Magyarország az első világháborúban - Lexikon A–Zs

R

tották Magyar Állami Rendőrséget (1920.ápr. 1-től Magyar Királyi Államrendőrség, 1931-től Magyar Királyi Rendőrség). Ettől a ~ látta el a városokban, a (megjelölt okból) hatáskörébe utalt községekben, a határállomásokon és az ún. rendőrterületen lévő víziutakon az igazgatásren­dészeti, közbiztonsági és államvédelmi szolgála­tot. A ~ és a Csendőrség együttes létszáma 1920. febr. 1-én 17.341 fő volt.­­ A ~ a BM Közrend­védelmi Osztály (VI/b.o.) irányítása alatt állt, 1943.jan.1-től feladatait a XX. o. vette át. Hét főkapitányságot hoztak létre a megszűnő önkor­mányzati­­ők betagolására: Bp., Debrecen, Mis­kolc, Pécs, Szeged, Székesfehérvár, Szombat­hely. 1931-ben ezeket megszüntetve felállították a Vidéki Főkapitányságot, de ezen irányító szerv és a városi-járási kapitányságok közé négy kör­zeti szemlélőközpontot (Debrecen, Szeged, Szé­kesfehérvár, Szombathely; a visszacsatolásokkal még Kassa és Kolozsvár) iktattak be. A ~ egészet Országos Főkapitányság irányította.­­ A ~ részét képezték a­­srévkapitányságok, amint a Rendőr Újonciskola, mindkettő egyben a Honvédség (II.) rejtett alakulata is. Új, már a XX. szd-i kihí­vásokra válaszoló szervezeti egység volt az 1924-ben felállított Kábítószereket Ellenőrző Központi Szerv és az 1926-ban alapított Erkölcsrendészeti Központi Hatóság. Miután a fővárosban a Csend­őrség nem funkcionált, a Bp-i főkapitányság ré­szeként alakult meg a Karhatalmi és Különleges Alakulatok Parancsnoksága, a bal- és a szélső­jobboldali mozgalmak letörésére.­­ A ~ létszá­mát 12.000 főben rögzítették, amely a visszacsa­tolások után 14.591 főre nőtt. • KIG, RI, 1273. Rendvédelem újjászervezése: a belbiztonsági fegyveres testületek jogállásának és struktúrájá­nak rendezése az 1. vh. utáni konszolidáció idő­szakában. Az 1921.jan.4-i mt-i határozat döntött az államrendészeti szervek: a m.kir. -mCsendőr­ség, a m.kir. —»Rendőrség, a m.kir. —»Vámőrség és a m.kir. —»Folyamőrség felállításáról. Állomá­nyukat a sürgőségre való tekintettel a —t Nemzeti Hadsereg tagjaiból kívánták összeállítani. A mt. 1921.ápr.22-i ülésén­­m Belitska Sándor hm. elő­terjesztette a BM fennhatósága alá tartozó szer­vezetek felállítását. Az ezek szervezéséről, lét­számáról, kiegészítési módjáról és felfe­zéséről szóló tv .javaslatot 1922.febr. 10-én nyújtotta be a Ngy-ben gr. Klebelsberg Kunó bm. A közig. biz. 1922.febr. 11-i ülésén a tv .javaslaton nem változ­tatott, azt a Ngy. a febr. 13-i és a 16-i tárgyalási napon elfogadta. Az így alkotott 1922:XIV. tc. febr.26-án került kihirdetésre. • KIG, 1274. Rendvédelmi testületek: —·Csendőrség, -m Du­naőrség, —›Folyamőrség, -m Folyamrendészet, -·Nemzetőrség, -m Népőrség, -^Önkéntes Őrse­reg, —»Pénzügyőrség, -»Polgári Őrség, -»Pol­gárőrség, —›Rendőrség, -mRiadó tiszti alakulat, -mRuszin Nemzeti Gárda, —mRuszin Vörös Őr­ség, —m Vámőrség, —m Védőrség, —m Vörös Őrség „Repel", -m Légvédelem (IV.) Repülőalakulat-jelzés (I.): az adott repülő -mcsa­pattestet azonosító jelkép az -mOsztrák-Magyar Monarchia hadszervezeténél. A légjáró csapat­nál a legjellemzőbb , a­g a rendfokozati jelzés mö­gött felvarrt 35 mm magas léggömb-jelvény volt az I. vh egész ideje alatt. A rep. hajózó személy­zet 10 eredményes harci bevetés után elnyerhette a „Tábori pilóta", ill. a „Tábori megfigyelő" jel­vényt, amelyet a zubbony jobb zsebe alatt hord­tak.­­ A hadirepülő egységek rep.szd. ,Flieger­kompanie, Flik. kötelékekre épültek, s rövidített elnevezéssel és sorszámmal szerepeltek. 1914-ig 15 rep.szd-ot állítottak fel (Flik.1-15.). 1916-tól a szd-ok feladatkörét is jelölték a sorszám után: D (Division - ho. feld.szd.) közelfeld. és tvl. irá­nyító feladatra; F (Fernaufklarungs - távolfeld. szd.) nagy mélységű —­hátországi kutatásra, a későbbiekben sorozat-fényképező kamerákkal; G (Großflugzeug - nagyrg.szd.) többmotoros távol­sági bombázók; J (Jagdflieger - vad.rep.szd.); K (Korps - holt. feld.szd.) különleges feld. feladatok­ra; P (Photoeinsitzer - fotóvad.szd.) együléses fo­tóvad. gépekkel; Rb (Reihenbildgerate - sorozat­felvevő szd.) frontfeld. áttekintő fotók készítésé­re; S (Schlachtflieger - csatarepülő szd.) gy. támo­gató, alacsonytud. feladatokkal.­­ Egységes szá­zadjelvényt az úm erdélyi hadműveleteket támoga­tó 44.rep.szd. használt először, a megfigyelő ülé­se mögött egy lesújtó villámot a törzs oldalán.­­A rep.szd-ok gépein nemhivatalos­­ok is megje­lentek, így a Flik.1.J-nél piros-fehér-zöld törzs­csík, a Flik.2.D-nél fekete keréktárcsa és piros csík az iránysíkon, a Flik.4.D-nél piros-fehér ke­réktárcsa, a Flik. 12.Rb-nél piros-fehér-piros nyíl-

Next