Közgazdasági Szemle – 1977.

július–augusztus - Szemle - Néhány gondolat a környezetvédelem és a regionális tervezés összefüggéseiről (Nyitray Réka)

SZEMLE egyre nagyobb szerepet játszanak a tagországok közötti kooperációk és szakosítási megállapodások. A kelet-nyugati kereskedelemben a KGST-országok exportszerkezete kedvezően változott: a forgalombő­vülésben a legjelentősebb szerepet általában az élelmiszerek és vegyi termékek játszották, de bővült a gé­pek és energiahordozók eladása is. A KGST-országok importjában a gé­pek és berendezések korábban rend­kívül dinamikus bővülése mérséklő­dött. Összefoglalva: az európai KGST-országok gazdasága 1976-ban egyes kedvezőtlen külső gazdasági körül­mények és több országban a mező­gazdasági termelést sújtó aszály elle­nére viszonylag dinamikusan fejlő­dött. A növekedés fő hordozója az ipar volt. A teljesítmények és a gaz­dasági egyensúly javításának függvé­nyében nőtt a lakosság életszínvona­la, javultak életkörülményei, illetve megszilárdultak a már korábban elért eredmények. 1977-re az orszá­gokban — a Szovjetunió és Lengyel­ország kivételével — az egy évvel ko­rábbinál gyorsabb gazdasági fejlő­dést irányoztak elő. Ebben jelentős szerepet kap a mezőgazdasági terme­lés erőteljes fejlesztése, a gazdasági hatékonyság és minőség eddiginél fo­kozottabb javítása. A reáljövedelmek mérsékeltebb növelése mellett köz­ponti helyet foglal el a lakosság áru­ellátásának javítása. Az országok többsége a külgazdasági egyensúly javítását, az export erőteljes, az im­portot meghaladó bővítését tervezi. Az ez évi népgazdasági tervek, a nö­vekvő gazdaságpolitikai követelmé­nyek teljesítésével tovább szilárdul az európai KGST-országok helyzete, nő súlyuk a világgazdaságban. Pócs Ervin Néhány gondolat a környezetvédelem és a regionális tervezés összefüggéseiről Az emberi környezet fokozódó, általános jellegű romlása, a termé­szeti körfolyamatok egyensúlyának helyenként már végbement vagy rö­videsen várható felbomlása minden­kit aggaszt. A helyzet orvoslásával kapcsolatban azonban a nézetek vi­lágszerte erősen megoszlanak. A szo­cialista országokban e problémák megoldása az egész nép ügyévé vá­lik, mely saját jövőjét formálva, tervszerűen képes a környezeti felté­teleket is kedvezően alakítani. A környezetvédelem ügyében mi is sok irányban számos intézkedést tettünk már eddig is és teszünk je­lenleg is. A szocialista tulajdon alap­ján folyó tervgazdálkodás ehhez vi­szonylag kedvező feltételeket nyújt, így tehát, ha a környezetvédelem gondjai régebben hazánkban nem is voltak annyira előtérben, mint ma­napság, sok tudatos cselekvés irá­nyult eddig is arra, hogy a legrosz­szabbnak elejét vegyük. Ezt a célt 934 szolgálják a többi között az építési szabályzatok, az engedélyezési eljá­rások, a beruházásokra vonatkozó előírások. Ahhoz azonban, hogy mindezen tevékenységeink hatéko­nyak, átfogóak és a természet körfo­lyamatainak megfelelően komplex jellegűek legyenek, még sokat kell tenni, nem utolsósorban a tudatfor­málásban. A környezet védelméhez fűződő érdekeket a gazdasági-társa­dalmi élet minden szintjén képvisel­nünk kell, nem csupán akkor, ami­kor a környezeti ártalmak szenvedő alanyai vagyunk, hanem akkor is, amikor ipari, gazdasági vagy egyéni tevékenységünkkel mi magunk szennyezzük környezetünket, legfő­képpen pedig akkor, amikor olyan technológiai eljárások alkalmazásáról kell dönteni, amelyek a környezetre ártalmasak (például a cementgyártás egyes technológiái, a nem lebomló mosószerek gyártása, a csomagolás­technika némely iránya, a növényvé-

Next