Magyar Pedagógia 41. (1932)
Új magyar könyvek, füzetek és lapok
VEGYES. 151 Ennek az igen jelentékeny növendéktömegnek évről-évre gyarapodó tekintélyes részét a kereskedőtanoncok szolgáltatják. B) Kereskedelmi középiskolák. Ezidőszerint kb. 250 ilyen iskola van Japánban és 120.000 tanuló látogatja őket. Legnagyobb részük állami és városi tulajdonban van; a magánjellegűek száma csekély. Részben a tényleges kereskedelem (mégpedig elsősorban a belkereskedelem), részben az irodák számára képezik ki növendékeiket. Vannak közöttük alsóbb fokúak, amelyek a hatosztályú elemiből kapják a tanulókat és 3—5 évi tanulmányi időre rendezkedtek be. Vannak azután magasabb fokú ilyen középiskolák is, amelyeknek növendékei a nyolcosztályú elemit végezték és 3 esztendő múltán kapnak végbizonyítványt. Ez utóbbi iskolák felelnek meg a mi felső kereskedelmi középfokú iskoláinknak, még óraszám dolgában is, mert heti 33 órában tanítanak, mint a mi hasonló jellegű tanintézeteink. Az egész évi tanítási napok száma itt legalább 210-re tehető. A tantárgyak a következők: japán nyelv, algebra, kereskedelmi számtan, földrajz, történelem, közgazdaságtan, egy nyugati világnyelv, kereskedelmi jog, könyvviteltan, kereskedelmi levelezés, áruismeret, a kereskedelem elmélete és gyakorlata, gyorsírás, gépírás és testgyakorlás. C) Kereskedelmi főiskolák. Jelenleg 21 kereskedelmi főiskola van, nagyobbára államiak és hallgatóik száma megközelíti a 10.000-et, akik középfokú iskolákban szerzett végbizonyítványuk alapján vétetnek fel. A kollégiumok nagy részének hallgatása mindenkire kötelező, a szabadon választható tárgyak száma tehát egészen jelentéktelen. A tanítás iránya elméleti jellegű. E főiskolák tantárgyai heti óraszámaikkal a következők: Etika (3); logika és pszichológia (3) ; japán stílustan (1) ; japán kereskedelmi levelezés (2) ; angol nyelv (24) ; második idegen nyelv (6); technológia (2); áruismeret (2); gazdasági földrajz (2); gazdaságtörténelem (2); kereskedelmi számtan (4); könyvviteltan és revízió (9); a kereskedelem elmélete (10); a kereskedelem gyakorlata (2); jog (10); közgazdaságtan (6); pénzügytan (2); statisztika (1); testgyakorlás (9). D) Kereskedelmi egyetemek. 1920-ban a tokiói kereskedelmi főiskolát, amely addig az időpontig a legmagasabb fokú kereskedelmi tanintézet volt Japánban, átszervezték és átalakították egyetemmé. Hasonló módon jött létre 1929-ben a kóbói kereskedelmi egyetem is. Mind a kettő állami. Oszaka városa 1928-ban létesített ilyen egyetemet. Van azután még 10 olyan magánegyetem is a japán birodalomban, amelyeken kereskedelmi kollégiumokat is hirdetnek. A tokiói kereskedelmi egyetemen, amely az előbbieknek mintaképül szolgált, hároméves tanfolyam van, ahová csak azok az érettségizett ifjak iratkozhatnak be, akik elvégezték az egyetemhez kapcsolt hároméves előkészítő tanfolyamot. Ez az előkészítő tanfolyam körülbelül olyan színvonalon mozog, mint a kereskedelmi főiskolák. Az egyetemen 22 rendes és 7 segédtanár működik. Főleg elméleti irányú előadásokat tartanak, de ügyelnek arra, hogy kollégiumaik az állami élet kereskedelmi, gazdasági és társadalmi ténykedéseivel kapcsolatot tartsanak. Kollégiumaik négy főcsoportba oszthatók; vannak köztük kereskedelmi, gazdasági, jogi (törvényismertetési) ré nyelvészeti jellegűek. Ezek kis részben kötelezők, egyébként szabadon választhatók. Oklevelet azok