Jelic Gyula: Aranylapok a cs. és kir. 29-ik „Báró Loudon” ezred történelméből az 1914-1917-es világháborúban (Budapest, 1918)
* Г.1 В. 1911) Báró Loudon Gedeon Ernő tábornagy. 1717 február 2-án született Tootzenben (Livland). Katonai pályáját az orosz hadseregnél kezdte, ahova mint hadapród lépett be (1732). Részt vett a lengyel örökösödési háborúban, a török háborúban, majd Danzig elfoglalásánál (1734) és Asow, Oczakow és Chotin meghódításában. Az 1739-iki békekötés után mint főhadnagy lép ki az orosz hadsereg kötelékéből és 1744 decemberében mint a trencki pandúrhadtest kapitánya lép az osztrákok szolgálatába, majd a második sziléziai háborúban II. Frigyes porosz király ellen harcol. De csakhamar nyugalomba vonul és Bécsbe költözködik. Itt kapja meg 1746-ban a liccai határezred őrnagyává való kinevezését. A hétéves háborúban mint ezredes, majd mint vezérőrnagy küzd a prágai (1757) és a kolini csatákban. Ő vezeti a poroszok elleni rajtaütést Hochkirchnél. 1759-ben egyedül döntötte el kellő időben való beavatkozással a landeshuti győzelmes ütközet sorsát, amiért is altábornaggyá lép elő. Fouqué ellen 1760 július 28-án a sziléziai Landeshutnál ismét csatát nyer, Glatzot rohammal elfoglalja és Boroszló ostromlásához fog. Itt rövid időre elhagyja a szerencse csillaga. Liegnitznél 1760-ban II. Frigyestől vereséget szenved. 1761 október 1-én azonban egy ügyes sakkhúzással elfoglalja Schweidnitz-t. A bajor örökösödési háború kitörésekor a szász határon lévő hadseregek egyikének főparancsnoka. A tescheni békekötés után (1779) tudományos foglalkozással tölti életét, míg II. József császár a török háborúban a főparancsnokságot rá nem ruházza (1789 július). Október 1-én meghódítja Belgrádot, a hadjáratot azonban előrehaladott életkora miatt meg kellett szakítania. Hirtelen érte utol a halál főhadiszállásán, Neutitscheinban (Morvaország) 1790 július 14-én. La»g»ft« mi SZICHENTI-KÖNI!N 1953 Ь-Ж£