MŰVÉSZETTÖRTÉNETI ÉRTESÍTŐ 53. ÉVFOLYAM (2004)
2004 / 1-4. sz. - ADATTÁR - FEHÉR ILDIKÓ: Volnhoffer János : egy pesti festő a 17-18. század fordulójáról
JEGYZETEK 7 Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal XI.Pest 1865, 266. Lyka Károly: A táblabíró világ művészete. Magyar művészet 1800- 1850.Budapest 1981,109. Némethi Lajos: Adatok a festés történetéhez Budapesten a XVII. és XVIII. században. Archeológiai Értesítő 1884,109. 9 Thain János: Érsekújvár műemlékei. Érsekújvár 1932, 16. 10 A téves olvasat miatt szerepel Volnhoffer Ferenc nevű festő Garas Klára i. művében is (3. jegyzetben) 259, ahol megadja, hogy Thain Jánostól vette át adatait. Thain János (9. jegyzetben) i. m. 16. 11 A körmöcbányai oltárképről 1. Jávor Anna: Leicher, Tabota és Cimbal Martonvásáron. Művészettörténeti Értesítő XXXIX. 1990, 206; legújabban Barbara Balátova: Maulbertsch alebo Leicher? K dvom barokovym oltámym vyzdobám frantiskánskeho kostola v Kremnici. Galéria-Rocenka SNG 2002, 51-85. A szerző Szent Ferenc stigmatizációjának képét Franz Anton Maulbertsch műhelyének tulajdonítja. 12 Az erdőtelki plébániatemplomot 1789-ben szentelték fel a Szent Kereszt felmagasztalásának tiszteletére. 1799-ben kapott új tetőt a templom és a torony. Ez után négy évvel készült el a jobb oldali mellékoltár. Voit Pál: Heves megye műemlékei II. Budapest 1972, 694-696. Genthon (3. jegyzetben) i. m. 90. 13 Jávor Anna: Egyházi festészet. In: Szabolcsi, Galavics szerk. (2. jegyzetben) I. katalógus, 81-88. 14 Kazinczy Ferenc levelezése. Kiadta Váczy János. Budapest 1880-1911. XV. 23. Csatkai Endre: Kazinczy és a képzőművészetek. Budapest 1983 15 Kazinczy Levelek III. 309. 16 Garas (3. jegyzetben) i. m. 148. 17 Peregriny János: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Állagai IV. Budapest 1915, 388, 418. A magyar Történelmi Képcsarnok lajstroma. Budapest 1894, 104-105. 18 Köszönettel tartozom Kovács Zsuzsának, amiért megosztotta velem a kép restaurálásával kapcsolatos tapasztalatait, észrevételeit. 19 Sinkó Katalin szerk.: A Sándor-palota írásban és képben. Budapest 2003, 102. 20 Buzási Enikő: Régi magyar arcképek. Kiállítási katalógus. Tata-Szombathely 1988, 9. 21 A Történelmi Képcsarnok műtárgyainak leíró lajstroma. Budapest, 1907. 90. A Magyar Nemzeti Múzeum képtárának festményei és grafikai állaga. I. Budapest 1909, 569; Rózsa György: Graf Joseph II. Majláth. In: Maria Theresia als Königin von Ungarn. Ausstellung im Schloss Halbturn 1980, 199. 22 Peregriny (17. jegyzetben) i. m. 416. A Történelmi Képcsarnok műtárgyainak leíró lajstroma. Budapest 1907, 94; Cennerné Wilhelm Gizella: Az ősgalériaportrétól a modern, reprezentatív arcképig. Magyar Nemzeti Múzeum Konferenciafüzetek. I. Sopron 1991, 20, 33. 23 Kopp (1. jegyzetben) i. m. 79. 24 Rózsa György: Arcképfestészet. In: Szabolcsi, Galavics szerk. (2. jegyzetben) I. katalógus, 73-80. Buzási Enikő: A barátság-motívum térhódítása a 18. századi magyar portréfestésben. Művészettörténeti Értesítő XXXIII. 1984, 212-231. 25 Gortvay Zoltán: Semmelweis élete és munkássága. Budapest 1966,13, 33. 26 Revilaqua Borsody Béla-Mazsáry Béla: Pest-Budai kávéházak. Budapest 1935, 1232. 27 A két portrét többször restaurálták, legutóbb a Magyar Képzőművészeti Egyetem Restaurátorképző Intézetében, az 1977-1978-as tanévben, Réti Tünde és Gyöpös Miklós. 28 Bevilaqua-Mazsáry (26. jegyzetben) i. m. 1232,1331. A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum nyilvántartása is megerősít bennünket abban, hogy a képeken néhány évtizeddel ezelőtt még olvasható állapotban volt a festő aláírása. 29 Schorn Arnold: Pesti cégérek. A Műbarát 1921, 149. 30 Kopp (1. jegyzetben) i. m. 76. FÜGGELÉK VOLNHOFFER JÁNOS SZIGNATÚRÁI 1. Oltárkép, 1786, Berkenye (infravörös felvétel) («löse 'MkA 2. Férfiképmás, 1788, Magyar Nemzeti Galéria 1 Kopp Jenő: Ismeretlen magyar festők a XIX. század első felében. Szépművészet II. 4.sz. 1941, 76-80. 2 Kopp (1. jegyzetben) i. m. 79. 3 Garas Klára: Magyarországi festészet a XVIII. században. Budapest 1955, 259; Genthon István: Magyarország művészeti emlékei 2. Budapest 1961, 90; Szabolcsi Hedvig, Galavics Géza szerk.: Művészet Magyarországon 1780-1730. Katalógus. Budapest 1980, 82. 4 A festő családi nevét több formában használta szignatúraként: Joh. Wohlnhoffer, J.Volnhoffer, Wollenhoffer, Joh.Wolnhoffer. A különböző írásmód a Függelékben közölt aláírásokon is jól követhető. A berkenyei oltárkép restaurálását Görbe Katalin tanárnő vezetésével Gombás Adél és Szakács Márton végezte az MKE Restaurátorképző Intézetében. Köszönettel tartozom Görbe Katalinnak és Molnár Mártának a kutatásban nyújtott segítségükért, Buzási Enikőnek (MNG) e tanulmány lektorálásáért. A templom História Domusából tudjuk, hogy az 1777-ben épült templomnak a főoltárát díszítette eredetileg ez az Angyali üdvözlet oltárkép. (Bevésett helye egyébként még most is látható a jelenlegi főoltárkép alatt.) Nincs adatunk arra, hogy mikor cserélték ki a képet a jelenleg is látható. A Szent Kereszt imádása-jelenetre, Martin Johann Schmidt (Kremser Schmidt) festményére. Garas Klára meghatározása. Vö.: Mons Sacer 996-1996. Pannonhalma 1000 éve. Kiállítási katalógus, szerk. Takács Imre. Pannonhalma 1996, ul. 19. Varga Lajos: A Váci egyházmegye történeti földrajza. Vác 1997, 49. 6 Volnhoffer János nevével nem találkozunk Fleischer Gyula: Magyarok a bécsi Képzőművészeti Akadémián. Budapest 1935 c. művében. Az, hogy neve nem szerepel azokban a jegyzékekben, amelyeket Fleischer felhasznált, nem zárja ki a festő akadémiai tanultságát 166