MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 31. ÉVFOLYAM (1982)

1982 / 4. sz. - ADATTÁR - SISA JÓZSEF: A pesti Csekonics-palota

san megsérült, 1949 nyarán a Kecskeméti utcai főszár­nyat lebontották, a hátsó, Magyar utcai szárnyat 1950-ben helyreállították. Az épület főhomlokzatának ábrá­zolásával, fényképével sajnos nem rendelkezünk sem a múlt század végi átalakítás előttről, sem utánról. [12] 1896-ban ezt jegyi meg a házról Edvi Illés Aladár: „Szin­tén pazar és fényes belső berendezést takar a csaknem puritán egyszerűségű homlokzat."[13] 1924-ben a kö­vetkezőt írták róla: ,,. . .a Kecskeméti utcai Csekonics­palota már külsőleg a Meinig-féle átalakításokkal elvesz­tette eredeti alakját. Oszlopos kapualja azonban még régi állapotban van meg. "[14] A pesti Csekonics-palota egyedülálló Hild János (1766—1811) [15] oeuvre-jében. Az­ építész, Hild József apja, 1786-ban érkezett Pestre az Újépület kivitelezésé­nek vezetésére. Jelentős érdemeket szerzett a Szépítő Bizottmány megalapításában, működésének megindí­tásában, közreműködött Pest városrendezési tervének kidolgozásában. Önálló tervezői munkásságát elsősorban középületek jelentették (színház- és táncterem, a régi városháza emeletráépítése, Nemzeti Múzeum stb.), de ezek közül jóformán semmi sem valósult meg. A szak­irodalom eddig nem tartott számon Hild Jánostól egy magánház-tervezést sem; a Csekonics-palotát azért is kivételnek tekinthetjük, mert fel is épült. Különös bal­szerencse, hogy utóbb az épületnek megsemmisülés lett a sorsa. Mindössze az udvaron, a Magyar utcai szárny­hoz a Kálvin tér felé eső oldalon csatlakozó szárny egé­szen rövid fennmaradt szakasza — egyemeletes épület­rész, a felső szinten nagy, kőkeretes ablakokkal — emlé­keztet a Hild-féle palotára. Egyébként gróf Csekonics József (1757—1824) akkor ezredes, utóbb tábornok, a palota építtetője abban az időben más formában is kap­csolatban állt építészünkkel. 1799-ben a Had-tervezte színház építésére saját vagyonával kezességet vállalt. [16] Érdekes Heinrich Koch közreműködése is az épület tervezésében. Ritkán adódott alkalom, hogy egy külföldi a klasszicizmus korában pesti magánház tervezésével foglalkozzon, a gyakorlati megfontolások a helyben mű­ködő, céhes mesterjoggal rendelkező építészeknek ked­veztek. Két másik esetről tudunk még, mindkétszer fő­rangú nemes a megrendelő. A jelentősebb a Károlyi gró­fok Károlyi Mihály utcai palotája, melyhez 1832-ben a bécsi Anton Pius Riegl készített terveket. [17] 1834-ben már Heinrich Koch vette át az építkezést, s több ponton módosítva Riegl tervét 1841-re fejezte be azt. Az épület földszinti ívezetes-vállpárkányos architektúrája hason­lít Csekonicsék tárgyalt házához, bár ezt a motívumot sok más kortárs mester is alkalmazta. A másik esetet, amikor külföldi mester kapott pesti magánház tervezé­sére megbízatást, már nem követte megvalósulás. 1812 és 1815 között Szentgyörgyi Horváth József számára Alois Pichl olasz származású, bécsi építész rajzolt terveket egyemeletes palotájához. [18] Ezeket mellőzve Pollack Mihály terve szerint emelték a Horváth-házat a mai Kossuth L. u.—Szép utca sarkán. 1 Schoen Arnold—Kardos György—Zakariás G. Sándor: Buda­pest műemléki kárai 1944/45-ben. 1950. (Kézirat a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteményében.); Zakariás G. Sándor: Magyarország művészeti emlékei 3. Budapest, Bp. 1961. p. no.; Műemlékjegyzék 1960, 1967, 1976. 2 Vas Megyei Levéltár, Szombathely, XIII. 18. Szentgyörgyi Horváth család levéltára 37. csomó, tervrajzok. Földszinti alaprajz, homlokzatrajz, „Johannes Hild Baumeister" szignóval. Mindkét lap hátán felirat: „Domnus Csekonicsiana Pestini". — A genealógiai kézikönyvek nem tartanak nyilván rokonságot a Szentgyörgyi Hor­váthok és a Csekonicsok között. A tervlapok utólagos levéltári ren­dezést követően kerülhettek a számos tervet magában foglaló csomóba.­­ Pesten az építkezésekről pontos és rendszeres információ csak 1804-től kezdődően, a Szépítő Bizottmány működése nyomán ma­radt fenn. Esetlegesen más iratokban előfordulhat építkezésre vo­natkozó adat. Ezek közül eredménytelenül néztem át a Budapest Főváros levéltárában (a továbbiakban BFT): IV. 1202/c. Pesti Heinrich Koch (1781—1861)[ig] jelentősebb szere­pet játszhatott a magyar klasszicista építészet történeté­ben, mint ahogy a mai napig ismert. Művei azért is fon­tosak, mert nem egy a romantika, sőt a historizmus korai jelentkezését tükrözi. 1836—40-ben Ybl Miklós, később a magyar historizmus legjelentősebb építésze dolgozott vezetése alatt. Koch a bécsi Akadémia elvégzése után először főleg Csehországban működött, a Kinsky család udvari építésze volt. Később számos magyarországi meg­bízásnak tett eleget, nemesi magánmegrendelőknek első­sorban vidéken. Alkotásainak azonosításával, behatóbb kutatásával még adós a magyar építészettörténet-írás. Sok épületet tervezett — részben vagy egészben — a Károlyiaknak: a pesti palotán kívül a fóti, parádi, fehér­várcsurgói, a tótmegyeri kastélyokat. Ő építette a nagy­mihályi Sztáray- és a szentmihályi Dessewffy-kastélyt, az utóbbi számára angol stílusú parkot is tervezett. 1828-ban a Batthyányaknak tervet készített a „piaci nagy tiszti ház"-hoz Körmendre, amely 1835-ig felé­pült. [20] 1829-ben Koch a sárospataki vár északi szár­nyát tervezte meg. [21] 1851-ben a soproni Széchenyi­palota homlokzatát építette ki a római Farnese-palotát idéző formában. [22] Tudunk sikertelen próbálkozásról is: 1824-ben, Kühnel halála után megpályázta az eszter­gomi székesegyház vezető építészi állását, de őt és a többi jelentkezőt mellőzve Rudnay prímás Packh Jánost bizta meg. [23] A kutatás biztosan Koch jó néhány ma­gyarországi művét fogja még felderíteni. Sisa József tanácsi iratok, intimata mutatókönyvek 1796 — 1800, IV. 12171a. Pest város Mérnöki Hivatalának iratai mutatókönyvek 1790 — 1830. 4 BFT: IV. 1202/mm. Pesti tanácsi iratok, az árvizi károk össze­írása 1838. Az épület az „Innere Stadt, Ketskemeter Gasse 528" sz. alatt szerepel. 5 BFT: IV. 12071a. Pesti levéltár, Szépítő Bizottmány jegyző­könyvei 1838. szept. 21., IV. 12071b. Szépítő Bizottmány iratai 7494-6 BFT: XV. 311. Tervgyűjtemény, Szépítő Bizottmány 7494. A földszint, az I. és a II. emelet alaprajza. 7 BFT: XV. 311. Tervgyűjtemény, Ybl Miklós tervei 218. — Ybl Koch-hal, majd Pollack Ágostonnal állt társas viszonyban, ez a magyarázat arra, hogy került a terv Ybl hagyatékába. 8 Pollack Ágoston (1807 — 1872) tanulmányai elvégzése után előbb apja, Pollack Mihály irodájában, majd 1841-től Ybl Miklóssal társulva dolgozott. Elsősorban hasznossági épületeket tervezett (pesti gyermekmenhely, első magyar cukorfinomító) és jelentékte­len bérházakat. 1834-ben megszerezte a mesterjogot, számos épület JEGYZETEK WWajgKBiiUMI'l 5. Megvalósulatlan terv a pesti Csekonics-palota teljes át­építésére, a főhomlokzat rajza. Pollack Ágoston 314

Next