Komáromi Lapok, 1930. július-december (51. évfolyam, 77-154. szám)
1930-11-01 / 129-130. szám
1930. november 1. «KOMAROMI LAPOK» OTITRAY BÉNA dr. a Komáromból elszármazott békéscsabai MÁT főorvos tragikus halála a fröntgen-gépnél Hivatása közben a magasfeszültséget áram ölte meg’ — október 31. Megrendítő szerencsétlenség történt a napokban Békéscsabán, amelynek áldozata Komáromban is rendkívül becsülésben álló fiatal főorvos, akinek tragikus halála most a komáromi társadalmat is mélyen megrendítené. A fiatal főorvost Nyitray Bélának hívják, szüleinek évtizedeken keresztül volt kereskedésük Komáromban a Nádor utcán, ahol most az Elbertféle üzlet van. Nyitray Béla szülei a forradalmi idők után költözködtek át Magyarországra, hogy gyermekeik közelében legyenek. A sors kifürkészhetetlen akarata azonban újabb és újabb csapásokkal gyötörte a gyermekeiket annyira szerető szülők szivét és Nyitray Béla dr. békéscsabai főorvos halálával már rövidesen a harmadik gyermeküket veszítették el négy gyermekük közül, miután előbb az egyik gyermekük hirtelen vérmérgezésben, másik gyermekük pedig mandulagyulladásból eredő szepszis következtében halt el. Nyitray Béla dr. váratlan halálát most annyira tragikussá egy végzetes baleset tette, amilyenre talán csak egyszer fordult elő példa, egy bécsi orvosprofesszorral történt meg, mint annak idején a lapok is beszámoltak arról a végzetes balesetről. Most megismétlődött ez a baleset az orvosi rendelőben és egy rendkívül kiváló, tehetséges, minden idegszálával csak orvos, embernek halálát okozta. Nyitray Béla dr aki Békéscsabán a MÁV főorvosa volt és igen kiterjedt prakszist folytatott, vasárnap este 7 óra tájban — nyilván amiatt, hogy előkészítse a hétfői rendelések céljára — széjjelszedte a Röntgen gépet és kitisztította. Amikor a gépet ismét összeállította és ki akarta próbálni, hogy, hogy nem, talán mert a keze nedves volt, valamiképen a magasfeszültségű áram a kezére ugrott és végigfutott a testén úgy, hogy a lábán keresztül vezelődött le és a linóleumot, amelyen állt, azt is megégette. Nyitrai Béla dr. a magasfeszültségű áram következtében azonnal földre zuhant, a zuhanás hangjára a szomszédos szobában figyelmes lett fiatal felesége, aki szintén orvosnő, és azonnal segítségért telefonált. Pár perc alatt Békéscsaba valamennyi orvosa, mintegy tizenöten, eszméletlen kartársuk mellett állottak és mindent elkövettek, hogy kiváló kartársukat megmentsék az életnek. A békéscsabai orvosok végső erőfeszítésükben a leghíresebb budapesti orvosprofesszorokkal léptek telefonösszeköttetésbe, ezeknek utasításait telefonon vették és így próbálták megmenteni az életnek Nyitray Bélát, aki azonban vasárnap éjjel tizenegy órakor a magasfeszültségű áram következtében szívbénulásban meghalt. Saját tudósítónktól, özvegyen hagyva fiatal feleségét, Nyitray Béla mindössze harmincnyolc éves volt és halálával három kisgyermeke veszítette el édesapját. A tragikus körülmények között elhalt orvos halála Békéscsabán mély megdöbbenést keltett, mert városszerte nagyon szerették a tehetséges fiatal orvost, nemcsak a közönség, hanem a kartársai is, aminek bizonyítéka volt az is, hogy egészen fiatal korában választották meg a MÁV főorvosának. Nyitray Béla dr. a komáromi bencés rendi gimmáziumban érettségizett prematurusan, ő is egyike volt azoknak, akik először érettségiztek a bencésrendi gimnáziumban, mikor algimnáziumból főgimnázium lett. A háború éveit elejétől végig szakadatlanul a különböző fronton töltötte el, s megszerezte valamennyi kitüntetést, majd a háború után 1919 ben avatták fel az összes orvosi tudományok doktorává a budapesti egyetemen. Nyitray Béla dr. ezután Magyarországon telepedett le, hamarosan megnősült Békéscsabán, ahol felesége orvoscsaládból származik és maga is orvosnő. Boldog házasságukat — amelyben három gyermekük szülésért — most hirtelen megszakította a könyörtelen halál. Nyitray Béla dr.-t kiterjedt rokonsága gyászolja; az elhunytban Kovács Imre dr. komáromi gyakorló orvos szeretett unokabátyját veszilelte el. <70 KRIZANTÉMOK Nekem is van halottam ma, sírjára fehér krizantémokkal emlékezem. Krizantémom: régi csók a múltból, krizantémom: egy szempár nézése, mit azóta is látok, krizantémom: csöndes beszélgetés este, krizantémom: egy utolsó kézfogás, krizantémom: apám halottas arca. Őszi kertben, életemben ma összegyűjtöm a krizantémokat és halottak napján, ha csókot adok, tudom: fehér krizantém virágzik csókomból, mert meghalunk, te is, én is, mint ő. Nekem is van halottam ma, sírjára fehér krizantémokkal emlékezem. Kinek leszek halottja én egykor, síromra fehér krizantémokkal ki emlékezik? KÖRNYEI ELEK. Lehár a Király Színházban dirigál Budapesten Lehár Ferenc, az operettzene fejedelme, Komárom nagynevű fia, a napokban Budapestre érkezett és ott fogja dirigálni Friderika című operettjét péntek esti bemutatóján. Ezt az ünnepi estét felhasználja Magyarország, hogy a hírneves zeneszerzőt meleg ünneplésben részesítse. A Friderika előadása előtt Lehár Ferencet üdvözölni fogják a kultuszminiszter helyettese, Budapest székesfőváros polgármestere, a szülőváros nevében Alapy Gáspár kormányfőtanácsos, magyar komáromi polgármester, a színpadi szerzők egyesületének elnöke, a színészegyesület és a Király színház igazgatója, amely a színházban aratta legforróbb sikereit. Lehár ez év április 30-án töltötte be hatvanadik életévét. Édesanyja, mint Komáromban ismeretes, a tekintélyes Neubrandt család egyik nőtagja volt. Lehár édesatyja, idősb Lehár Ferenc itt Komáromban a 12. gyalogezred karmestere volt. Lehár azonban már féléves korában elkerült Komáromból, mert édesatyját Losoncra helyezték át. Zenei tanulmányait Budapesten a Nemzteti Zenedében végzi Tomka professzornál, majd Prágában, ahol Dvorzsák tanítványa lett. Brahms, a hírneves zeneszerző szép jövőt jósol neki. Már 18 éves korában, mint jeles hegedűs, az elberfeldi színház hangversenymestere, 1890. évben a közös hadseregbe lép be katonai karmesternek. Közben zeneszerzéssel foglalkozik, megírja első vigoperáját (Kukuska), mely később 1899-ban Tatjana címen Budapesten is színre kerül, de ez nem hozza meg a komoly sikert, annál inkább operettjei, amelyeket az 1900-as évek eleje óta szinte szakadatlanul szerez. Első elhatározó sikerét a Kisdrótossal aratta, ezt követték a Mókaházasság, a Mulató istenek, a Víg özvegy, mely bejárta a világ összes színpadait, Petykó és Palkó, a Három feleség, hercegkisasszony, a Cigányszerelem, 5. oldal. melyben a magyar zene motívumait használta fel, Luxemburg grófja, A tökéletes asszony, Végre egyedül, Frasquita, Friderika és mások. Több darabjában Dvorzsák hatása alatt szláv tánczenét mutat be, de lényeges és jellegzetes műfaja mégis a keringő, annak bécsi értelmében, melynek dallamvezetésében páratlan sikereit érte el. Ebben az évben a nagy metropolisok színházaiban ünnepelték a nagy mestert, aki Londontól kezdve a kontinens minden nagyobb városának operettszínházában dirigálta darabjait. TigwawMia BM miat A tizenkettedik október 28-ának megünneplése Komáromban. — Saját tudósítónktól. — október 30. A csehszlovák állam megalakulásának tizenkettedik évfordulója idén is a megszokott ünnepélyeség gel folyt le, amelyben részt vett a város lakossága. Hétfőn, október 27-én este a Slovenská Liga helyi csoportja rendezésében ünnepi akadémia volt a fiszlipavillon nagy termében, amelyen noha az esős, rendkívül kedvezőtlen idő miatt többen nem mehettek el, — a közönség azonban így is szép számban jelent meg. Az ünnepi akadémia műsorán több ének- és zeneszám szerepelt; a szlovák ünnepi beszédet Káder tanító, a magyar beszédet pedig dr. Borka gimnáziumi tanár mondotta. Másnap október 28-án, kedden reggel 7 órakor a katonaság egyik csoportja adott ébresztőt harsonáival, majd 8 órakor valamennyi vallásfelekezet templomában ünnepi istentisztelet volt, amelyeken megjelentek a városi és a járási hivatalok is képviseletekkel. Délelőtt 10 órakor a dunarakparton katonai szemle volt, amelyet Vodicka városparancsnok tartott. Délelőtt fél tizenkettőkor a Széchenyi utcai kálónál templomban ünnepi istentisztelet volt, amelyen megjelent a tisztikar és a járási, meg a városi hatóságok is képviselőkkel. Délelőtt az Angol parkban, délután pedig a Nádor utcán a 12-ik gyalogezred házizenekara koncertet adott a sétáló közönségnek. HÍREK — mindenszentek ünnepe. A kath egyház szentjeinek száma oly nagy, hogy azok mindegyikének külön ünnepelésére a polgári év napjai nem elegendők s azért a kath egyház, amit irántuk egyenkint nem teljesithet, a tiszteletet mindnyájuk iránt „Mindenszentek“ ünnepén rója le. A VII. században IV. Bonifác pápa Róma legjelesebb pogány templomainak egyikét a „Pantheon“ — minden istenek templomát, keresztény templommá alakította át, azt a római temetőkben nyugvó szentek tetemeivel ellátva 610-ben ünnepélyesen felszentelte s IV Gergely pápa pedig Mindenszentek ünnepét november hó 1-ső napján megünnepelni az egész világ egyházban elrendelte. Bölcsen tűzte ki az egyház november 1-jét azért, mert miután az év minden napján megemlékezett az egyes szentekről, az egyházi év utolsó hónapjának 1-jén mégegyszer valamennyit együtt a megemlékezés és kegyelet koszorújával övezi. Az ünnep kiválóságát jelzi a vele összekötött vigília böjt és nyolcad. Mindenszentek estéjén a keresztény hívek a hatottak emlékének áldoznak, a sirhalmokat megkoszorúzva látogatják s az ott csendesen pihenő kedves halottaikért