Komárommegyei Dolgozók Lapja, 1954. április (9. évfolyam, 27-34. szám)

1954-04-03 / 27. szám

x [UNK]'?*'' 4MEGYEI BKJV , VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! ~ -!-Dolgozók Lopja IX. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM. A KOMÁROM MEG­YEI PÁRT­B­I­Z­OTT­SÁG LAP­JA A legnagyobb ünnep Nagyszerű születésnapot, szabadságunk születésének ki­lencedik évfordulóját ünnepel­jük április 4-én. Kilenc év az emberiség történetében ki­mondhatatlanul csekély idő. A mi szabadságunk kilenc esz­tendeje azonban régmúlt szá­zadok elmaradt alkotásainak megvalósítását rejti magában. Népünk legjava számtalan nagyszerű harcot vívott a sza­badságért, a függetlenségért. Dózsa, Rákóczi harcosai, 1848 ifjú hősei, a Tanácsköztársaság mártírjai ezért áldozták életü­ket. 1848 március 15-e, 1919 március 21-e dicső örökségei népünknek. Ezek azonban elbuktak, a harcok mert na­gyobb volt a készségesen szö­vetkező tőke, a belső elnyomók ereje. Évszázadokon át nyúz­ták a magyar népet a belső és külső ingyenélők, s a népnek egy maradt csupán: a nyomor, a nélkülözés. „Sok urunk nem volt rest, se birtokát óvni ellenünk, kába, s kitántorgott Amerikába másfélmillió emberünk.“ így kiáltott fel József Attila a hazájában hazát nem lelő magyarok tömeges kivándorlá­sa láttán. De a nagy magyar forradalmárok, szabadsághar­cosok harcai, eszméi egyszer mégis beteljesültek: 1945 ápri­lis 4-én. Véres fővel buktak a porba ezen a napon elnyomóink és a Vörös Hadsereg hős harcosai saját vérükkel öntözötten ad­ták kezünkbe Rákóczi, Kos­suth, Petőfi zászlaját. Április 4-én félretettük né­pünk történelmének régi könyvét, kegyelettel őrizzük, erőt merítünk belőle, de új történelemkönyv hófehér, tisz­ta lapjaira kezdtük írni a fel­szabadult magyar nép küzdel­mének fejezeteit. Újjáépítés­i— forint — hároméves terv, ötéves terv — tanácsok — s a sorok közül kiragyog egy szó: a párt­­k irányításával, párt, amelynek segítségével munkások, parasztok kemény munkához szokott keze írja a történelmet. Mint minden nép szabadsá­ga, a miénk is nagy áldozatok árán született. Nekünk ölünk­be hullt ugyan, de sok szovjet ember adta érte az életét már 1917-ben és a Nagy Honvédő Háború idején. Április 4 örömteli ünnep, de ugyanakkor a számadás napja is. Most kell megmondani, ho­gyan bántunk a szabadsággal. Nincs okunk a szégyenkezés­re. A szabadság nagyra nőtt ki­lenc év alatt, s gyermekének, a jólétnek adott életet. Sztálin­­város is ad már vasat, Inota árama a falvakban világít, új akna készül Tatabányán és a kormányprogramm után a gyárak egyre több traktort, szövetet, cipőt gyártanak; dol­gozó parasztjaink szorgalma­san szántanak, vetnek, hogy több legyen a kenyér; értelmi­ségi dolgozóink technológiai el­járások, a termelékenység fo­kozásának eddig rejtett útjait kutatják, a föld mélyét fürké­szik, hogy még több kinccsel gazdagítsák népünket. Felejthetetlen élmény volt m­indenki számára, amikor a tatab­ányai városi pártértekez­leten egy 27 éves fiatal kato­natiszt, Tóth Mihály alezredes elvtárs, jelölésekor elmondta, hogy földmunkás család fia, maga is kubikos volt a felsza­badulás előtt. S most alezre­des. Ahogy leült, a lámpák fé­nyében megcsillant a két aranycsillag a vállán. Zúgó tapsra verődtek a tengerek. De szép is a mi életünk. A szabadság oltalma alatt vívott harc, az új történelem írása közben egyre új hősök szület­nek, egyre több arc derül mo­solyra, egyre inkább becsület és dicsőség dolgává válik a munka. „Hazánk felszabadu­lása kilencedik évfordulójának tiszteletére felszabadulási őr­séget tartunk“ — így kezdődik a tatabányai X-es akna dolgo­zóinak a megye bányászaihoz intézett felhívása. A megyei pártértekezleten Tajkov And­rás elvtárs is április­i méltó megünnepléséről beszélt. Egész népünk lázasan készül a III. pártkongresszusra. De a nagy készülődés közepette sem fe­ledkeznek meg a felszabadu­lás ünnepéről. A nagyszerű munkahőstettek legékesebben, hogy bizonyítják most, a kormányprogramm után fokozottabban értik, érzik még az emberek, hogy mekkora kincs a szabadság, amit a Szovjet­unió népe adott nekünk. És aki a szabadságot adta, más segítségről is gondosko­dott. Kenyeret kaptunk a fel­­szabadulás után, meg vetőma­got — s azóta szovjet gépek ezreit. Jönnek a szovjet nép legjobbjai, hogy átadják gazdag tapasztalataik kincsestárának magvait. Megtanítottak ben­nünket arra, hogy hogyan kell nagyon forrón szeretni a népet, a tájakat, az életet — a ha­zát; és megtanítottak arra is, hogyan kell gyűlölni azt, aki békés életünket hábo­rúval akarja felváltani, azt, aki itt, nálunk is — s mert van ilyen — egy követ fuj ellenségeinkkel! Sokkal tartozunk a Szovjet­uniónak. A szabadságért nem lehet elég a köszönet. Mégis ők semmi mást nem várnak tőlünk, csupán azt, hogy épít­sük erőssé hazánkat, teremt­sünk nagyszerű ipart és mező­­gazdaságot, adjunk több jobb közszükségleti cikket és dolgozóknak, tegyük boldoggá a országunk népét. S ha megkérdezzük önma­gunktól, hogy mindennek meg­valósításán munkálkodunk-e, igennel, a felelősségérzet igen­jével válaszolhatunk. Mert le­het-e nem látni még ebben az ünnepi hangulatban is , hogy több és olcsóbb szenet vár az ország, néhol magas az önkölt­ség, pazarolják az anyagot, van, aki lemarad és van, aki műszakot mulaszt. Ha háláról beszélünk, ezek ellen kell küz­­denünk minden erőnkkel. Rohambrigáddá lettünk — így mondta Sztálin elvtárs. Nagy megtiszteltetés ez és nagy felelősség. Most, amikor kilenc év hősi küzdelmeinek emlékei és a jövő képei rajza­nak agyunkban, csak tehetünk; megfogadjuk, egyet hogy pártunkkal az élen új csatákba indulunk, új győzelmek felé — méltóan a rohambrigád név­hez. ára 50 fillér 1954 ÁPRILIS 3. FELSZABADULÁSI ŐRSÉGEN A Tatabányai Szénbányászati Tröszt minden aknája felszabadulási őrséget tart Kedden reggel és délben röp­­gyűléseken beszélték meg a ta­tabányai és az oroszlányi bá­­­nyászok a X-es aknaiak felhívá­sát. A legtöbb aknában arra tettek fogadalmat, hogy a párt­­kongresszus tiszteletére tett elő­ző fogadalmukat április 4-re tel­jesítik. Az első napon 377 tonnát termeltek terven felül az oroszlányi XIX-es akna bányászai Az oroszlányi bányászok kö­­zül elsőnek az új XIX-es akna bányászai csatlakoztak a felhí­váshoz. Kandó Ferenc, Bárány Dezső, Kovács Imre és a többi élenjáró dolgozó kezdeménye­zésére válaszoltak a tatabányai X-es akna bányászainak. Az öt­napos felszabadulási őrség alatt hat nap tervének teljesítését vál­lalták. A felszabadulási őrség első napján már több kiemelke­dő eredmény született. A 204-es frontfejtésen dolgozó Bolla Sán­dor napi tervét 121,7 százalékra teljesítette, 204 csille helyett 247 csille szenet küldött felszínre. Az előváráson dolgozó Ku­ncz János az előirányzott 12 csille helyett 15-öt rakott meg szénnel ezzel 125 százalékra teljesítette napi tervét. Az oroszlányi XIX-es akna dolgozói ezen a napon 377 tonna szenet adtak népgazdaságunknak terven fe­lül. A március 30-án megkezdett fokozottabb munkát 31-én to­vább folytatták. Délután 2 óráig az első műszak 116 csille sze­­szenet adott terven felül. A frontfejtésen dolgozó Kandó Fe­­enc és Kovács Imre az elő­irányzott 13,6 köbméter helyett 10 köbmétert termel. 2000 tonnával emelték előző felajánlásukat a XIV-es aknai bányászok A tatabányai XIV-es akna bá­nyászai vállalták, hogy április 4-ig 8000 tonna szenet adnak a kongresszus tiszteletére az elő­zőleg vállalt 6000 tonna helyett. Március 31-én délig az első műszak, már 11.0 százalékra tel­­­jesítette műszaktervét. A felszabadulási őrség kezde­ményezői, a tatabányai X-es ak­na dolgozói is szép eredményt értek el az első napon. Március 30-án 111.2 százalékra teljesítet­ték napi tervüket, 120 tonna sze­let adtak terven felül. Március ; .-! [> ^léjig ö‘- ’ zm' szénnel termeltek többet első negyedévi előirányzatuknál. Tajkov András 157 százalékra teljesítette márciusi tervét Tajkov András a tatabányai XII-es akna Kossuth-díjas, többszörös sztahanovista vájá­ra, munkatársával, Lados Ist­ván sztahanovista vájárral megbeszélik Bányai Rezső bá­nyamesterrel az új fejtés he­lyét, s azt, hogy a felszabadu­lási héten mennyit termelhet­nek terven felül. Tajkov And­rás csapata márciusban 157 százalékos eredménnyel dolgo­zott. A 100 vagonos kongres­­­szusi felajánlásukat már tel­jesítették és március végéig újabb 232 csille szenet termel­tek terven felül. Szovjet gyalogság a Vörös­ téren Kiemelkedő eredmények Dorogon a felszabadulási őrség első napján A dorogi szénmedence dolgozói kedden és szerdán röpgyűlé­­seken csatlakoztak a tatabányai X-es akna kezdeményezéséhez: felszabadulási őrséget tartanak. Közel 7000 dorogi bányász fogadta meg, hogy a felszabadulási őrség alatt több szenet küld felszínre az eddiginél, s kiváló termelési eredményekkel köszönti hazánk fel­­szabadulásának 9. évfordulóját. A borókási bányászok megfogadták, hogy 200 tonna szenet ad­­nak terven felül, a VIII-as aknai brigádok vállalták, hogy mű­szakonként egy csillével küldenek többet felszínre az eddiginél a felszabadulási őrség alatt. Az Annavölgyi X-es akna kollektívája 105 százalékos eredményt vállalt, Erzsébet-akna dolgozói 190, To­­kodaltáró kollektívája pedig 100 tonna szenet vállalt terven felül. A felszabadulási őrség első napján kiemelkedő brigáderedmé­nyek igazolták a bányászok helytállását. A tokodaltárói szénbá­nyászok 113­ százalékra teljesítették napi tervüket. A szenelő csa­patok közül Varga József csapata 183,3 százalékra, Meggyesi Ger­gely sztahanovista vájár csapata 167 százalékra teljesítette napi tervét. A borókási szénbánya XII-es aknája 114.1 százalékos, a XIV-es aknája pedig 112.3 százalékos eredményt ért el. Mátyás János csapata 27 csille helyett 47 csille szenet termelt, Mirk Már­ton csapata 21 csille helyett 46-ot. A pilisi szénbánya bányászai 57 tonna szenet adtak terven felül, a mogyorósi bányászok pedig 149,4 százalékra teljesítették napi termelési előirányzatukat a fel­­szabadulási őrség első napján. 9000 kiló papírt gyártanak terven felül a Lábatlani Papírgyárban Március 30-án reggel 6 óra­kor, a műszak megkezdése előtt, lelkéi» rőpgyűilésfek zajlói.«,., le a Lábatlani Papírgyárban. Vállal­ták, hogy április 4-ig 9000 kiló papírt gyártanak terven felül. Gyorsabban mozogtak a ke­zek a felszabadu­lási őrség első napján. A papírgépen Varga Gyula és brigádja 122,2 száza­lékra teljesítette napi tervét. A szalmalemezgyártásnál Czim­­mer János és brigádja 105.5 százalékos eredményt ért el. Tallósi Jánosné és Kiss Rebeka szalmalapsimítók március 29-én 105.7 s zászlókr­a­ teljesí­íték na­pi tervüket. Március 30-án kima­gasló, 120 és fél százalékos ered­ményt értek el. A papírgyár dolgozóinak lel­kes munkáját bizonyítja, hogy a terven felül vállalt 9000 kiló pa­pírból a feszabadulási őrség első napján 2880 kilót gyártottak. Ezen a napon csak I. osztályú minőségű papír került ki a gyár­ból. Felszabadulási őrséget tartanak a környei Vörös Csillag tsz tagjai is A környei Vörös Csillag ter­melőszövetkezet dolgozóihoz is elérkezett a hír, hogy a­ tata­bányai X-es akna dolgozói fel­­szabadulási őrséget tartanak. A hét elején még hiányzott jó pár hold a tavaszi vetésekből. Elha­tározták a termelőszövetkezet tagjai, hogy április 4 tisztele­tére befejezik a héten a tava­sziak vetését. Március 29-re befejezték 10 hold tavaszi árpa, 10 hold zab vetését. Ugyancsak befejezték 70 holdon az őszi gabonafélék fejtrágyá­zását. Várkonyi László növény­­termesztési brigádvezető irá­nyításával még aznap hozzá­fogtak az öt hold cukorrépa ve­téséhez. Március 30-án estére már végeztek öt hold cukorrépa, három hold takarmányrépa, öt hold napraforgó, egy hold étkezési borsó és 10 hold zabosbükköny vetése­Nemcsak vel is, a növénytermesz­tésben értek el szép eredménye­ket, hanem a kertészetben is. Rácz János kertészeti brigád­vezető irányításával Pécsi András, Farkas Sándorné, özv. Nagy Jánosné, Pécsi Katalin, Troli Károlyné március 31-re elültettek 1.5 hold dughagymát és 1.5 hold vöröshagymát. A brigád többi tagjai a melegágyi káposztafélék pikírozását vég­zik. A növénytermesztési brigád tagjai és Bán Mihály, Papp Zsigmond, Lukács József foga­­tosok hozzáfogtak a 21 hold kukorica és 10 hold burgonya­­föld előkészítéséhez. A burgo­nyaültetést április 5-én kezdik meg. Túlteljesítik tervüket, javítják a minőséget a Viscosagyár dolgozói A nyergesújfalui Viscosa-gyár dolgozói kedden reggel röp­­gyűléseken beszélték meg a tatabányai X-es akna bányászainak felhívását, elhatározták, hogy ők is csatlakoznak, felszabadulási őrséget tartanak. Az üzem első negyedéves tervét március 28-ra már 110 szá­zalékra teljesítette. Vállalták, hogy a műselyemgyártási tervüket 112, celofángyártási tervüket 105-ről 112 százalékra, szivacs­­gyártási tervüket pedig 135 százalékra teljesítik. A kongresszus tiszteletére tett felajánlásukban nem volt szó a minőség munkáról. Most vállalták, hogy április 4-re az I—II. osztályú műselyem minőségét, március két első dekádjához vi­szonyítva, 1 százalékkal javítják.

Next