A Pesti Hirlap Lexikona A-Z (Budapest, 1937)

Sz - Szamostatárfalva - Szamosújlak - Szamosújvár, Gherla - Számosz - Szamothráki - Szamovolszky Ödön - Számtan (arimetika) - Számtani haladvány - Szamuelly Tibor - Számum - Szamuraj - Száműzés - Számvevőszék - Szán - Szana Tamás - Szanáa - Szanálás - Szanatórium - Szanda - Szandál - Szándék - Szandolin - Szandtner Pál - Szandzsák - Szangvinikus - Szanherib, Szin-Ahé-Rib - Szaniszló, I. - Szaniszló Ágost II., lengyel király - Szank - Szankció - Szankszrit nyelv és irodalom

Sza Szamostatárfalva Szanszkrit 988 Szamostatárf­al­va, kk., Szatmár m, csengeri j., 888 1., vá., u. p. és u. t. Csenger. Szamosújlak, kk., Szatmár vm., fehérgyarmati J., 531 1., vá. Jánk-Majtis, u. p. és u. t. Szamos­­sályi. Szamosújvár, Gherla, erdélyi város Szolnok-Do­­boka vm.-ben, az örménység egyik központja, 7.876 1. Román megszállás alatt. Szám­osz, Görögországhoz tartozó sziget az Égei-tengerben, 792 km 2, 70.497 1., hegyes, ter­mékeny ; olaj, bor, dohány; fővárosa Vatkií, 8636 1. — Virágkora Kr. e. 532—522. Polykratesz alatt, 1550. török, 1913. óta görög. Szamathráki, görög sziget az Égei-tengerben, a thráciai partoktól D-re. 177 km­, hegyes, 1874. ásatások. Szamovolszky Ödön (1878—1914), szobrász, naturalista felfogású művész. Legszebb alkotása: a pálya­nyertes Szabadságszobor (Gách-csal) és a saját sírját díszíti. Fájdalom, női akt (Kerep. tem.). Számtan (aritmetika), a számolás tudománya, mely leginkább a kereskedelemmel együtt fejlő­dött. A Sz. nak különböző fajait különböztetik meg: az első a gyakorlati Sz., amely az alapmű­veletekkel, az arányossággal, a hármasszabállyal, százalék- és kamatszámítással stb. foglalkozik, a másik az elméleti Sz., mely a számelmélettel stb. foglalkozik. Számtani halad­vány, 1. Aritmetikai sor. Szamuelly Tibor (1890—1919), a proletárdikta­túra alatt helyettes közoktatásügyi népbiztos, a legkegyetlenebb, véreskezű terrorista. A diktatúra bukása után Ausztria felé menekült. Az osztrák határon, mielőtt az osztrák csendőrség letartóztat­hatta volna, agyonlőtte magát. Számum, a Szaharában és Arábia sivatagjaiban forró, száraz szélvihar. Szamuráj, japáni nemesi osztály, kiváltságaikat, fegyverviselési jogukat és külön becsület­ törvé­nyüket 1868. elvesztették. Száműzés, az országból való kiutasítás. A ró­maiaknál a polgári jogok elvesztését jelentette. Ma már csak egyes országokban áll fönn (Olasz­ország). Számvevőszék,­­ Állami Számvevőszék. Szán, csúszó jármű, a nagy súrlódás miatt csak hóval v. jéggel borított felületeken használható. Egyes formáit (tobbogan, bobsleigh, ródii) téli sporteszköznek használják. Szana Tamás (1844—1908), esztétikus, mű­­történeti író. Szanáa, a délarábiai J­emen független állam fallal körülkerített fővárosa, 2200 m magasan, kb. 20—25.000 1. Szanálás (lat.), meggyógyítás, rendbehozás, újabban általában pénzügyi rendezés gyökeres eszközökkel. Szanatórium (lat.), üdülőhely, gyógyintézet. Szanda, kir., Nógrád vm., balassagyarmati j.­ 1229­­., vá. Magyarnándor, posta, u. p. Terény, u. t. Cserhátsurány. Szandál (gör.), szíjakkal a lábhoz erősített bőrtalp, a régi görögök és a keleti népek lábbelije Szandál Szándék, az akaratnak tudatos elhatározása valamely eredmény elérésére. Büntetőjogi érte­lemben Sz. forog fenn, ha a cselekvő tudva és akarva a büntetendő cselekményre irányuló ered­ményt kíván elérni. Bűntettet csak szándékosan elkövetett cselekmények képeznek. Van előre meg­­fontolt és nem előre megfontolt Sz. Szandolin (OL), egyszemélyes csónak, evezőjé­nek mindkét végén lapát van. Szandtner Pál, *1884., a bpesti egyetemen a politika tanára. Szandzsák (török: táncok), zászló, zászlóalj; ré­gebben: török közigazgatási terület. Szangvinikus (lat.), heves, vérmes tempo­ram­­e­n­­tumú. Szanderib, Szin-Ahé-Rib, uralk. Kr. e. 688—681, asszír király, Babylont leigázta, Judeát elpusztí­totta. Nagyszerű építkezéseinek (Ninive, Kujund­­zsik) romjai megvannak. Szaniszló, I., családi nevén Leszczynski, lengyel király (1677—1766), svéd támogatással 1704. meg­választották, de 1715. elvesztette trónját. 1733. mégegyszer megkísérelte annak visszaszerzését, meg is választatta magát újból, de trónját el sem foglalhatta, mert elűzték. 1735-től Lotharingia és Bar hercege. Szaniszló Ágost II., lengyel király (1732—1798), gróf Poniatowski Szaniszló és herceg Czartoryski Konstancia fia; 1764. II. Katalin orosz cárnő tá­mogatásával a lengyelek királlyá választották; 1795. az ország harmadik feloszlásánál leköszö­nésre kényszerítették, ő volt Lengyelország utolsó uralkodója. Szánk, nk., Pest-Pilis-Solt-Kiskun vm., kiskun­félegyházi j., 4276 L. vá., posta, tel. Szankció (lat.), szentesítés, megtorló rendszabály. Szanszkrit nyelv és irodalom, a szanszkrit, helye­sebben m­ind a legrégibb árjanyelvek egyike, az iráni nyelvcsalád legközelebbi rokona. Ma általá­ban holt nyelvnek mondható, bár egyes országok­ban a rádzsák újabban hivatalos nyelvnek nyilvá­nították. A szanszkrit nyelv az indo­ európai nyel­vek történeti megértésére igen fontos. A szanszkrit irodalom két külön korszakra oszlik: a véda- és a klasszikát korra. A védák az ind irodalom legrégibb emlékei. Keletkezésük idejét a Kr. e. 1500—100 évekbe teszik. Négy véda van: a Rig-véda, a Száma­­véda, a Jadzsura-véda és az Athava- vagy Brahma­­véda. Minden véda három alkatrészből áll, ezek: a Szamkita, Bráhmána, Szutra. A véda-irodalom­hoz számítódnak az indok első bölcselkedéseit tar­talmazó iratok, az Upanisádok. A második korszak kb. a Kr. e. VI. században kezdődik. Az epikus költészet két csoportra oszlik : az elsőt Mahábhá­­rata, a Purám és a Rámájana alkotja, a másodikat a két Kálidása. Az indiai irodalomban nagy jelen­tősége van a novellának és az állatraesének a nyu­gati irodalommal való kapcsolata miatt. Az ind tudományos irodalomban a legjelentékenyebb he-

Next