Kisebbségi Körlevél, 1942 (6. évfolyam, 1-6. szám)
1942-01-01 / 1. szám
népcsoport helyzete, Sipos Miklós: A magyarországi nemzetiségi politika a Német Birodalom szemszögéből a bécsi döntésig, Valkó Gáspár: A magyarországi németség életének eseményei 1941. márc. 15-től okt. 15-ig, Csapay János: Asszimiláció vagy áttelepítés, Rostás József: Szlovákia bözes belpolitikája, Dejcző Flórián: A szlovákiai magyarság helyzete az utolsó félévben, Keszthelyi Lajos: A szepesi szászok, v. Nagy Iván dr.: Európa egyéb kisebségei, Pusztai Popovits József: A pécsi német gimnázium. A következő könyvismertetéseik hangzottak el: Sümeghy Mihály: Gogolák Lajos: Pánszlávizmus, Dömötör Gyula: Oray Ferenc: Kisebbségi népoktatás, Rostás József: Mikola Sándor: A vendség múltja és jelene és Keszthelyi Lajos, Arany László: A szlovákiai magyarság néprajza, Német István László: A szlovákiai magyar zenekultúra mérlege, Gyürky Ákos: A Zobor vidéke, Mártonvölgyi László: A regélő Nyitra mentén, Ethey Gyula: A vágvölgyi magyarság települése és fogyatkozása. Az Intézet igazgatója november hó 12-én Kassán tartott előadást a Pécsi Egyetemi Kisebbségi Intézet és a szórványkérdés címen, december 18-án pedig Mohácson ismertette az Intézet céljait és működését. Az Intézet elhatározta, hogy a Délvidék visszatérése alkalmával a pécsi egyetemre került és a magyar nyelvet rosszul, törve beszélő délvidéki hallgatók részére e tanév második felében magyar nyelvtanfolyamot tart. A tanfolyam megszervezése most folyik. Az Intézet a soproni teológus hallgatók részére pályázatot írt ki. A pályázat címe: A magyar evangélikus egyház és a magyarországi nemzetiségi kérdés. Pályadíj 100 P. Pályázati határidő: 1942. május 1. Az Intézet csak az érdemesnek talált pályamunkát jutalmazza. Dr. Bédi Imre ZÜSmENFISSUNG Dr. Ivan Vitéz Nagy behandelt im hier abgedruckten zweiten, abschliessenden Teil seines Aufsatzes: „Die Schulen des Südlandes“, insbesondere den Aufbau und den Lehrplan der Bürgerschulen des gewesenen Jugoslawien; hier wdrd vornehmlich die öffentliche Stiftungs-Bürgerschule von Ujverbász, deren Aufbau und Wirksamkeit dargestellt. In Bezug auf die Gymnasien beschreibt der Autor die in Jugoslawien wirksam gewesenen 3 Typen derselben: das Realgymnasium, die Realschule und das klassische Gymnasium. Es werden hier die auf die den Minderheiten angehörigen Schüler bezüglichen Bestimmungen und die Regeln der Maturitätsprüfungen, sowie die Schulgeldbestimmungen bekannt geben. Der Autor beschreibt die schwere Lage der ungarischen Mittelschulen während der 20 Jahre der Besetzung und schildert die ungarnfeindlichen Verfügungen der jugoslawischen Herrschaft. Endlich werden die im rückgewonnenen Südland wirksam gewesenen Handels-Fachschulen und die juristische Fakultät in Szabadka beschrieben. Der Aufsatz enthält mehrere wertvolle Tabellen. — Dr. Josef Georg Oberding beschreibt in seinem Aufsatz: „Die Landwirtschaft und die landwirtschaftlichen Organisationen des Siebenbürgischen Ungarntums während der rumänischen Herrschaft“, das wirtschaftliche Leben der in Siebenbürgen lebenden Ungarn während der verflossenen 20 Jahre. Nach der Schilderung der wirtschaftlichen Lage des bis zu 80% landwirtschaftlich betätigten siebenbürgischen Ungarntums, bespricht der Autor die rumänische Agrar-Reform, die Or