolgozói el­lenőrzések során győződtek meg arról, hogy a kereskedel­mi, vállalatok hogyan hajtot­ták végre az áremelést. Ma­gyarán: arra voltak kíván­csiak, a gyors átárazás miatt nem történt-e­­ a vásárlókat károsító mulasztás. Egyértel­mű a megállapítás: nem. El­vétve előfordult, hogy egy­két boltban valamelyik árut kifelejtették az átárazásból, de a tévedést (amely egyéb­ként nem a vásárlót­ károsí­totta) rövid idő alatt korri­gálták. Hasonló tapasztalatokat szereztek az ellenőrök a ven­déglátásban is. A vendéglők­ben, éttermekben, presszók­ban azonnal elkészítették az árkalkulációkat. Néhány eset­ben fedeztek csak fel téve­dést, lényegében jelentékte­len tíz-húsz filléres tételeket. Az ellenőrzéseket természete­sen rendszeresen tovább vég­zik. A fogyasztói érdekvédelem kapcsán kell említeni az üz­lethálózat állapotát, a vásár­lási kultúra helyzetét. Győr kialakult kereskedelmi háló­zatában a közeljövőben ki­emelkedő változást csak a jö­vőre megnyíló szövetkezeti nagyáruház jelent. (Nemrégi­ben írtunk az épülő vásár­csarnokról.) Az ellátást to­vább segítik majd a József Attila és a Kun Béla lakóte­lepen, Gyárvárosban és Rév­faluban készülő­­ élelmiszer­­boltok, illetve ABC-áruházak. J. F. 1979. augusztus 12., vasárnap 24. RÉSZ Két napig gondolkodott. — Ebből nem lesz semmi — sóhajtott Elek, amikor lát­ta, hogy Schmutz ki sem mozdul a lakásból. — Te akarod a boltot meg­nyitni újévkor? Tudod te, micsoda szaladgálást jelent elintézni ezeket az adminiszt­ratív dolgokat? Elek ideges volt. Hetek alatt alakult át, egészen soha sem lett Schmütz híve, de már szeretett volna túl lenni a kezdeten. Nem bánta, hogy belement, nem­ voltak lelkifurdalásai, nem riadt fel éjszakánként, mert arról ál­modott, hogy­­ katonák kerge­tik. És, mivel Schmütz gon­dolkodott, aggódni kezdett. — Legalább menj el a Fő­illetékeshez — tanácsolta. Schmütz legyintett. — Nem ő a mi emberünk — nézett a mennyezetre — még nem tudom, ki, de nem ő, az biztos. A harmadik napon Schmütz elindult, hullámos, nagy, he­­gyes orrát a földre szegve, biztos ,szimattal találta meg emberét. Úgy hívták: Teller Lajos. A Tanácson akadt rá. Vé­gül is úgy döntött, hogy első lenesben megszerzi az enge­délyezési eljáráshoz szüksé­ges űrlapokat. Elv alagsori, de világos helyiségbe irányí­tották. Bekopogott és benyi­tott. Egy Nagy Viking Kék te­kintet nézett rá az asztal mö­gül. Schmutz szíve megdob­bant. — Azt mondták, hogy ezt csak maga tudja elintézni — lépett közelebb, kezét nyújt­va — Schmütz. — Teuer Lajos — mondta Teuer Lajos és válasz helyett kitárta a kezét. Ez egy szent ember, gondolta Schmütz, ha itt nem tudom elintézni a dolgomat, hát sehol. — Hát miben segíthetek? — kérdezte jóságosan Teyer Lajos —, elöljáróban csak annyit szabadjon elsuttog­nom, hogy tervezői, kivitele­zői kapacitást nem tudok sze­rezni, engedélyt pedig nem adunk ki, amíg nem lép ha­tályba az új miniszteri ren­delet. — Értem —­­mondta Schmutz —, nem is azért jöt­tem. Mosolyogva­ néztek egymás­ra. — Hát akkor miben segít­hetek? — könyökölt az asz­talra érdeklődve Teuer La­jos. — Bagatell —"biggyesztett Schmütz —, építési átalakí­tási engedély leéli, az átala­kítást meg kell tervezni, és kőművest kell találni, aki megcsinál­ta. Teuer Lajos eltöprengett. Hosszú csönd támadt. — Te veki? — kérdezte vé­gül Schmütztől. — Még nincs semmi — mondta Schmütz, és előre­hajolt a széken — ööö... Nem tudna ajánlani vala­kit? A munka rendkívül sürgős, éppen ezért mi tud­juk, mi az ára. És ügyes, precíz, elegáns megoldáso­kat kérünk. — Nehéz lesz — emelte égnek tekintetét Teller La­jos. — Nehéz less. Ismer o’van ‘mérni*’•"*, vagy tech­nikust, aki „sz.-epel az Or­szágos Névjegyzéken? — Nem — mondta Schmütz —, de ez számom­ra nem is olyan fontos. Szá­momra az a fontos, hogy gyors munkát végezzen. Hallgattak. Schmütz a zsebébe nyúlt. Teller Lajos arca megelevenedett. Tekin­tete érdeklődővé vált, szem­öldöke és adrenalin-szintje emelkedett. Két oldalt hosz­­szúra hagyott, hullámos, őszes haja kissé mintha emelkedett volna a fejétől. Füle kétszer megmozdult. Schmütz zsebéből össze­hajtogatott zsebkendőt vett elő és megtörölte az arcát. Egész idő alatt Teuer Lajos arcát figyelte. A zsebkendőt visszatette — Teuer pillan­tása Schmutz kezét követte — aztán nyílt, becsületes fél­mosollyal egymásra néztek. — Ha esetleg tudna vala­kit, aki megtervezné hol­napra az átalakítást­­ ’ — mondta Schmütz —, megbe­szélhetnénk vele a dolgokat. És másik kezében hirtelen megjelent egy köteg ötszázas. Schmütz ártatlanul nézett. Teller ellágyult. — Azt hiszem, bemutat­,­hatok egy tervezőt — mondta egyszer csak vonta­tottan — azt hiszem, meg fog felelni. Ezzel felállt és kezét nyúj­totta. — Teller Lajos — mond­ta. — Schmütz — hajtotta meg magát udvariasan az egér — Schmütz Alfonz. Hát akkor a tervező megvolna... (Folytatjuk) Kampis Péter Ml»®® Muzsikáló diákok Nemrég zárta be kapuit Fertődön az országos ifjúsá­gi zenei tábor, és néhány nappal azután ismét fiatalok muzsikálásától hangos a nagy múltú kastély és a romanti­kus park. A budapesti XXII. kerületi állami zeneiskola 87. tanulója — általános és kö­zépiskolások, gimnazisták, szakközépiskolások és szak­munkás tanulók — töltenek két hetet az egykori Eszter­­házán: ideális körülmények között hódolhatnak nemes szenvedélyüknek, a muzsiká­lásnak. A budafoki gyerekek a Gyümölcs- és Dísznövény­termesztési Kutatóintézet fer­­tődi kutatóállomásának és a nagyközségi tanácsnak a ven­dégei. A kapcsolat az Egy üzem egy iskola keretében kezdő­dött: a budapesti kutatóin­tézet közvetítésével kerültek a fővárosi gyermekek a­ ju­talomnak számító fertődi két héthez. Ez a táborozás az is­kolai közösségek formálódá­sát, megerősödését is segítheti. Nyolcesztendei fertődi zene­kari munka bizonyítja ezt. Dr. Szilágyi Kálmán, a fer­tődi kutatóállomás igazgatója és Nemes László, a XXXI. ke­rületi zeneiskola igazgatója számoltak be szerdán délelőtt ezekről az eredményekről. A baráti beszélgetésre az adott alkalmat, hogy a tábort meg­látogatta dr. Hanga Mária oktatási miniszterhelyettes, Német Jánosné, a XXII. ke­rületi pártbizottság titkára, Varga-Kovács János, a kerü­leti tanács elnöke, Venczel István, a fővárosi tanács mű­velődési főosztályvezető he­lyettese, Szalay József, a Győr-Sopron megyei Tanács főtanácsosa, Markó József, a Sopron járási Hivatal elnöke, valamint a járási párt- és ta­nácsi szervek vezető munka­társai, és a fertődi kutatóál­lomás, pártszervezet és ta­nács képviselőivel együtt is­merkedtek a tábor és a köz­ség életével. A tíz pedagógus vezetésé­vel itt folyó zenei nevelő munka a tanévbeli oktatás előkészítője, illetve kiegészí­tője. Ugyanakkor az augusz­tus elseje és huszonötödike között zajló fertődi Haydn zenei napok jelentős esemé­nye: a hangversenyek mind a tábor, mind pedig a község számára kézzelfogható hasz­not jelentenek. Sok turista lá­togatott el a koncertekre, a vendégszereplő művészek pe­dig hosszabb időt a táborla­kók között töltöttek és szak­mai tanácsokkal foglalkoznak a fúvószenekar, a vonószene­kar tagjaival és a szólisták­kal. Már megismerkedtek a növendékek a következő tan­év anyagával, és például a vonószenekar itt is készül szeptemberi dániai vendég­­szereplésére. Az idén első ízben a fer­tődi zeneiskola tanulói is be­kapcsolódtak a zenei tábor munkájába: a fúvószenekar­ban már fertődi gyerekek is játszanak. És természetesen részt vehetnek a tábor min­den programjában: a közös zenehallgatásban, a kirándu­lásokon, a térzenéken és a vonósok a fúvósok labdarú­gó-mérkőzésén. A táborlakók szerda dél­előtt hangversenyt adtak a vendégek tiszteletére: a fú­vósok az udvaron, a vonósok pedig a kastély zenetermé­ben. Ezt jól sikerült zenei ve­télkedő követte. Délután a tanácsházán Szalay Sándor, Fertőd Nagyközség Tanácsá­nak elnöke és Varga-Kovács János együttműködési meg­állapodást írt alá. Az együtt­működésnek már eddig is szép példái voltak: az emlí­tetteken kívül például az idén először zenés tárlatvezetést tartottak a kastélyban, jövő­re pedig vasárnap délelőtt két Haydn matinét és udva­ri zenekari hangversenyt ren­deznek. A budafokiak meg­hívták a fertődi diákokat bu­dapesti kirándulásra és közös műsort adnak az ősszel Bu­dapesten. A budapesti ven­dégek délután az építőipari szövetkezetbe látogattak. A fúvószenekar a kastély udvarán adott hangversenyt. Szűk Ödön felvétele HItfl­ PO­D ■ 5

Next