Kisalföld, 2006. október (61. évfolyam, 231-255. szám)
2006-10-11 / 239. szám
Szerda, 2006. október 11. Ordíts, fenyőfa! Sokáig vártak könyvükre Nyitray Péter szerkesztő kollégánk versei. Sokáig vártak, pedig két évvel ezelőtt a kultuszminisztérium „Édes anyanyelvünk” pályázatán nyolc zsűritag egyféleképpen ítélte meg értéküket: költeményei harmadik helyet nyertek az öt földrészről érkezett ezeregyszáz kötet közül. Aztán hosszú, csendes készülődés, várakozás, szerkesztői szöszmötölés után idén - az Accordia Kiadó gondozásában - megjelent Nyitray Péter Ordíts, fenyőfa! című könyve. Azoknak a verseknek a karcsú gyűjteménye, amelyekben a költő sajátos - talán tőle szokatlan - líraisággal, építő őszinteséggel takarja ki lelke, az alkotó éjszakák titkait. A maga felépítette kötet elején a „zöngék” szerepelnek, köztük az a szalvétára írott költemény is, amelyben „víg virágos, kivirradtos álmok nyílnak a füstben”, a részeg magyar hajnal álmai. Majd a szerelmes versek sorjáznak szépséges egymásutánban, amelyekkel a költő a beteljesülés szavakban remegő élményét így vallja meg: „íme tiszta vagyok / megtörök kés pengéje vagyok / hallod a harangok eléd mennek / És sápadj és szólj: / szeretlek / mint a bolondokat mint a gyerekeket.” Nyitray Péter különleges, úgynevezett beatverseket is „kevert” a hagyományos üzenetek közé. Az egyik például 1966-ban, negyven évvel ezelőtt született, amelyből kiderül, hogy az elmúlt korokban „...mindnyájunk hitét többször / keresztre feszítették csak nem vettük észre”. Az Ordíts, fenyőfa! záródarabjai pedig arról tesznek bizonyságot, hogy a költő haza iránti elkötelezettsége, szeretete, jövője iránti reménye — történhetett bármi — töretlen maradt. Nyitray Péter magyar térben és magyar időben élt és él ma is. Reméljük, ha hosszú csend után is, de majd ismét megszólal, hogy újabb lírai vallomásokkal ajándékozza meg a költészet barátait. Az Ordíts, fenyőfa! című verseskötet október 13-tól 15-ig a VI. Győri Könyvszalon sátrában, a Kisalföld standján vásárolható meg. Nyitray Péter Ordíts, fenyőfa! " Az átlátszó kutya Hajba Ferenc is új kötettel jelenik meg a pénteken kezdődő könyvszalonon. Egykori riportok és utóéletük, jelenkori folytatásuk, illetve jegyzetek és tárcák találhatóak kötetében. Valóban meghalt-e egy dominikai lovasbaleset következtében a pénzcsinálóként ismert Peitler Miklós, aki megszökött hatéves börtönbüntetése elől, vagy csupán vásárolta a halotti bizonyítványt? Hogyan zajlott a balatonakali citromkísérlet az ötvenes években, milyen életstratégiával és taktikával tudta megőrizni szakmai, emberi tisztességét a kísérlet Kossuth-díjas vezetője? Mit tanultak ebből a magatartásból ugyancsak kertészmérnökként diplomázó gyermekei? Nekivágott-e névtelenül és gyalog az országnak a magyar légierő legendás tábornoka pápai búcsúrepülése után? Igaz-e, hogy a politikus ma kakas, holnap tollsöprű? A könyvet bemutatja Vörös T. Károly, a Népszabadság főszerkesztője, közreműködik: Holl Nándor színművész vasárnap öt órakor a könyvszalon pódiumszínpadán. KISALFÖLD www.kisalfold.hu Kultúra 11 Balett: Hamlet megtehette, hogy őrültnek tettette magát, az emberiség nem Palást és rózsa A Győri Balett Hamlet-előadását két jelképes ruhadarab feltűnése indítja. Az egyik a színpad előterében fekvő férfi előtt hever a földön, a másik méltóságteljesen tekint ránk a magasból, a színpadképet uralva. Shakespeare történetének két motívuma Marie Brolin-Tani koreográfiájának kulcsa. Palást, avagy hatalom és tekintély A helsingöri históriát mindenki ismeri, arra elég utalni, a darab nem is meséli el részletesen. A második jelenettel aztán rafináltan megkettőzi a történetet: riadtan szaladgáló embereket látunk, akik már modern korunk borzalmai elől menekülnek. A gyermekeknek ígért humanista és racionalista század helyett az emberiség történelmének legkegyetlenebb időszaka jött el barbár háborúival. Az elsőben egy sorstragédiát figyelhetünk, amihez javasolnék egy formabontó szempontot. Hagyjuk figyelmen kívül a gyilkosságot, és hívjuk segítségül Freud doktort! Mi történt? Egy anya ismét férjhez ment, és szeretne boldog lenni. A gyereke viszont nem hajlandó ezt elfogadni. Lehet, hogy a stratfordi Lándzsarázó (shakespeare ezt jelenti) a tragikus hatás kedvéért iktatta be a gyilkosságot? Láttunk már olyat, hogy a gyermeki szeretetigény féltékenységbe átcsapása,pokollá teszi egy asszony életét. Az ember tragédiája mellett a másik történet az emberiség tragédiáját meséli el. Mi történik, ha a maga teremtette vízözön részese és áldozata egyszerre? Nincs mit felvinni Noé bárkájára. Ezért hever a ruha (az ember nagysága, méltósága) a porban, és lebeg a palást (a hatalom tekintélye) magasztosan a magasban. Hamlet még megtehette, hogy őrültnek tettette magát, az emberiség nem. De annak látszik. Rózsa, avagy a szeretet és szerelem Aki elfogadta az értelmezésemet, annak most már el merem mesélni, miért jutott eszembe az előadást figyelve Platón különös története az androgünökről. Őket az istenek teremtették, és magukban hordozták harmonikusan a női és férfi princípiumot, így azonban veszedelmesek lettek tökéletességükkel az olümposziakra, ezért kettéválasztották őket. Azóta tart a keresés és a reménykedés: lehetséges az igazi párt megtalálni, s ezzel helyreállítani a harmóniát. A koreográfusnő vallomása őszinte: ha valaki a hagyományos női készséget, az el- és befogadást elhárítja, az a megfinomodás lehetőségét veti el. Ha pedig egy kor azt hirdeti, hogy ez a képesség a gyengeség jele, akkor jaj az ott élőknek. A színpadképet (Hans-Olof Tani)- kettősséget hangsúlyozandó - uralja hátul a hatalmas palást (tessék majd megfigyelni, időnként el is fordul, mintha látni sem akarná, mi történik lent velünk) és a faldrapériára virágjával lefelé felfüggesztett rengeteg vörös rózsa. Az előbbibe csak az juthat be, aki rászolgál, az utóbbit csak néha emelik ki a fények ravaszul, mikor az említett megfinomodásnak esélye mutatkozik. A „festmény” egyszer megváltoztatja tónusát, máskor Claudius „gólemi” árnya vetül rá. Szerintem a bevilágítással még bátrabban lehetett volna élni, hiszen itt nem a néha öncélú látványunikumról van szó, hanem dramaturgiai szerepe lehet. Claudius, avagy a remény A szereplők ebben a darabban kortalan típusok, Hamlet és az apa, ha nem ismerjük a címet, akár alteregói is lehetnének egymásnak. Velekei László és William Fomin meggyőző vitalitással alakítja. A korokon átívelő örök asszonyiság megtestesítője, Sóthy Virág (Ophelia) és Cserpák Szabina (Gertrud) a koreográfusnő jóvoltából a szeretet és féltés, szerelem és fájdalom szép vallomásait táncolja el. A jelmeztervező (Else Marie Alvad) annyiban részrehajló, hogy rájuk elegánsan nőies ruhát álmodott, a férfiaknál megelégedett gyűrött öltönyökkel. Claudiusra vár a feladat, hogy rendet teremtsen. Helsingörben ez sikerült neki. A mai történetben a lehetőséget jelenti, a reményt, hogy az androgünöktől (és a világ normális rendjétől) nem kell végleg búcsút vennünk. Pátkai Balázs úgy játssza a szerepet, hogy a tekintetének legalább olyan fontos szerepe van, mint a táncának. Mintha szerényen és bölcsen azt üzenné: ne minket figyeljenek, ez a darab nem rólunk szól! Iván CsabaFotó: Krizsán Csaba A koreográfusnő vallomása őszinte: ha pedig egykor azt hirdeti, hogy ez a képesség a gyengeség jele, akkor jaj az ott élőknek. London: Precíz lépések, magas ugrások a legjobbaktól a legjobbaknak Zsolt a Royal Balettben tanulhatott Török Zsolt, a győri Tánc- és Képzőművészeti Általános és Szakközépiskola nyolcadikosa nem akármilyen élménnyel gazdagodott az elmúlt napokban. Az éppen Győrben kurzust tartó Kátya Zvelebilova ugyanis szó szerint szemet vetett rá és egy hétre meghívta a londoni Royal Ballet Schoolba. A balettmesternő elismerően értékelte a győri intézményben látottakat. A mosonmagyaróvári fiú londoni tartózkodását az Első Győri Kiwanis Club egy héttel megtoldotta. Fantasztikus hangulat és persze rengeteg munka várt a tizennégy esztendős fiatalemberre, aki állítja: amennyire a balett nyelve minden országban azonos, olyanynyira különbözik is. - Örültem a lehetőségnek, szinte el sem hittem, hogy pont én utazhatok - árulta el a londoni útjáról nemrégiben hazatért leendő balettos. - A mesternő tehetségesnek tartotta az osztály többi tagját is, mégis az Első Győri Kiwanis Club segítsége kellett az utazáshoz. Nélkülük bizonyosan nem mehettem volna el. Maximális figyelem jellemezte a mosonmagyaróvári fiatalember két hetét, aki elárulta: a royalosok és a győri balettosok tudásszintje nagyon sokban hasonló, ám a londoniak ugrása magasabb és tökéletesebb. Most tanórák közben igyekszik felidézni a látottakat, hallottakat, a karaktertáncot, a klasszikus és modern balettot, valamint a színészmesterséget. — Bízom benne, hogy a mostani tanulmányútnak folytatása lesz - kapcsolódott a beszélgetésbe Bombicz Barbara, a győri művészeti iskola igazgatója. — Fontos volna, hogy másoknak is jusson abból a tudásból és precízségből, amelyet Zsolt megtapasztalt. Hogy ki, miért választja élethivatásul a művészetet, s benne a táncot, személyre szabott titok. Mindenesetre Török Zsolt öt éve dédelgetett álma a tánc mint profi karrier. Példaképe egy 12. osztályos lány, Horváth Adrienn, aki tehetségével, szorgalmával lopta be magát a fiatalember szívébe. Felkészülését, szakmai fejlődését mesterek, vendégtanárok segítik, szorgalmát pedig minden bizonnyal siker koronázza. A győri Tánc- és Képzőművészeti Általános és Szakközépiskolába jelenleg 246 diák jár, akik nemcsak rajzolnak, festenek, egyéb művészeti oktatásban részesülnek, de táncolnak is. Az intézmény kollégiumi bővülésével az ország szinte minden részéből felvételizhetnek ide tanulók, például most Debrecenből is van jelentkező. Országos és nemzetközi hírű táncosok, festő-, képző- és fotóművészek alkotják a nevelőtestületet, ami garancia az iskola építő- és harmóniát sugárzó szellemiségére, az alkotómunka kiteljesítésére. Török Zsolt két hetet töltött a Royal Balett balettrúdja mellett. A Kisalföld ajánlásával: Barokk Nosztalgiák Művészeti Fesztivál 2006. október 2-27. A következő szerencsés olvasóink nyertek 2 db belépőjegyet az alábbi előadásra: Napkirályfi A Garabonciás Együttes barokk táncjátéka Lully zenéjére, 2006. október 15., vasárnap 15 óra ♦ Petőfi Sándor Művelődési Ház Nyerteseinket postai úton is értesítjük. JölleIFÖILD Jó szórakozást kívánunk! A család napilapja