Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 2. évfolyam (1895)
Értekezések - REIZNER JÁNOS: A mindszent-algyői uradalom történetéből
33 szigetet 1650 táján teljesen kopárrá tették, bokrait, füzeseit kiirtották, hogy 150 lovas ráczot s más jövevényt telepíthessenek oda s a XVII. század végén egy szemtanú fátlan pusztaságnak írja le a Jenő és Gyula közt levő síkságot ; csak a két Körös közt volt hatalmas tölgyerdőség, melyben árvizek idején járni, tájékozódni is alig lehetett.45 Bányászattal ezekben az időkben jóformán senki sem foglalkozott. Inkább csak a stilus curialis megszokott kifejezésének látszik, hogy 1597-ben Báthory Zsigmond fejedelem Kornis Gáspárnak a deszni uradalmat „a benne található vasbányákkal s hőforrásokkal együtt" ajándékozta.40 Nincs különösebb jelentősége annak az adatnak sem, hogy Váradi Buza János 1606-ban egyúttal a belényesi vas- és rézbányák felügyelője volt; legfeljebb arra enged következtetni, hogy mint ilyen a mai Arad sebesi járásában esetleg művelt bányákra is ő ügyelt. 47 A régieket művelték, helyesebben kotorták talán, ujakat azonban nem nyitottak. 48 43 Almády naplója. Thököly, I. 749. Szalárdy, 128. 43 Fábián, 1. 226. 4" HT. R. L. 17ab. 48 Az 1663-ban megjelent würtembergi krónikának azt az adatát, hogy Radnán ezüst és rézbányák voltak, a besztercze-naszódi Radna helyett hibásan alkalmazza Fábián (I. 146—7.) az aradmegyei re. Jlagyar Chizilasiighlrténelmi Szemle. 3