Korunk 1969 (28. évfolyam)
1969 / 1. szám - TÉKA - Zilahy Lajos: A Dukay-család
kutatásaival is kibővítve, a szerző átfogó képet rajzol a bánsági forradalmi események e fontos fejezetéről. Könyve egyes fejezeteiben, bőségesen felhasználva Vukovics Sebő mind ez ideig feldolgozatlan levéltárának anyagát, lépésről lépésre haladva rajzolja meg a bánsági románság megmozdulásait, amelyeknek központjában a demokratikus forradalmár Eftimie Murgu áll. Akárcsak a szerző korábbi munkái (így a bánsági irodalmat áttekintő Literatura bănăţeană de la început pînă la unire, melyet annak idején I. Tóth Zoltán méltatott), ez is számot tarthat a román— magyar történelmi és művelődési kapcsolatok kutatóinak beható érdeklődésére. (Editura Academiei R.S.R. 1968.) Zilahy Lajos A Dukay-család Memoár-irodalmi témát regényalakban dolgozni fel hálás és kifizetődő vállalkozás. Ennek tudatában írta meg Zilahy Lajos nagyigényű családregényét, mely a Bécsi Kongresszustól (1814) a népi demokratikus rendszer kibontakozásáig (1948) három kötetben követi egy európai jelentőségű mammutbirtokos arisztokrata család (tulajdonképpen a Károlyiak!) történetét. A „zilahyas“-an könnyű olvasmány szűrőjén sok jó gondolat is átszivárgott. Így — noha társadalomkritikája legtöbbször vásári petárdák pukkanására emlékeztet csupán, és legfennebb sivalkodó, nevetésre késztető riadalmat okoz — a két világháború lélektanát apró epizódok felvillantásával sok helyütt nagyon találóan rajzolja meg. Bár a főúri vagy éppen uralkodói hálószobatitkok áporodott levegőjéből kissé túl mélyen lélegzett be, pozitív hevanti, Baccardi, a Giovanniak és mások kezéből származó reneszánsz mesterművek. A lápszéli díszek között megjelentek Mátyás király szimbolikus jelvényei: a homokóra, méhkas, hordó, gyűrű, sárkány, kút, csillagászati éggömb, továbbá Mátyás és Beatrix arcképe. A könyvtár berendezését, Naldo Naldi dicsőítő hangvételű munkájából, az Ugoleto könyvtárosságának idején fennálló állapotokra vonatkozóan ismerjük. A könyvtár Mátyás budai palotájának a Dunára néző keleti oldalán, az első emeleten, magas boltozatú helyiségben, a királyi kápolna szomszédságában volt elhelyezve. Később egy másik helyiséggel bővült. A teremben két üvegmozaikos ablak között állt a király aranyszövésű takaróval letakart heverője. A falak mentén körös-körül három sorban futó aranyozott polcokon voltak kiállítva, első táblájukra helyezve, a kódexek, mégpedig szakkérdések szerint csoportosítva „csillogó, ragyogó aranyozott címeres bőrkötés- Missale Romanum. Bruxelles, Bibliothéque Royale