Komáromi Lapok, 1923. január-június (44. évfolyam, 1-78. szám)
1923-03-01 / 26. szám
1923 márfiu* 1 «Komáromi Lapok« 6. oldal. a Bolti tűz. Pénteken este fél nyolc órakor telefonon értesítették a tűzoltói készültséget, hogy Reisz Vilmos Vármegye utca 9. sz. alatti üzlete kigyulladt. A tűzoltói készültség két szerkocsin Höltzl főparancsnok, Schleisz és Dosztál tűzoltótisztek vezetésével pár perc alatt a helyszínre érkezett, azonban dolguk nem akadt, mert a tüzet tévedésből jelentették. Ugyanis az üzlettulajdonos az üzlet bezárása után égve felejtette a raktárban levő petroleum fűtésű ételmelegítőt és annak fénye a raktár ablakán át úgy látszott, mintha a raktárban tűz égne. A tűziriadóra a rendőri készültség is kivonult, megjelent ott Nagy Jenő rendőrfőkapitány és Igó Aladár rendőrkapitány is. A tűzvizsgálatot a helyszínen azonnal megtartották. Ebben az üzletben különben múlt év május 16 án volt tűz, amikor a raktár égett. — Révai Nagy Lexikon XV. kötete megjelent és Molnár Jenőnél Eperjesen kapható, ára 120 kor. Az összes előző kötetek szintén kaphatók egyenkint 70 K-ért. — Vigyázz a kutyákra! A kutyatulajdonosokat bizonyára érdekli az újabb rendelet, amely szerint a bárca nélkül levő kutyákat a rendőrség minden további nélkül egyszerűen kiirthatja. De ez még nem elég. A tulajdonos ellen megindítják az eljárást és pedig nem a községházán, hanem a járási központban, ami a be- és kiutazással együtt legalább is egy napi időveszteséget jelent és a kirovandó bírság legmagasabb lesz, nem pedig a megszokott 30 K. a Szóval: kutya kiirtva, beidézés a járási központba s a legmagasabb birság — ezekkel sutjtják a kutyáját bárca nélkül hagyó kutyatulajdonosokat. Erre a megszigorításra az szolgáltatott okot, hogy az ebtulajdonosok kutyáikra egyáltalán nem ügyelnek s ahelyett, hogy rendeltetésükhöz híven a kutyákat házuknál tartanák, engedik, hogy az utcákon összevissza csavarogjanak, marakodjanak, miért is a járási főszolgabíró (járási főnök) elrendelte az egész járás összes községeire az ebzárlatot. A rendelet értelmében az összes szabadon járó kutyák kiirtandók, tulajdonosaik pedig feljelentendők. A községi elöljáróság azon kutyákat, melyek után az ebadó I. évi április 1-ig befizetve nincsen, köteles az egyes tulajdonosok költségére kiirtani. Minthogy ezen általános ebzárlat előreláthatólag hónapokon keresztül fog tartani, ajánlatos az utcára és mezőre szokott kutyákat vagy kiirtani, vagy oly nehéz kölönccel ellátni, hogy a mozgása akadályoztassák, futása s ugrása pedig teljesen lehetetlenné legyen téve. Nyitott, vagy magas kapuval nem bíró udvarokon a kutyák állandóan megkötve tartandók. Amennyiben kutya embert mart, ha csak lehetséges, azonnal láncra kell kötni , az esetet a járási állatorvosnak haladéktalanul bejelenteni. Emberre nézve veszélyes ebek azonnal kiirtandók. Ezen rendelkezés a járási főnök rendelete értelmében minden községben 8 naponként közhírré teendő. — Olvasta már Jókai Lélekidomárját? Akár olvasta, akár nem, semmi szín alatt el ne mulassza ma csütörtökön a komáromi városi mozgószinházban a Jókai Lélekidomárja című regénye után készült mozidarabot megnézni! — A drótnélküli telefonálás Amerikában már valósággal sport jelleget öltött. Egy utcasarkon hatalmas, erős hangú telefontölcsérből ezer és ezer ember hallhatja a világ híreit. Távolság nem akadály s a minden, különösen sporthírre éhes senkik az Óceán innenső feléről jövő boxmérkőzési tudósításokat a „kiküldött speciális tudósító“ szájából hallhatja. De már ezzel sem elégszik meg a boldog békében élő amerikai. A saját házában saját felvevő állomást szerel, vagy szereltet be s nyugodtan belesüppedve a bőrfoteljében hallgatja a koncertek muzsikáját. Igen nagy szolgálatot tenne nálunk is, ha minden magyar, német, szlovák, lengyel, ruszin és magyarán nemzetiségű alattvaló házából ily apparátussal ki lehetne kiabálni, amik a szívek mélyén rejtőznek, ha minden panasz, sérelem zaja a prágai kormány rezidenciájába juthatna. Még talán hallgató fülekre is találna a kisebbségek panaszkoncertje. Dehogy! A sok fajra utóbb megszakadna a szívük a miniszter uraknak, azért, oly egyszerű a politika: a felvevő állomást egyszerűen leszerelnék. TÖRVÉNYKEZÉS: Senki sincs kötelezve új ruharendelee esetén javított munkát elfogadni. Felperes keresetében előadta, hogy az alperesnek 805 korona értékű ruhaszövetet adott át azzal a rendeltetéssel, hogy alperes abból részére egy új ruhát készítsen. Alperes azonban egy teljesen hasznavehetetlen ruhát készített, ezt felperes nem hajlandó elfogadni, a ruhát rendelkezésére bocsátotta és a szövet értékének megtérítését követelte. A komáromi járásbíróság kihallgatott egy szakérőt, aki bizonyos hiányokat állapított meg a ruhán, de azt a véleményt adta, hogy megfelelő javítás útján a ruha használható állapotba hozható. A komáromi járásbíróság a szakértői vélemény alapján alperest arra kötelezte, hogy a ruhát megfelelően javítsa ki és csak az esetre, ha ez 8 nap alatt nem történnék meg, kell majd a szövet értékét megtérítenie. Egyben a perköltségeket a peres felek közt kölcsönösen megszüntette. Az indokolás az, hogy felperesnek nem volt joga az üzlettől elállnia, hanem csupán a meglevő hiányok pótlását követelheti. A felperes az ítéletet megfellebbezte. A komáromi törvényszék a járásbíróság által elfogadott jogi véleményt nem tette magáévá, hanem az ítéletet megváltoztatta és kötelezte alperest, hogy ugyanolyan minőségű és mennyiségű ruhaszövetet adjon, vagy ennek ellenértékét és az összes per- és felebbezési költségeket fizesse meg a felperesnek. A törvényszék álláspontja szerint ugyanis az alperes, midőn a ruha megrendelését elvállalta, kötelezte magát egy megfelelően előállított kifogástalan új ruha elkészítésére. Minthogy ennek nem tett eleget, minthogy továbbá ha a megrendelést elvállaló iparos szakmáját nem érti, vagy nem megfelelő pontossággal gyakorolja, ezért a rendelkezésre bocsátás teljesen jogszerű, mert egy megrendelő sem kötelezhető arra, hogy össze-vissza javított ruhadarabot elfogadjon. Kifejezett kötelezettségvállalás hiányában jogi vélelem. Alperes elvállalta, hogy a felperes részére tinókat vásárol. A vételi ügyletre 100.000 K előleget kapott felperestől, amely előleget a felperes váltóra vette fel egy banktól. A váltón az alperes mint kibocsátó szerepelt, de a megállapodás az volt, hogy a banknak felperes fizeti a kamatokat. Alperes a tinókat nem szállította, mire felperes a 100.000 K előleget visszakövetelte. Majd büntető feljelentést is tett, végül kiegyeszett az alperessel abban, hogy az eredeti 5 adásvételi ügyletet sztornírozzák és alperes kötelezte magát, hogy a 100.000 K-t a banknak visszatéríti. Alperes ezen kötelezettségének eleget is tett. Felperes azonban kénytelen volt még egy negyedévi kamatot is megfizetni; ezt a 3320 K 50 fill. túlfizetést, mint az alperes hibájából és mulasztásából előállott kárát külön perben követelte vissza az alperestől. Az alperes azzal védekezett, hogy ő nem tartozik semmivel sem, mert az újított szerződésben csupán és kizárólag a 100 000 korona visszatérítésére kötelezte magát, aminek meg is felelt. A komáromi járásbíróság és törvényszék egyhangúan elmarasztalta az alperest a felperes keresete értelmében a 3320 K 50 fill. kamat, mint okozott kár megfizetésében. A pozsonyi ítélőtábla megváltoztatta az alsó bíróságok ítéletét. Indokolásában kimondja, hogy alperes kifejezett kötelezettség hiányában azt kell vélelmezni, hogy a felek a kamat fizetése tekintetében az eredeti megállapodást tartották fenn, az eredeti adás-vételi szerződésben pedig a felperes vállalta magára a kamatfizetés terhét, nyilvánvaló tehát, hogy téves az alsó bíróságok döntése és a keresetet elutasítani kellett. A pertárgy értékének magállapítása kizárólag az eljáró bíróság belátásától függ. Tudvalevő, hogy 1000 K-án aluli értékű perekben két egybehangzó ítélet ellen nincsen további felebbezésnek helye. Alperes mégis felebbezett a pozsonyi Ítélőtáblához és azt panaszolta, hogy a törvényszék jogszabályt sértett akkor, amidőn a pertárgy értékét önkényesen 600 K-ra tette, holott szerinte ez a valóságban az 1000 K-t meghaladja. Az ítélőtábla a felülvizsgálati panaszt elutasította, mert a bíróság a törvény értelmében mindig saját belátása szerint állapítja meg a pertárgy értékét, még akkor is, ha a felek kölcsönösen megállapodnak az érték összegszerűségében, ha a bíróság úgy találja, hogy a peres felek értékelése nincs összhangban a valódi értékkel. Irányadó kizárólag a bíróság által is elfogadott, vagy megállapított érték lehet. Eszerint pedig harmadfokú felebbvitelnek nem lévén helye*, az ítélőtábla a felülvizsgálati kérelmet érdemi elbírálás nélkül hivatalból visszautasította. Ki kérheti a perköltségek megállapítását? Peres felek a bíróságon kívül kiegyeztek és ezt*a törvényszéknek bejelentették, mire a törvényszék a pert beszüntette s az iratokat a járásbirósági irattárnak visszaküldte. Alperes ezek után a járásbírósághoz fordult ama kérelemmel, hogy a felperesi ügyvéd költségeit állapítsa meg. A járásbíróság meg is állapította a költségeket, de a felperesi ügyvéd ezzel nem volt megelégedve és felfolyamodást adott be a törvényszékhez. A törvényszék a járásbíróság költségmegállapító végzését hatálytalanította azzal az indokolással, hogy a járásbíróságnak az ügy megszüntetése után nem állott jogában a felek jogviszonyait illetően sem a tőke, sem a járulékok tekintetében érdemleges határozatot hoznia. Ebbe a határozatba viszont az alperes nem nyugodott bele, akinek blfolyamodása folytán a pozsonyi Ítélőtábla helybenhagyta a törvényszék határozatát azzal az indokolással, hogy a törvény értelmében az ügyvéd csak a saját ügyfele ellen, vagy az ügyfél csak a saját ügyvédjével szemben kérned a költségeik megállapítását. Közli: dr. Fürth Béla. Í közgazdaság. Új bankjegyek. A kormány tervbe vette, hogy még az idén néhány bankjegyet kivon a forgalomból. Különösen olyan bankjegyekről van szó, amelyek alakja, papírminősége, vagy mintája a gyakorlatban nem vált be. Elsősorban a tíz, húsz és ötven szokásos banjegyeket vonják be, amelyek kicserélése az 1923, 1924. és 1925. évek folyamán fog megtörténni. A még forgalomban levő papír egykoronásokat ezüst koronákkal fogják helyettesíteni, s a papírpénzt kivonják a forgalomból. Ez a kicserélés máris folyamatban van, mert 1922. december 31 én még körülbelül hatvanmillió egykoronás volt forgalomban, míg 1923. január végén ez az összeg leapadt ötvenkétmillióra. Új egykoronásokat már egyáltalán nem gyártanak többé. Csehszlovák kereskedelmi kikötő Budapesten. Hitik, hogy a Csehszlovák Dunagőzhajózási Társaság Budapest fővárostól partot bérel egy saját használatra szolgáló kikötő és raktárak építésére. Német—cseh Elba hajózási R.-T. egyesült a Szász Cseh Gőzhajótársasággal. Az előbbi társaság, mely megfelelő tőkével rendelkezik átveszi a Szász-csah Gőzhajótársaság hajóparkját. A szász cseh vállalat már évek óta osztalék nélkül zárja mérlegét, s mivel a vállalat így működését beszüntetni volt kénytelen, a Német-Cseh Elbehajózási Társaság pénzbeli segítségét veszi igénybe. A Morva- Sziléziai Bank likuidálásánál a deficit a felállított mérleg szériát közel 170 millió korona. A banknak összesen 50 millió tőkéjét nemcsak hogy elnyeli a deficit, de mintegy 120 milliónyi hitelezői követelés fedezetlenül marad. Folyószámla hitelezők 50 millióval, pénzintézetek 119 millióval, magánbetegők 80 millióval szerepelnek, úgy hogy az eredeti szanálási tervet megváltoztatni kénytelenek. * feiesdü. Lapkiadó; Spitzer Wie. ««Ginatotí SpiíaM «fctadof kítayrn'»osadátAt>««i Kobbí-j»**. Biztos sikerre vezet hirdetése, na a »Komáromi Lapok «-ban hirdet.