Magyar Pedagógia 10. (1901)
SOMOGYI GÉZA: A japán nevelés
SOMOGYI GÉZA: 416 hatalom , ezért ő más birodalmak uralkodóit magával egyenlőnek el nem ismerhette. Ez az alapja más nemzetek bántó megvetésének. A feudális rendszer későbbi fejlődésében, a nagy urak székhelyei, a Daimiók, Japánban a Confucius-féle tudomány központjaivá váltak. A katona-osztály nevelésére — a tanfolyam terjedelme szerint — két fajta iskola volt, — a Kanga-ku a Hyoga-ku. A tanfolyam hat vagy két évre terjedt. A Confucius-féle tudomány és Daimjó védnökség kapcsolatának eredménye a szamurai vagy a katona-tudós osztály létesülése volt. Ezen osztály fokozatosan elfoglalta a Buddha papok helyét és a nép tényleges vezetőjévé vált. A katona-tudós osztályból származott az új idők majdnem minden nagy hadvezére, államférfia, tudósa, reformátora, keresztyéne, gondolkodója és emberbarátja. Ez alkotja, kevés kivétellel, Japán mai kormányzó osztályát. A Japán gondolkodásmód makacsul ragaszkodott Confucius bilincseihez, noha létettek kísérletek a chinai bölcselet javarészének kiválasztására és annak a Sintó és buddhismus kiválóbb részével való egyesítésére. Ezen mozgalmak közül a Yogaku volt a legsikeresebb. A Yogaku mozgalom, más tényezőkkel kapcsolatban, közreműködött a nép szemének kinyitására ■a Mikadó indokolatlan zárkózottságát és a Sogun (felső osztály) önteltségét illetőleg. A Yogaku megvilágosítja azon általános törekvést, mely 1868-ban januárban a Jusimi ütközetre vezetett, mely a Japán történelemben a modern időszak kezdetét jelzi. A hollandoké az érdem, hogy a vágyakozást Japánban a nyugati nevelés iránt felébresztették. A hollandok már 1630-tól engedélyt kaptak, hogy a Nagasaki öbölben kereskedelmi telepet tarthassanak fenn. Itt, megvetve a Japán kormány által és mint alábbvaló nép üldöztetve, titkon fölkerestettek oly japánok által, kik készek voltak életüket koczkára tenni a tudomány kutatásáért. Ezen nagasaki kereskedő tanítóknak befolyása oly hatalmassá lett és az új eszmék bevallása oly nyilvánossá vált, hogy ezen japánok Tokyóban iskolákat nyitottak annak terjesztésére, amit az idegenektől tanultak. Azoknak lelkesültségét, kik a Confuciusféle tan kötelékeiből szabadulni törekedtek, mutatja Sozan Szakuma példája, aki hűbér urához egy alapjában módosító kérvényt nyújtott be ; ennek hatodik fejezete ajánlja, hogy: «még a legkisebb falvakban is iskolák állíttassanak a népnek az erkölcstan elveiben való oktatása végett.» A vakmerőségéért 1864-ben meggyilkoltatott. A világosság utáni ezen tapogatódzás közben jelent meg Amerika és feltárta Japán kapuit. Anglia, Francziaország, Oroszország és Amerika ismételten tettek kísérletet, hogy üzleti összeköttetést nyissanak Japánnal, azonban minden siker nélkül. Végre 1853-ban Derry M. G. hadihajó parancsnok kikötött amerikai hajóhadával a Yeddó öbölben. A vele kötött, szerződés, mely 1854. márcz. 31-én íratott alá, készítette elő az utat Japánban