Jacobi Ágost: Magyar műszaki parancsnokságok, csapatok és alakulatok a világháborúban (Budapest, 1938)
A MAGYAR MŰSZAKI BAJTARSAK EMLÉKALBUMA - ALTISZTEK, LEGÉNYSÉG
tgs, Neje: Schmidt Eleonora. Gyer mekei: Feretic, Tamás, Anna-Mária-Magdolia, Róza. Kövesi (Kronstein) József vép. hidász, ny. MÁV altiszt (Veszprém). »Veszprém, 1888. 1910-ben bevonult tényleges katonai szolgálatra a 17. h. gy. e.-hez, majd hadgyakorlaton vett részt. 1915 szeptemberben bevonult a korneuburgi vasútezredhez, ahol a hadivasúthoz nyert beosztást. Az orosz harctéren (Wladimir Wolinsky, Kowel, Cholm, Lublin, Granica) teljesített szolgálatot az összeomlásig. Kitüntetése: H. E. E. Neje: Strenner Mária. Kraczmayer István vép. hidász, ny. MÁV főmozdonyvezető (Budapest). *Budapest, 1878. 1899-ben vonult be tényleges katonai szolgálatra a korneuburgi vasút- és távirda-ezredhez. A háború tartama alatt mint a hadivasúthoz beosztott mozdonyvezető bejárta a szerb, orosz és olasz harctereket. 1914 őszén a Száván átkelt szerb Timok-hadosztály visszavonulása alkalmával megmentette Kuzmán állomás pénztárát és egyéb felszereléseit. Neje: Muzslay Mária. Fia: Gedeon. Krajcsirik Pál hidász, szabómester (Monor). »Jablonc, 1894. 1914 októberben bevonult a 4. ut. zlj-hoz, majd az orosz frontra (Galiczia) került. Itt egy évig küzdött Csernovitz környékén. Ekkor az olasz frontra ment (Doberdo). Résztvett különféle műszaki munkálatokban. 1917 őszén megsebesült és kórházba került. Felgyógyulva az orosz hadszíntérre került vissza, ahol 5 hónapig volt (Lublin). Ismét az olasz harctérre helyezték (Piave), ahonnan maláriával vitték a kaposvári kórházba. Itt érte az összeomlás. A Nemzeti Hadseregben két hónapig teljesített szolgálatot. Neje: Bokros Julianna. Králl Ferenc vép.őrmester, MÁV pályamester (Budapest). »Budapest, 1880. Tényleges katonai idejét 1900-1903-ig szolgálta le a cs. és kir. vasútezrednél Korneuburgban, majd kétévenként gyakorlaton vett részt. A háború kitörésekor Przemyslbe nyert beosztást, majd felmentették. A háború tartama alatt a katonai hidak és hídrobbantó aknák felügyeletével volt megbízva az Eszék—Dárda-i vonalon. Részt vett a Dráva vasúti hídjának közúti híddá való kibővítésében és vasúti pályatest közúttá való átalakításában 1,6 km. szakaszon. Ezért a Kor. Vas-Érd. keresztet kapta. A forradalom kitörésekor az eszéki Dráva-hídfőtől egy mozdonyt és egy üteg tüzérséget sikeresen átmentett Pécsre. Neje: Terczy Mária. Gyermekei: Irma, Ferenc. Královits Lajos hidász, kötélgyártó (Vác). *Vác, 1895. 1915-ben vonult be a 32. gy. e.-hez, ahonnan Krems a/D-ba helyezték a 2. hidász zst.-hoz, majd az olasz frontra került (Görz, Trient, Udine, Piave-szakasz). Betegen Komáromba került kórházba, majd ismét az olasz harctérre ment. Görznél érte az összeomlás. Kétszer sebesült. Kitüntetései: V. br., tgj, H. E. E. Neje: Kocsis Anna. Gyermekei: Mária, Margit, Etel. Kratochwill Mihály I. o. számvivő őrmester, ny. MÁV iroda s. tiszt (Budapest). 1898-ban vonult be a szegedi 14. utászelj-hoz (2. szd), ahol mint továbbszolgáló altiszt számvívő őrmesteri minőségben teljesített szolgálatot hat éven keresztül. Leszerelése után a MÁV szolgálatába lépett. Neje: Katona Anna. Kratochvilla Lajos vép. tizedes, Beszkárt alkalmazott (Budapest). »Budapest, 1895. 1917-ben bevonult a 32. gy. e.-hez, ahonnan áthelyezték a korneuburgi vasútezredhez. A tábori vasúthoz beosztva a szerb frontra ment. Maláriával kórházba került Korneuburgba, majd felgyógyulása után itt osztották be műhelyszolgálatra. Neje: Bleha Mária. Krausz Ignác hidász, kőmives (Vecsés). »Vecsés, 1896. 1915-ben bevonult a 32. közös gy. e.-hez, ahonnan a budapesti 4. ut. zlj-hoz helyezték át. Innen Kremsbe került kiképzésre. A szerb (Belgrád, Szemendria, Jagodina), majd az olasz frontra került (Görz, Levico, Primolano). 1918-ban szabadságra hazajött, itthon érte az összeomlás. Kitüntetései: V. br., Iga, V. Neje: Friedrich Mária. Gyermekei: Teréz, István, Mária. Krausz József, távirász, asztalosmester (Dunaharaszti). »Orosháza, 1885. 1915-ben vonult be St. Pöltenbe a távirász ezredhez. Küzdött az orosz, majd 1917-től az olasz harctereken egész az összeomlásig. Kitüntetése:ig«. Neje: Koporny Mária. Gyermekei: Károly, Tivadar, István. Krebs Ferenc hidász, építésvezető (Budapest). »Budapest, 1884. 1914 augusztusban bevonult a 4. akk. zlj-hoz, majd az orosz frontra ment. 4 hónap múlva az olasz harctérre helyezték csapatát (Doberdo, Mte. San Martino), ahonnan a szerb, majd az albán hadszíntérre került. Ez idő alatt hidak, utak építésében vett részt, kézigránátszerelő műhelyben dolgozott, részt vett egy karbid- és nitrogéngyár építésében az állam részére, stb. Neje: Török Margit. Gyermeke: István. Kreiner Pál tizedes, kávés (Budapest) ,Celldömölk, 1892. 1914-ben vonult be Pozsonyba, ahonnan az orosz frontra vezényelték. 1915 májusig, a gorlicei áttörésig itt teljesít szolgálatot, majd baleset folytán a St. Pölten-i kórházba került. Felgyógyulása után 1916-tól 1917 elejéig Pflanczer-Baltin-hadseregben teljesített szolgálatot, majd Bulgáriába vezényelték. Itt érte az összeomlás. Kitüntetései: Igl. Kreisz Ferenc távirász tizedes, gépmunkás (Kispest). »Budapest, 1889. 1914 augusztusban bevonult a 32. gy. e.-hez, amellyel az orosz frontra ment. Résztvett ezredének fegyvertényeiben, majd betegen kórházba került. 1915 júniusban visszament az orosz harctérre, ahol újra beteg lett. Felgyógyulva a távirászokhoz osztották be. Ebben a minőségben 1916-ban az orosz, 1917 elejétől a román hadszíntéren teljesített szolgálatot. Itt érte az összeomlás. Kitüntetései: Iga, I. Neje: Gerstbrein Anna. Gyermekei: Paula, Ferenc, Magda. Kreisz Károly hidász, géplakatos (Budapest).Újpest, 1890. Tényleges katonai idejét 1911-ben a 3/4. szd-nál szolgálta le. A háború kitörésekor a szerb harctérre ment, ahol 1914 őszéig küzdött. Innen Krakkóba, majd 1915-ben a Kárpátokba vezényelték. 1916-ban a román harctéren küzdött. Innen tanfolyamra az osztagához vezényelték vissza, majd ennek elvégzése után az olasz frontra helyezték át, ahol az összeomlásig működött. Leszerelt 1918 októberében. Kitüntetései: tg). +. Neje: Ábrahám Ilona. Gyermeke: Erzsébet. Kresz Győző árkász, villanyszerelő m. (Budapest). »Budapest, 1893. 1914-ben bevonult a 3./4. árk. zlj-hoz. 1915 febr.ban az orosz frontra vezényelték, ahol 8 hónap múlva megsebesült. Karlövéssel a kassai, majd budapesti kórházba került. Felgyógyulása után az olasz frontra került, ahonnan ismét sebesülve kórházba vitték. Mint lábbadozót, Budapesetn érte az összeomlás. Leszerelt 1918 novemberében. Kitüntetései: tgi,, két sáv. Neje: Kubát Gizella. Gyermekei: Anna, Viktória, Irma, Ilona. Kretzinger Antal vép, hidrász, borbélyfodrász m. (Győr). »Győr, 1898. 1916-ban vonult be a 76. gy. e.-hez (Sopron), ahonnan a vasútezredhez (Korneuburg) helyezték át és a 6. pótszd-hoz beosztva az olasz frontra került, ahol a Piavenál keskenyvágányú vasútat építettek. Az összeomlásig az olasz harctéren teljesített szolgálatot. A Nemzeti Hadseregben is szolgált. Neje: Dilis Margit. Leánya: Mária. Krieglieder György utász tizedes, asztalos (Kecskemét). *Ujarad, 1900. 1918 februárban bevonult a 28. táb. vadász zrt.-hoz. Az olasz harctéren hat hónapig teljesített szolgálatot. Az összeomlás után a Nemzeti Hadsereg kötelékébe lépett, ahol 1922-ig teljesített szolgálatot, a bajai utászalj-hoz beosztva. Neje: Szabó Ilona. Kristalóczy Félix vép. hidász, sertésbizományos (Budapest). »Kulcsárfalu, 1884. Mint póttartalékos vonult be 1906-ban a 83. gy. e.-hez. 1907-ben a vasút- és táviróezredhez helyezték át (Korneuburg). Ebben a beosztásban három hadgyakorlaton vett részt. 1914 aug. 1-én bevonult a vasútezredhez és a 21. szd.-dal az orosz frontra (Ravaruska, Biala, Tarnov) került, ahol vasútvonalakat építettek, 42-es ágyukat építettek be és részt vett a Dunajeczhíd építésében. 1918 jún.-ban az olasz harctérre irányították, ahol az összeomlás érte (Feltre). Kitüntetései: Igi, H. E. É. Neje: Fritz Anna. Gyermekei: Anna, Ferenc. Kristóf Nándor hidász, pék (Budapest) * Budapest, 1894. 1915-ben sorozták a 38. gy. e.-hez, majd a műszaki csapatokhoz nyert beosztást. A harctéren (Karinthia, Déltirol) a tábori pékeknél dolgozott 16 hónapig. 1918-ban szerelt le. Neje: Simon Rozália. Krupánszky András utász, kovácsmester (Budapest). * Jászkisér, 1890. 1915-ben a vasút- és távirda-ezredhez Korneuburgba vonult be. Onnan az orosz frontra került, 1916-ban a szerb, majd innen az olasz harctérre helyezték. Az összeomláskor, 1918-ban szerelt le. Kitüntetése: V. dr. Neje: Szegedi Jolán. Kubik József árkász őrvezető, asztalos (Kispest). * Esztergom, 1897. 1915 augusztusban vonult be Kremsbe. 1915 októberében a szerb frontra vitték az ott meginduló offenzívához. Belgrádnál, Montenegróban, stb. több hidat vertek. 1916-ban a román betöréskor Cserna, Turn Severin, Kraiováig nyomultak előre. 1917 áprilistól szeptemberig ismét a szerb harctéren küzdött. Ekkor az orosz hadszíntérre ment, ahol Stanislaunál a Dnyeperen, Csernovitznál a Pruton, Zaleszczykinél a Dnyeszteren vertek hidat. 1917 októberben az olasz frontra helyezték csapatát (Sta. Lucia, Tolmeni, Görz, Tagliamento, Motta di Livenza, Sta. Donna di Piave). Tirolban tüzérségi állásokat építettek. Kitüntetései: V. 2., V. br., tgr., «&. Kubisik Ferenc vép. hidász, gazdálkodó (Monor). »Monor, 1885. 1907-ben vonult be tényleges katonai szolgálatra a 32. gy. e.-hez. 1909-ben gyakorlatra Korneuburgba vonult be a vasútezredhez, majd 1909 és 1911-ben ismét gyakorlaton vett részt. 1914 júliusában Prze- 618