Magyar Pedagógia 10. (1901)

SOMOGYI GÉZA: A japán nevelés

SOMOGYI GÉZA: 416 hatalom , ezért ő más birodalmak uralkodóit magával egyenlőnek el nem ismerhette. Ez az alapja más nemzetek bántó megvetésének. A feudális rendszer későbbi fejlődésében, a nagy urak székhelyei, a Daimió­k, Japánban a Confucius-féle tudomány központjaivá váltak. A katona-osztály nevelésére — a tanfolyam terjedelme szerint — két fajta iskola volt, — a Kanga-ku a Hyoga-ku. A tanfolyam hat vagy két évre terjedt. A Confucius-féle tudomány és Daimjó védnökség kapcsola­tának eredménye a szamurai vagy a katona-tudós osztály létesülése volt. Ezen osztály fokozatosan elfoglalta a Buddha papok helyét és a nép tény­leges vezetőjévé vált. A katona-tudós osztályból származott az új idők majdnem minden nagy hadvezére, államférfia, tudósa, reformátora, ke­resztyéne, gondolkodója és emberbarátja. Ez alkotja, kevés kivétellel, Japán mai kormányzó osztályát. A Japán gondolkodásmód makacsul ragaszkodott Confucius bilin­cseihez, noha létettek kísérletek a chinai bölcselet javarészének kiválasztá­sára és annak a Sintó és buddhismus kiválóbb részével való egyesítésére. Ezen mozgalmak közül a Yogaku volt a legsikeresebb. A Yogaku mozgalom, más tényezőkkel kapcsolatban, közreműködött a nép szemének kinyitására ■a Mikadó indokolatlan zárkózottságát és a Sogun (felső osztály) önteltsé­gét illetőleg. A Yogaku megvilágosítja azon általános törekvést, mely 1868-ban januárban a Jusimi ütközetre vezetett, mely a Japán történe­lemben a modern időszak kezdetét jelzi. A hollandoké az érdem, hogy a vágyakozást Japánban a nyugati nevelés iránt felébresztették. A hollandok már 1630-tól engedélyt kaptak, hogy a Nagasaki öbölben kereskedelmi telepet tarthassanak fenn. Itt, megvetve a Japán kormány által és mint alábbvaló nép üldöztetve, tit­kon fölkerestettek oly japánok által, kik készek voltak életüket koczkára tenni a tudomány kutatásáért. Ezen nagasaki kereskedő tanítóknak befo­lyása oly hatalmassá lett és az új eszmék bevallása oly nyilvánossá vált, hogy ezen japánok Tokyóban iskolákat nyitottak annak terjesztésére, a­mit az idegenektől tanultak. Azoknak lelkesültségét, kik a Confucius­­féle tan kötelékeiből szabadulni törekedtek, mutatja Sozan Szakuma pél­dája, a­ki hűbér urához egy alapjában módosító kérvényt nyújtott be ; ennek hatodik fejezete ajánlja, hogy: «még a legkisebb falvakban is iskolák állíttassanak a népnek az erkölcstan elveiben való oktatása vé­gett.» A vakmerőségéért 1864-ben meggyilkoltatott. A világosság utáni ezen tapogatódzás közben jelent meg Amerika és feltárta Japán kapuit. Anglia, Francziaország, Oroszország és Amerika ismételten tettek kísérletet, hogy üzleti összeköttetést nyissanak Japánnal,­­ azonban minden siker nélkül. Végre 1853-ban Derry M. G. hadihajó parancsnok kikötött amerikai hajóhadával a Yeddó öbölben. A vele kötött, szerző­dés, mely 1854. márcz. 31-én íratott alá, készítette elő az utat Japánban

Next