Köztelek – 1930. 53-104. szám

1931-08-10 / 63-64. szám

63—64. SZÁM 40-IK ÉVFOLYAM. KÖZTELEK, 1930 AUGUSZTUS 10. 11. oldalán az „Együtt, vagy sehogy" című cikk kere­tében a következők foglaltatnak: „De hogy a vám­csökkentési törekvésekkel mi milyen külön mesgyén haladunk, azt igazolják Európa összes országainak vámemelő törekvései, de még klasszikusabban iga­zolja a most életbe léptetett új amerikai vámtarifa. A világ leghatalmasabb traktoripara Amerikában van. Százezernyi traktor készül Amerikában minden évben és mégis úgy találták helyesnek, hogy a világon létező legnagyobb vámmal védjék meg. Nem kisebb, mint 30 %-os értékvám terheli a külföldi traktort. Még azt sem lehet mondani, hogy Amerikába más traktort az ipar nagy fejlettsége folytán úgy sem lehet bevinni, mert igen­is Kanadába — amelynek mező­gazdasági viszonyai viszont azonosak az Unióéval — mennek Európából traktorok. Amerika tudja, hogy mivel tartozik iparának, munkásainak. Ott is folyik agitáció a gazdák részéről az ipari vám ellen, de igazán csak megszokásból, mert minden gazda tudja mindenekelőtt azt, hogy Amerika hatalma egyformán nyugszik minden gazdasági tényezőjének vállán és ami az egyiknek előny, az közvetlenül vagy köz­vetve a másiknak is az. Csak mi járunk külön utakon." Egyik ipari érdekeltségünknek ezzel a tenden­ciózus híradásával szemben meg kell állapítanom, hogy a cikk e részében foglaltak az első szótól az utolsóig valótlanok. Valótlanság, mintha az Egyesült Államok­ban a mezőgazdasági gépek és traktorok valaha is vámot fizettek volna. Valótlanság, hogy a folyó évi június 18-án életbeléptetett új vámtarifa 30% érték­vámot állapított volna meg a gépekre. Ellenben igaz az, hogy az Unióban sem a múltban, sem a jelenben a mezőgazdasági gépekre és traktorokra nem­ volt és nincs vám, amely tekintetben hivat­kozom az Unió új vámtarifájának 1604. tételszá­mára, amely szerint mindennemű mezőgazdasági gép és traktor vámmentes és hivatkozom az új vámtarifa árulajstromának 78,700. sz. tételére, amely úgy hangzik, hogy: Traktorok vámmentesek. Igaz még az, hogy egy 19 q súlyú traktor Ausztriában összesen 200 aranykorona vámot fizet, Jugoszláviában e gépek teljesen vámmentesek, Romániában lényegtelen illeték fizetendő csak, Németországban, ebben a nagy ipari államban 100 kg­ kint 35 márka. Hazánkban — a 84%-ban agrárállamban — egy ilyen traktor ezzel szemben egyedül csak vámban, tehát minden néven nevezendő költség, mint szállítási díjak, forgalmi adók stb. nélkül 1653 P összeggel van terhelve. Látható tehát, hogy a fenti tendenciózus valótlan­ságnak egyedüli célja a magyar gazdatársadalom félrevezetése volt és éppen ez okból szükségesnek látom, hogy ezt a t. Szerkesztőség tudomására hoz­zam és amikor még soraim szives közlését kérem, vagyok a t. Szerkesztőségnek Budapest, 1930 aug. 1. Kiváló tisztelettel Erdős Jenő, a Dénes B. részvény­társaság vezérigazgatója. Sörárpakiállítás és vásár Sopronban. A Sopron­megyei Gazdasági Egyesület ősszel szokta Sopronban tartani a dunántúli sörárpakiállítással kapcsolatos vásárt. A kiállítások iránt évről-évre mindig nagyobb érdeklődést tanusít a gazdatársadalom, a gabona­kereskedők, a sör- és malátagyárosok, miért is a Sopronmegyei Gazdasági Egyesület ez évben is meg­rendezi a kiállítást, hogy alkalmat nyújtson a sör­árpatermelő gazdaközönségnek az 1930. évi sörárpák összehasonlítására és jó áru értékesítésére. A vásárral egybekötött kiállítás szeptember hó 2-án, keddi napon lesz, kezdete délelőtt 10 órakor. A kiállítás helye Sopron, Templom­ utca 2. szám. A kiállításra, illetve vásárra beküldött sörárpa mintákat a kiállítás­­előtti napon, vagyis szeptember 1-én a bírálóbizottság objektív és szubjektív szempontból megvizsgálja és a vizsgálat eredményeiről bírálati lapot állít ki. A kiállításra, illetve vásárra augusztus hó 30-ig bezáróan lehet mintát beküldeni. A beküldendő sör­árpa minta mennyisége fajtánként 10—10 kg. A sör-Árpa mintával egyidejűen a következő adatok szíves közlését kéri a rendezőség: 1. A termelő neve és lak­helye, 2. a termelés helye, 3. a sörárpa fajtája és nemesítési száma, 4. a minta alapján eladásra szánt mennyiség, 5. az eladást a termelő személyesen kívánja-e intézni, vagy azzal megbízza-e a Sopron­megyei Gazdasági Egyesület vezetőségét. Ez utóbbi esetben a minimális eladási ár megjelölése mellett szívesen tesz a gazdasági egyesület vezetősége minden termelő kérelmének eleget. A kiállító felelős a kiállított minta alapján azonos fajtájú és minőségű sörárpa készletéért. A kiállításon sem térdít, sem helypénz nincs. A beküldött minta visszaküldésére a kiállító igényt nem tarthat, sem a minta árának megtérítését nem igényelheti a gazdasági egyesülettől. A kiállításon és vásáron részt vehet bármelyik megyebeli kis- és nagytermelő. Gyümölcs- és terménykiállítás Szent István hetében. A „Virágos Budapest — Virágos Magyarország" a májusi virágkiállítás bezárása óta állandóan dol­gozik egy olyan nagyszabású virágkiállítás létre­hozásán, amely a Szent Imre év és a Szent István hét ünnepségeinek fényét méltóképen emelje. A most előkészületben lévő világkiállítás, amely a Városliget Széchenyi-szigetének legnagyobb részét és a jáki udvart is betölti, nemcsak nagyság, de művészi rendezés és szépség tekintetében is felül fogja múlni az eddigieket. Úyítás lesz a kiállításon az, hogy nemcsak nappal, de az esti órákban is nyitva lesz és különleges fényátvilágítás fogja tündérkertté varázsolni az egész területet. A virágkiállítást, amely vitéz nagybányai Horthy Miklósné fővédnöksége alatt létesül, a Főméltóságú Asszony személyesen fogja megnyitni és folyó hó 17-től 24-ig lesz nyitva. A virágkiállítással kapcsolatban ugyanebben az idő­pontban a Budapesti Gazdálkodók Egyesülete a Mező­gazdasági Múzeumban rendezi az évenként most már szokásossá vált gyümölcs- és terménykiállítását. E kiállítás sokoldalúságával és érdekes anyagával méltán csatlakozhat a nagy sikerűnek ígérkező virágkiállításhoz. A virágkiállítással kapcsolatban a fővárosi virágkereskedők Szent István hetében kirakatversenyt rendeznek, amely az előjelek után ítélve, nagyon sikeresnek ígérkezik. Mezőgazdasági kiállítás Albertin. A monori járás mezőgazdasági bizottsága a járás társadalmának és a társadalmi egyesületeknek bevonásával folyó évi szeptember hó 7-én, vasárnap délelőtt 8 órai kez­dettel rendezi Alberti községben, Szapáry Lajos gróf vadaskertjében (bejárat a Budapest-ceglédi köves­útról) a monori járás és környéke területére kiter­jedő, díjazással egybekötött mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi és gépkiállítását, több egyesület jubilá­ris ünnepségét és a járási daloskörök hangversenyét. Kiállítási csoportok: I. Szarvasmarha: a) tehén, b) bika, c) növendékállat (tinó kivételével). II. Meleg­vérű lovak: a) kanca, b) csikó (kancacsikó 3, mén­csikó 2 évig). III. Sertés: a) mangalica, b) hússer­tés. IV. Baromfi:­ketrecekről a rendezőbizottság gondoskodik. V. Mezőgazdasági termények: minden fajta termény, pl. gabona kalászban vagy szemesen, burgonya, répa, tengeri, kender, tök, dinnye, borok üvegben, virágok, továbbá gazdasági fényképek, rajzok stb., stb. VI. Egészségügy. VII. Ipar. VIII. Házi­ipar. IX. Kereskedelem. X. Gépek és mezőgazda­sági eszközök. Délelőtt 1212 órakor kisgazda fogat­szépségverseny. A kiállításon minden termelő, tenyésztő, iparos, kereskedő, géptulajdonos és gazda­sági cseléd részt vehet. A díjakat a m. kir. föld­művelési miniszter, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara, Pestvármegye mezőgazdasági bizottsága, Pestvár­megye Gazdasági Egyesülete, a Magyar Mezőgaz­dák Szövetkezete, Hangya Szövetkezetek Köz­pontja, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara, a monori járás főszolgabírája, mezőgazdasági gép­gyárak és magánosok adják. A monori járás és környéke gazdaközönsége és géptulajdonosai, vala­mint gépgyárak és traktorképviseletek bármilyen gépet és mezőgazdasági eszközt kiállíthatnak. A ki­állítás területén mindennemű felvilágosítás az ott felállított kiállítási irodában nyerhető. A Veszprémvármegyei Baromfitenyésztő Egye­sület folyó évi július hó 26-án tartotta igazgató­választmányi gyűlését Vuchetich György m. kir. gazda­sági felügyelő elnöklésével. Havas Jakab ügyvezető­igazgató jelentése szerint az egyesület baromfi­akciója során 815 darab Rhode Island tojás, 1060 darab Rhode Island naposcsibe, 350 darab Leghorn tojás, valamint 3 darab Rhode Island tenyészkakas került kiosztásra. Az előterjesztett költségvetésből ki­tűnik, hogy az egyesület tagjai érdekében a tenyész­baromfiakciót továbbra is folytatni kívánja. A jövő év tavaszán a járásonkint rendezendő tenyész szarvas­marha díjazással kapcsolatban fajbaromfi díjazást és 1931. év őszére nagyobb szabású baromfikiállítást ter­veznek. Az egyesület jövő évi programjába felvette a felesleges tenyészállatok értékesítését is. A nemzetközi tejpiac helyzete. Most jelent meg a svájci gazdaszövetségnek az 1930. év második negyedéről szóló beszámolója a nemzetközi tejpiac helyzetéről. A beszámoló szerint a tavasszal korán megindult vegetáció és tetemes takarmánytermés kedvezően befolyásolták a tejtermelést. Általában az mondható, hogy a tejtermelés jóval meghaladta az előző évnek ugyanerre a negyedére eső hozamot. A bőséges tejtermelés a tej- és tejtermékárak további csökkenését idézte elő, amit fokozott az is, hogy az összes agrártermékek ára tovább esett, valamint a fokozódó agrárválság itt is éreztette nyomasztó hatását. Legjobban a vajpiacon mutat­kozott az árcsökkenés olyannyira, hogy egyes vidéke­ken szinte katasztrófális tejár­esés volt tapasztalható. A lágysajt piac is tartósan nyomott volt, míg a kemény sajtok ára a körülményekhez képest jobban tudta magát tartani. A tej és tejtermékek áralakulásá­nak kilátásai nem nagyon kedvezőek, mert a bőséges termelés nyomása előreláthatóan még továbbra is érezhető lesz a piacon. Mindezek ellenére úgy látszik, hogy az árak már elérték mélypontjukat, sőt egyes esetekben azt már túl is haladták. Azonban tekintettel a kedvezőtlen közgazdasági viszonyokra, a tej-és tejtermékpiac általános javulására kilátás alig van, inkább úgy tetszik, hogy a következő időkben a piac nem lesz olyan nagy áringadozásoknak kitéve és az üzlet csendesebb mederbe terelődik. Az Udvarhelymegyei Gazdasági Egyesület működése. Az erdélyi gazdasági egyesületek a békeszerződést követő csaknem egy évtizeden keresztül meg voltak fosztva az eredményes működés lehetőségétől. Az Udvarhely megyei Gazdasági Egyesület is csak a Mária-kormány alatt kezdte meg újjászervező tevé­kenységét szenterzsébeti Szakács Péter elnöklete alatt. Az egyesület eddig 30—40 községben tartott előadást és alakított gazdaköröket, amely gazda­körök ellátására áruszövetkezetet állított fel, amely ma még szerény anyagi keretek között mozog, de a felkeltett érdeklődés kapcsán egyre többen veszik igénybe működését s így remény van arra, hogy rövid időn belül fellendül. Az áruforgalmat főleg az áruk, de különösen a gépek magas ára akadályozza, mely célból megkereste az egyesület vezetősége a gyárakat, hogy a gépek árát a termények árával hozzák összhangba s memorandumot intézett a kormányhoz is a vámtételek leszállítása érdekében. Az erdélyi gazdasági élet legégetőbb kérdése a hitel megoldása, ezzel áll vagy bukik a gazdasági élet. A kormány minden követ megmozdít egy országos földhitelintézet megalakítására, de ez nehézségekbe ütközik. A Magyar Földhitelintézet formai okokból nem kezdte meg működését, jóllehet az alaptőke már jegyezve van. A magas kamatok, a szigorú adó­behajtás egyre több gazdának ingatja meg létfel­tételét. Udvarhely vármegye gazdaközönsége a mai helyzetből való menekvésre az önsegélyezés formáját választotta s ebben a formában igyekszik e súlyos kérdést megoldani. A megyének a gazdasági egyesület­hez tartozó gazdái elhatározták, hogy fejenként leg­kevesebb 20 lejt fizetnek be az egyesülethez, amely tőke után 30 éven át évi 1%-ot kapnak és 30 év múlva a befizetett tőkét is vissza­kapják. Ebből a tőkéből nyernek segélyt azok a végszükségben szenvedő gazdák, akik már semmi más segélyforrást nem találnak. Ezek a gazdák ebből a tőkéből 5 %-os hosszabb lejáratú kölcsönt kapnak, amit bármikor visszafizethetnek. Ez az önsegély-alap lehetővé teszi az egyes gazdasági egzisztenciák fenntartását, akiket a mai nehéz kölcsön- és adóviszonyok a bukás felé sodornak. E nemes szándékú tervnek erős pártfogói vannak s a nép körében is mély gyökeret vert az önsegélyezés eszméje, igy a mozgalom megindítói reménységgel néznek az eszme megvalósítása elé, amely égető szükséget fedez addig is, amíg a Magyar Földhitelintézet működését megkezdheti. Az egye­sület egyidejűen szervezi a tej­értékesítést, a baromfi­tenyésztést s nagy súlyt vet a gyümölcskivitel meg­szervezésére, mely célból a helyes csomagolási módokra oktatja tagjait. Varró Elek, az egyesület titkára a műtrágya terjesztését vette programjába s e téren már is szép eredmények mutatkoznak, a gazdák megelégedetten mutatják műtrágyázott rétjeiket és vetéseiket, amelyek messziről kiválnak a szomszédos trágyázatlan táblák közül. (Z. K.) A „Haladó Gazda", az Országos Magyar Gazdasági Egyesület földművelési és növénytermelési szaklapja legutóbbi száma a következő tartalommal jelent meg : Kerpely Kálmán : Adatok a foszfortrágyázás kérdé­séhez. Bittera Miklós : Őszi kalászosok műtrágyázása. Busits József : A mohar termesztéséről. Villax Ödön : A lucerna ápolási és trágyázási munkálatairól. — Jász­nagykunszolnokmegyei kisgazdák búzaműtrágyázási kísérlete. —Apróságok. A gazdatársadalom széles réte­gei számára kiadott szaklap Fabricius Endre OMGE helyettes igazgató szerkesztésében évnegyedenként jelenik meg. Szerkesztőség és kiadóhivatal Budapest, IX., Köztelek­ utca 8. A gödöllői m. kir. méhgazdaság két éves méhészmunkás­ képző tanfolyamára, amely tanfolyamon a háziipari és kert­munkásoknak szükséges ismeretek is­ tanittatnak, az 1930/31. tanévre 10 egészdijas, 8 féldijas és 2 ingyenes, összesen 20 fiúnövendéket vesznek fel. A tanfolyamra augusztus hó 15-ig 1­60­0 okmánybélyeggel ellátott, az intézet igazgatósá­gához benyújtott kérvényben folyamodhatnak azok, a) akik 16. életévüket betöltötték, de a 25. életévüket túl nem halad­ták; b) akiknek az elemi iskola 6. osztályáról, vagy ennél magasabb iskola bármely osztályáról iskolai bizonyítványuk van; c) akik egészséges szervezettel rendelkeznek. Az egész­díjas helyre felvett növendékek havi 40 P-t, a féldíjasok havi 20 P tartásdíjat fizetnek. A befizetett díj ellenében a tanulók internátusi elhelyezésben, teljes élelmezésben része­sülnek és betegség esetén orvosi kezelést és gyógyszert kapnak, továbbá tankönyvekkel, gazdasági műhelyi eszközökkel és írószerekkel is az intézet látja el őket. A tanítás szeptember hó 15-én kezdődik. Részletes útbaigazítást az érdeklődőknek a m. kir. Méhgazdaság, G­ödöllő készséggel ad. Traktortüzemnapló. Breuer B. Armand oki. gépészmérnök, törvényszéki hites szakértő szerkesztésében megjelent «Trak­torüüzemnapló* módot ad a traktortulajdonosoknak arra, hogy a munkavégezmény, üzemanyagfogyasztás és egyéb adatok pontos feljegyzése és összesítése által helyes képet nyerjenek az üzem rentabilitásáról. A gyakorlati megfigye­lések és számszerű adatok adják meg a módot arra, hogy ezek alapján a traktorok üzeme megfelelően ellenőrizhető és jövedelmező kihasználása biztosítható legyen. 1237 CYÁNOZUNK garanciával OKI.. VEGYÉSZMI­RNÖKÜNK vezetésével poloskát, svábot, rusznit, asanyogot, legyet, molyt, fsztmolyt, hangyát, zsizsiket. VIDÉKRE IS KIKÜLDÜNK! „Katinál" PATKÁNY, EGÉR, „Bassin" ROVARIRTI-SZEREKET napt árban szállítják. „Batino!" Laboratórium, Budapest/ VII. Horányi-utca 36 szám. TELEFON : I. 3IS—81. 000

Next