Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle, 3. évfolyam (1896)

Értekezések - K. KARLOVSZKY ENDRE: Magyar gyár- és kézműipar 1771–74-ben

keztek a dolognak a könnyebb végét megfogni. Ez aztán meglátszik a munkán. P. o., hogy csak egy kis részletet említsek, a veszprém megyei egyes járásokról készített kimutatásokból az első tekintetre kiviláglik, hogy lemásoltattak egymásról, részben pedig arányosítva vannak a számok az iparosok száma stb. szerint. A kimutatott munka mennyisége sem felelhet meg mindenütt a valóságnak­. Sok helyütt nem azt mutatják ki, mennyit készítenek az iparosok tényleg, hanem azt, mennyit csinálhatnának, ha p. o. vevőjük volna, ha idejük kedvezne stb., szóval a számok feltételesek. Néhol nagyon indokolt az a gyanú is, hogy az illető iparos nem a felsorolt többféle fajtájú és minőségű áruczikk mindenikéből készítheti el a meg­jelölt idő alatt a kimutatott mennyiséget, hanem egy-egy fajta, sőt esetleg csak egy-egy minőségű áruból készíthetne annyit, ha az egész időn át csupán ilyen egyfajtájú vagy minőségű áruczikken dolgoznék. Ez áll például Pozsony városa kimutatásainál. De bizonyossággal megállapítani ezt, hacsak határozottan kifejezve nincsen, mint p. o. a lókuti üveg­gyárnál, lehetetlen a jelentések rendszertelensége miatt. Fölösleges munka lenne az is, ha a jelentésekből, hol majd az egy nap, majd az egy hét, egy vagy három hónap alatt készült iparczikkek van­nak kimutatva, az egész év alatt végzett munka mennyiségére akarnánk következtetést vonni. A múlt századbeli iparos nem olyan, mint a mai,­­ a­ki csak a mesterségéből él. Az jobbára mellékesen űzte iparát, jórészt,­­ mint a jelentések is konstatálják, földmiveléssel foglalkozik, földmunka idején nem dolgozik, vagy pedig csak a vásárok előtt készít magának­­ annyi készletet, amennyit eladni remélhet. A műhelye sem olyan, mint ma, némelyik rossz időben, télen stb. nem is dolgozhatik benne. Első tekintetre a számadatok megbízhatlanságát az a körülmény is bizonyítani látszik, hogy ha az iparosok számának s készítményeiknek összevetéséből következtetést akarunk vonni arra, mennyit dolgozik átlag egy iparos, nagyon különböző számokat kapunk, s az egyik munkája sokszorosan meghaladja a másikét. Azonban itt tekintetbe veendő az, hány segédmunkással dolgozik valaki, ami csak ritka esetben van kitün­tetve ; mennyi nyers­anyagot kaphat , mennyi kész munka eladására számíthat, s ez magyarázza meg a látszólagos nagy különbségeket. Az árak különbözőségét pedig természetesen a czikkek anyaga s a rájuk fordított munka mennyisége. Azonban néhol ez sem elég, s ilyenkor nagyon közelfekvő az a feltevés, hogy hanyagság vagy tudat­lanság okozta tévedéssel van dolgunk. Mindeme hiányok daczára az ipar történetével foglalkozó elég érde­kes és becses adatokat fog találhatni az alábbiakban Magyarország múlt századvégi kézmű- és gyáriparáról. A gyár elnevezés különben

Next