Magyar Lexikon 6. Dánia-Encziklopédia (Budapest, 1880)
D - Dánia
Dánia, a három skandináv királyság legkisebbje; az 1864-iki háború óta csak a tulajdonképes dán tartományokat, melyek a keleti tenger és a Kattegat közt elterülő szigetekből állnak, és Jylland félszigetet foglalja magában. Német-, Svéd- és Norvégország közt fekszik, az éjsz. szél. 54° 23'—57° 44-ig és a keleti hosszúság 8° 4‘—15° 16'-ig terjedő területen és jelenleg harmadrendű állammá sülyedt alá. A szigetek kisebb, de természettel inkább megáldott részét képezik, míg Jylland nagysága miatt fontosabb. E félsziget kevéssé hajlott, nyugat felé domború ívet képez, az ország keleti része pedig a keleti tenger vizei tódulásának észrevehető nyomait viseli magán. Államtudományi szempontból a dánok a szigeteket, melyek közül Spalland, Tyen, Lolland, Falster, Langeland, Arroe és Bomholm a legjelentékenyebbek, tekintik a tulajdonképi királyságnak, míg egyéb világrészeken levő birtokaikat (Izland, Färöer stb.) gyarmatoknak vagy társországoknak tekintik. A talaj alakzata majdnem mindenütt egyforma. Nincs pont Dániában, mely a tengertől 75 km.-nél nagyobb távolban feküdnék. Jylland Németország határától kezdve éjszaki csúcsáig egyenletes síkságot képez; a szigetek egyformán csak Bomholm sziklás talaja emlékeztet Svédországra. Csak itt-ott meredekek a szigetek partjai; legtöbb esetben a tengerpart csak kevéssel emelkedik ki a tenger színe felett, melynek mélysége aránylag csekély. Skagen előhegytől, Jylland legéjszakibb pontjától sövény területek húzódnak nyugaton a déli határig. Az ország belsejében mélyedések, ingoványok homokos síksággal váltakoznak, melyek, mint a lüneburgi puszta folytatásai, délről éjszak felé szelik át az országot. A homok itt igen finom, porhanyós és még meddőbb, mióta az itt-ott állott erdőségeket kiirították. Sokhelyütt kemény fövénykőrétegén nyugszik, mely helylyel-közzel egészen a fölületig ér. A puszták és fövényi földek itt vagy 6600 kilom.-nyi területet képeznek, de évenkint egy-egy részét termékeny földdé vagy erdőségekké alakítják át. A keleti irányban mindinkább emelkedik a terület, mely a keleti tenger közelében legnagyobb magasságát éri el. Itt 100—300 m. magas dombok emelkednek, az Efes Bavnehöri pedig 169 m.ig emelkedik. E magaslatból, mely az országot egy kisebb, termékenyebb keleti és egy nagyobb nyugati részre osztja, fakadnak D. kisebbrendű folyói. A talaj jobbára agyagos, itt-ott kavicsos is. Helylyel-közzel tőzegtalajok is találhatók. A szigetek közül Falster, „D. kertje“ jó, fekete földdel bir. Zélandban és a többi szigeteken is vannak ily termékeny részek. Kivételt csak Bomholm képez, mely 2/3 részt agyaggal borított gránitból áll. Egyébként a szigetek kagylórétegekből állanak, melyek idővel f mészsövénynyé és kavicsrétegekké változtak. Zéland déli részén krétaszirtek emelkednek 65 mét. magasságig a Möen és Aborre hegy körül pedig 141 méterig. Rendesen minél hullámosabb a talaj, annál termékenyebb. Az ország területe38,209 n. km., ehez járul a társországok és gyarmatok területe és pedig: Färöer (1322 km., 9992 lakossal), Izland (101,600 km., 69,769 lak.), Grönland glecser nélküli része (88,000 km., 9825 lak.) Ste. Croix, St. Thomas és St. John nyugatindiai szigetek (808 n. km., 37,821 lakossal). Dánia területi és népességi viszonyait a következő táblázat tünteti fel. M. Lexikon, VI.1