Magyar Pedagógia 94. (1994)
1994 / 1-2. szám - CSAPÓ BENŐ: Az induktív gondolkodás fejlődése
Az induktív gondolkodás fejlődése tusában értelmezzük. Mint későbbi fejtegetéseiből kitűnik, Popper nem a konkrét logikai igazságok szintjén képzelte el a transzformációt, hanem az indukció módszerében látott párhuzamot: a tudás objektív, tudományos és a szubjektív, egyéni tudás gyarapodásának mechanizmusát találta hasonlónak. Úgy gondolta, hogy a szabályosságok keresése velünk született tulajdonság, egyszerűen a túlélés elemi feltétele. Hipotézisek, feltevések megfogalmazása, a találgatás, ismeretlen helyzetekre vonatkozó várakozásaink szükségszerűen kialakulnak, ehhez nem kell nagyszámú ismétlődés, mint Hume feltételezte. Ezzel lényegében a próba-szerencse típusú tanulással analóg módon képzeli el az indukció működését, a hangsúly azonban nem a pozitív tapasztalatok ismétlődésén, azok megerősítő hatásán van, hanem azon, hogy a negatív tapasztalatok fokozatosan kiszűrik a hibás előfeltevéseket, várakozásokat. Popper nézetei nem csak a tudományelméletre voltak hatással, hanem közvetve a pszichológiára, a gondolkodással kapcsolatos kutatásokra, és különböző áttételek révén a tanítás módszereire is. Popper filozófiai megfontolásait háttérként tudhatták maguk mögött a tartalmi tudást, az egyes területekhez kötődő kompetenciákat felértékelő irányzatok, a természettudományok tanítását, benne a kísérletezés szerepét pragmatikus alapokra helyező reformerek is. Követői és tanítványai a tanításra, közelebbről az induktív módszerre vonatkozóan számos konkrét javaslatot is megfogalmaztak, Lakatos Imre (1976/1981) például a matematika tanításával kapcsolatban. Mindamellett az indukció modern filozófiai elméletei még nem váltak általánosan ismertté és elfogadottá, a tanterv és tananyagtervezők körében is számos elavult vagy leegyszerűsítő nézet van forgalomban. Az induktív gondolkodás pszichológiai elméletei Az induktív gondolkodás az iskolai tanulás kognitív folyamatainak egyik legintenzívebben kutatott területe. Csak az utóbbi két évtizedben e tárgyban megjelent fontosabb publikációk száma is kétszáz fölött van. Ezek részletes elemzésével másutt szándékozom foglalkozni, itt csak néhány fő tendencia felvázolását vállalhatom. Az induktív gondolkodás funkciója, elhelyezése a gondolkodási képességek rendszerében Az egyik alapprobléma az induktív gondolkodás helyének, szerepének kijelölése a gondolkodáson belül, megkülönböztetése a gondolkodás más folyamataitól. Jelentőségét, központi szerepét mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy a megismerés szinte minden fontosabb jelenségével, a kognitív pszichológia minden fontosabb tradicionális vagy modern területével kapcsolatos értelmezéssel találkozunk: az intelligencia, a tanulási potenciál, a deduktív gondolkodás és a fogalmak fejlődésének elmélete jelentik a fő viszonyítási rendszereket. A hetvenes évtizedben, a kognitív pszichológia első nagy térhódítása idején az induktív gondolkodás értelmezésében a szabályindukció vált az egyik középponti témává, elsősorban a problémamegoldással kapcsolatos kutatásokhoz kapcsolódva (Egan és Greene, 1974; Simon, 1974). Igen jelentős azoknak a publikációknak a száma is.