MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 34. ÉVFOLYAM (1985)
1985 / 1-2. sz. - TANULMÁNYOK - SISA JÓZSEF: Gottfried Semper és Magyarország
A kastélyra vonatkozó levelezésből megtudjuk, hogy a grófnő reneszánsz architektrírát kívánt. Ezen belül Semper választása a francia késő reneszánsz-manierista formanyelvre esett, melyet a kváderes keretezés és armírozás, a manzárdablakokkal tagolt meredek tető, a magasra emelkedő, díszes kémények jellemeznek. Az építész itt „egyik leggazdagabb, szinte túlzsúfolt homlokzatát" tervezte meg. [11] A nyugodt, rizalitokkal szabályosan tagolt tömeg és — a fent említett kialakítás ellenére — egységes, alig megmozgatott tetőlezárás viszont eltér a francia előképektől, és Semper olasz reneszánszban gyökerező szigorúbb felfogását juttatja érvényre. Ez az architektúra a déli homlokzaton — a magyar ízlésnek szokatlan módon — átlós négyzethálós mintájú, polychrom tégla falsíkkal egészül ki. A polychrom téglaépítészet elterjedt volt a korszakban a német nyelvterületen, de alkalmazása ilyen módon és a kastélyépítészetben nem gyakori. (E tekintetben hasonló a tárgyalt nagyhörcsöki homlokzatrajzhoz az ausztriai Hermesvilla, amelyet Semper bécsi építésztársa, Karl Hasenauer épített több mint tíz évvel később, 1882—84-ben Erzsébet királyné számára. [12]) Gottfried Semper megvalósulatlan átalakítási terve a neoreneszánsz egyik legelső jelentkezése a magyar kastélyépítészet történetében. (Az első magyarországi gótizáló-romantikus kastélyokat — Oroszvár, Nagyugróc, Vép — az 1840-es években ugyancsak külföldi mesterek tervezték. [13]) A zürichi építész nem az itáliai reneszánszhoz nyúlt vissza a stílus kiválasztásakor, tudatában volt annak, hogy az olaszos palazzo-modor kevéssé megfelelő e műfajhoz. Az 1870-es és 80-as években virágzó magyar neoreneszánsz kastélyépítészetre is jellemző, hogy a tervezők a stílus nem itáliai — francia és német — előképeit követik akkor, amikor a városi építkezésben az olaszos igazodási neoreneszánsz uralkodik. [14] Zichy Pálné többszöri unszolása ellenére Semper gyakorlatilag biztos, hogy nem utazott le Nagyhörcsökre. (Az építészprofesszor nem sokkal korábban járt Magyarországon, 1869. április 7-én fogadta őt Ferenc József a budai királyi várban, hogy a bécsi múzeumokról megbeszélést tartson vele. [15]) Elképzelhető viszont, hogy a grófnő Bécsben, esetleg Karl Hasenauernál találkozott vele személyesen. Ennél az epizódnál és a fennmaradt nagyhörcsöki tervrajzoknál — bármennyire is érdekesek azok — a korszak számára jóval fontosabb, hogy Semper keze alól, a zürichi (akkori nevén) Eidgenössisches Polytechnikumból számos fiatal magyar építész került ki. Martin Fröhlich kéziratos disszertációjában a Zürichben található dokumentumok alapján összeállította Semper tanítványainak listáját, amelyben a következő magyarországiak szerepelnek: [16] Freund Vilmos 1864/65 I. évfolyam (Semper) 1865/66 II. évfolyam (Semper) 1866/67 HI- évfolyam (Semper) 1867. VIII. 8. Diploma . Gottfried Semper: Átalakítási terv a nagyhörcsöki kastélyhoz, 1870—71. Földszinti alaprajz 1*