Magyar Pedagógia 94. (1994)
1994 / 3-4. szám - CSAPÓ BENŐ: Középiskolás tanulók véleménye a társadalmi és iskolai változásokról
Középiskolás tanulók véleménye a társadalmi és iskolai változásokról megkérdezett tanulók már közvetlen tapasztalatokat is szerezhettek az átmeneti korszak realitásairól. Az adatgyűjtés módszerei A minták A felméréseket szegedi középiskolák harmadik osztályaiban végeztük, ami beiskolázás szempontjából Szegedet és a környékbeli településeket jelenti. Az első adatfelvételt 1990 tavaszán összekapcsoltuk egy másik (a matematikatanulással kapcsolatos) project munkálataival, így az akkor megkérdezett tanulókról számos további adat is rendelkezésünkre áll. Az 1989/90 tanévben a szegedi középiskolák harmadik osztályaiban (összesen 112 osztály) körülbelül 3270-en tanultak. Ezekből arányosan választották ki tíz középiskola összesen 20 osztályát, majd minden osztályból 6 fiút és 6 lányt. A 6-6 tanulót a tanárok ajánlása alapján úgy választottunk ki, hogy 2 a gyenge, 2 a közepes, 2 pedig a jobb teljesítményűek közül kerüljön ki. Mivel az aránytalan fiú/lány megoszlás miatt további korrekciókat kellett végezni, a minta valamivel nagyobb lett az eredetileg tervezett 240-nél. Az említett vizsgálat keretében felkerestük a tanulók édesanyját, akik a velük felvett interjú után kitöltötték ugyanazt a társadalmi változásokkal kapcsolatos kérdőívet is, amelyet gyerekeik. Ugyancsak interjút készítettünk 70 matematikatanárral (fele részben általános iskolai tanárokkal), akik szintén kitöltötték a kérdőívet, így a tanulók véleményét összehasonlíthatjuk a szülők és - az iskolai változásokban különösen közelről érintett - tanárok véleményével. A második felmérést 1993 tavaszán végeztük ugyanazokban a középiskolákban, ahol az elsőt. Ezúttal a mintát nagyobbra (kb. 400 fő) választottuk, és egész osztályokkal felvettük a kérdőívet. A kérdőív A vizsgálat során a társadalmi változások három fő területére, a politikai-ideológiai szférára, a gazdaságra és az oktatásra, illetve ezek összefüggéseire összpontosítottuk figyelmünket, és arról kívántunk adatokat gyűjteni, miképpen ítélik meg e változások jelentőségét a középiskolások, mennyire azonosulnak azokkal, milyen mértékben tartják azokat pozitívnak a saját jövőjük szempontjából. Kerülve a túlzott absztrakciót, a kérdéseket igyekeztünk úgy megfogalmazni, hogy azokat a tanulók közvetlenül a saját mindennapi életükkel kapcsolatban válaszolhassák meg. A fő kérdéscsoportok azzal foglalkoztak, mit gondolnak a tanulók (szülők, tanárok) hogyan befolyásolják a várható/elkezdődött változások a jövőbeni lehetőségeket. Hogyan változnak az elhelyezkedés lehetőségei, a mindennapi élet kötöttségei, a pénzkeresés lehetőségei és az életszínvonal (rövidebb és hosszabb távon)? Mennyire tartják be-